A kilencéves Calogero New York olaszok lakta negyedében, Bronxban él a szüleivel. Apja, a buszvezető Lorenzo vasszigorra neveli őt, de egyúttal igyekszik a legtöbbet nyújtani neki és megóvni az utca kegyetlenségétől. A fiú szemtanúja lesz egy gyilkosságnak, de a rendőrök erőteljes ráhatása ellenére sem hajlandó azonosítani az elkövetőt. A helyi keresztapa, Sonny felfigyel a srác bátor tettére, és védőszárnyai alá veszi a gyereket. Calogero hamarosan a maffia nagykutyái között találja magát és apjaként kezdi tisztelni a törvényen kívüli Sonnyt. Fia megóvása érdekében Lorenzo nem fél szembeszállni a város rettegett gengszterével, de ekkorra már kérdésessé válik, hogy melyikük képes nagyobb hatással lenni a könnyen befolyásolható Calogeróra.

A Nosztalgia minden, csak nem a szó szentimentális értelmében vett nosztalgikus film. Ez a nosztalgia a múltat nem tekinti nemlétnek. Gorcsakov, a költő maga mögött hagyja Oroszországot, mint teremtője, Tarkovszkij, s Észak-Itáliában egy orosz zeneszerző nyomdokain jár. Monográfiájához gyűjt emléknyomokat, miközben megérinti a középkor hitvilága, a romtemplom fedetlensége, önmaga kétségei gyötrik és a gyönyörű Eugénia hitetlensége. A nosztalgia egyfelől elszakadás attól a parttól ahol egységben voltunk a világgal, ahol otthon voltunk (paradicsom, gyerekkor, család, szülőföld, természet, nyelv), és másfelől megérkezni nem tudás a túlsó partra, ahol már csak úgy érhetjük el az egységet, hogy lemondunk a régiről. A régi és új világ együttléte bennünk a legfájdalmasabb, a szétszakadt tudat állapota ez - "Ott már nincsen, ide még nem tud megérkezni." (port.hu)

Louise csinos, talpraesett, kemény nő, pincérnőként dolgozik. Barátnője, Thelma viszont visszafogott és elkeseredett, belefáradt a háziasszony szerepébe. Louise rábírja Thelmát, hogy rúgjanak ki a hámból, ruccanjanak ki a hétvégén, hogy elfelejtse a mindennapok gondjait. A két barátnő útja kellemesen indul, ám egy váratlan esemény örökre megváltoztatja az életüket. Amikor az egyik bárban megismert férfi meg akarja erőszakolni Thelmát, Louise agyonlövi a fickót. Ettől kezdve állandó menekülés az életük.

1999. április 20-án, azon a napon, amikor az USA a legnagyobb erejű bombázást hajtotta végre a koszovói háborúban, a Columbine középiskolában vérengzés történt: diákok lőttek diáktársaikra. Ez a megrázó eset indította Michael Moore-t, hogy elkészítse merész dokumentumfilmjét az Egyesült Államok és az agresszió kapcsolatáról. Elevenbe vágóan éles szellemmel indul Moore felfedezőútra Amerika szívébe, hogy lássa és láttassa, miért van tele brutális erőszakkal az amerikaiak élete, miközben megállás nélkül a boldogságot keresik.

A címszereplők már nyolcévesen szerelmet vallanak egymásnak. A gyerekek hisznek a szerelemben első látásra, de