Szicília,1860. A garibalidisták partraszállásának híre megszakítja Salina hercegének és családjának templomi áhítatát. Don Fabrizio fiatal és kellőképpen cinikus unokaöccse elhatározza, hogy önkéntesként bevonul Garibaldi seregébe, és hírt hoz az események alakulásáról. Az élet látszólag továbbra is nyaralások, bálok, összejövetelek megszokott rendjében zajlik. De Don Fabrizio már tudja, az arisztokrácia helyét Szicíliában is egy új, realistább és pénzéhesebb réteg veszi át. Visconti hatalmas tablója egy hirtelen felizzó szenvedély tükrében mutatja meg ezt a hatalmas átalakulást.

Basil, angol író egy makedóniai faluban megismerkedik Alexis Zorbával, a bányásszal. Zorba eredeti egyéniség, akinek élete a vad görög tájat és a népi temperamentumot jeleníti meg. Mély benyomást gyakorol Basilre, aki emellett egy másfajta mentalitással is megismerkedik, ami összeegyeztethetetlen hagyományos gondolkodásmódjával. Így értetlenül szemléli az egyik ifjú öngyilkossága miatt haragra gerjedt falusiak dühét a falu szépével szemben, aki nem adta oda magát a fiúnak.

A filmtörténet egyik legkalandosabb sorsú és legnagyobb költségvetésű, gigantikus produkciója a Római Birodalom függésébe került Egyiptom híres-hírhedt uralkodónőjéről és szerelmeiről: Caesarról és Antoniusról. A közel négyórás filmeposz díszleteivel és csatajeleneteivel még a mai kor nézőjét is ámulatba ejti. A gyönyörű Kleopátra már-már feladja nagyratörő terveit, hogy fia Róma és Egyiptom uralkodója lehet, ám a befolyásos Antonius évek múlva újra felébreszti benne a reményt. A szerelmes férfi Kleopátra tanácsaira hallgatva szembefordul a római szenátussal és az uralkodói vágyakat dédelgető Octavius-szal. Hogy hűségét bizonyítsa, Antonius feleségül veszi Octavius húgát, de hamarosan Kleopátra oldalán háborút kezdeményez Rómával.

A XIX század végén, négy fiatalembert a katonai akadémiáról egyenesen a Szudánban állomásozó egységhez vezénylik, a Dervisháború idején. Egyikük kilép a seregből, az indulás előestéjén. A három másik, valamint a menyasszonya küldenek neki egy-egy fehér tollat, a gyávaság jelképét. Az ifjú, ezután mindent elkövet, hogy bizonyítsa bátorságát és visszaszolgáltassa a 4 fehér tollat.

Claus von Stauffenberg ezredes tudja: a második világháború kimenetele nem kétséges. Csak idő kérdése Németország veresége, amelynek sorsa egy őrült kezében van. Kapcsolatba kerül összeesküvők egy csoportjával, majd kidolgozza a Valkűr fedőnevű hadműveletet, melynek célja a hatalom átvétele, kulcspontja pedig a Führer meggyilkolása. Egy váratlan fordulat azonban felborítja az aprólékosan kitervelt akciót, a résztvevőknek rögtönözniük kell. A megváltozott helyzetben Stauffenberg magára vállalja a Hitler elleni merénylet elkövetését.

Ismét itt van Hercule Poirot mester, a kiváló képességű magándetektív, aki jelenleg éppen a dél-angliai Devon-szigetén kúráltatja magát. Az elegáns szállóban népes vendégsereg gyűlt össze. A nyaralók között ott van Kenneth Marshall és ifjú felesége, Arlena Stuart is. A békés idillt úgy tűnik semmi sem zavarja meg, ám ekkor váratlan dolog történik. A tengerparton rábukkannak Arlena Stuart holttestére. Megfojtották. Először úgy tűnik, hogy a gyilkosság indoka féltékenység, hiszen Arlena nyíltan flörtölt a szállóban. Ám hamarosan kiderül, hogy ennél sötétebb titkok rejlenek az ügy hátterében. Mindenki gyanús. Poirot nyomozni kezd...

Tom Highway őrmester egész életét a tengerészgyalogság kötelékében töltötte: megjárta Koreát és Vietnámot, kapott számos kitüntetést. Most visszatér ahhoz, amihez egész életében a legjobban értett: az újoncok kiképzéséhez. A kemény szolgálatban töltött évek után az új feladat is számos nehézséggel indul. Az őrmester nehezen boldogul a nem túl sok szakértelemmel rendelkező tisztikarral, és a kiképzendő szakasz tagjairól sem lehet sok jót mondani. Jones arról álmodozik, hogy egyszer még híres rocksztár lesz belőle, Aponte családi problémákkal küszködik, a bajkeverő Fragatti csak azért állt tengerészgyalogosnak, hogy megússza a börtönt, Quinones pedig egyszerűen képtelen betartani a fegyelmet. Ám hamar eljön az az idő, amikor mindenkinek be kell bizonyítani, hogy mire képes: váratlanul egy kis karibi szigetre, Grenadába rendelik őket, oda, ahol már minden élesben megy.

Esmeralda, a szép cigánylány, akit mint boszorkányt üldöznek, a feltüzelt tömeg elől a Notre Dame-templomban keres menedéket, ahol az alkimista Frollo és a neki mindenben engedelmeskedő harangozó, Quasimodo tartózkodik. Frollo megkívánja a lányt, és kellő ellenszolgáltatásért kész elbújtatni a templomban, amire azonban Esmeralda nem kapható. A csúnya és púpos, szinte állat Quasimodo is vonzalmat érez Esmeralda iránt, de visszataszító volta miatt nem mer közeledni hozzá. Amikor Frollo ki akarja szolgáltatni Esmeraldát a tömegnek, Quasimodo megöli addigi bálványát, a férfit. Az éhező koldusok lázadását Quasimodo arra használja ki, hogy segítsen Esmeraldának észrevétlenül megszökni. Ekkor azonban Quasimodo életét veszti, Esmeraldát elfogják és kivégzik.

Mire vágyik egy apa? Természetesen arra, hogy a lánya menjen férjhez valami rendes, megbízható férfihoz. Mire vágyik egy görög apa? Természetesen arra, hogy a lánya menjen hozzá egy görög férfihoz, aki lehetőleg még rendes is. Toula (Nia Vardalos) 30 éves, szülei chicagói éttermében, a Táncoló Zorbában dolgozik, elhanyagolja magát, és családja legnagyobb rémületére semmi jelét nem mutatja, hogy kedve volna végre megházasodni és gyerekeket szülni. Az apja már bármilyen vővel kiegyezne. Pontosabban: majdnem bármilyennel. De Toula, az örök lázadó egyszer csak megszabadul a szemüvegétől, egyre szexibben öltözik, senkinek nem árulja el, mivel tölti az estéit, és végül bemutatja álmai férfiát, Iant, aki szőke, nem görög, és még vegetáriánus is. Elszabadul a pokol! De nincs mese: az apának el kell viselnie Iant, Iannek el kell viselnie új családját, és Toulának el kell viselnie, hogy szerettei képtelenek elviselni egymást.

A 300 spártai egy 1962-es amerikai film, mely a thermopülai csata történetetét meséli el. A film a görög kormánnyal karöltve készült, amit a peloponnészoszi Perachora faluban forgattak. Richard Egan a spártai Leonidász királyt, Ralph Richardson az athéni Themisztoklészt, míg David Farrar Xerxész perzsa királyt alakította. Diane Baker Ellast és Barry Coe Phylont játszotta, ami romantikus jelenetet vitt a filmbe. A filmben 300 spártai szembeszáll a szinte végtelennek tűnő perzsa hadsereggel. A különbségek ellenére sem futamodnak meg vagy adják meg magukat, mégha ez a vesztüket is okozza. Frank Miller még gyermekként látta és állítása szerint "megváltoztatta az alkotói irányzatát." Grafikus regénye, a 300 és alapjául szolgált a 2007-es 300 című filmnek.

Hemingway hősei az első világháború európai frontján teljesítenek szolgálatot. A fiatal amerikai hadnagy sebesülése révén kerül kapcsolatba ismét Catherine Bartley nővérrel, és ez a találkozás mindkettőjük számára az igazi szerelmet jelenti a világégésben.

Inferno lakóinak egy hősre van szükségük, aki leszámol a várost rettegésben tartó, egymással is háborúskodó két családdal. A maghasonlott zsoldos, Eddie Lomax (Jean-Claude Van Damme) úgy érzi, számára már nincs jövő, de még utoljára hajlandó jót tenni. A terv kezdetben remekül működik, a két családot sikeresen egymásnak ugrasztja. Csakhogy nem számol a gyönyörű Rhondával (Gabrielle Fitzpatrick), aki két tűz közé kerül, ráadásul beleszeret Lomaxba.

A tapasztalatlan Travis ezredesnek (Patrick Wilson) nincs esélye Bowie (Jason Patric) tekintélyével szemben, akit vakon követnek emberei. A mexikói fenyegetés azonban összekovácsolja a riválisokat, akiknek Davy Crockett (Billy Bob Thornton), a legendás képviselő segítségével kell megszervezniük Alamo védelmét, mely az utolsó mentsvára Texasnak. Santa Ana tábornok (Emilio Echevarría) ötezres seregével szemben az alig kétszáz fős védelem 13 napig tart ki, ami sorsdöntően befolyásolja Texas jövőjét.

Az ismert zeneszerző, Mimi Nachtigal és a híres énekesnő, Venus Morgenstern őrülten egymásba szeretnek. Szenvedélyes viszonyuk hét évig tart, majd szakítanak. Szétválásuk után, mindketten arra a fájdalmas felismerésre jutnak, hogy immár semmi értelme az életüknek. Kiábrándultságukra különböző gyógyírt keresnek, Venus új szeretőt talál magának, Mimi pedig megöli magát... Ám a halál nem oltja ki szerelmüket, s bár Mimi az alvilágba jut, Venus pedig az élők között marad, nem lehetnek meg egymás nélkül, hiába tűnik úgy, már túl késő. A mindenre elszánt Venus, mint Orfeusz alászáll az alvilágba, hogy megkeresse és visszahozza szerelmét a holtak birodalmából...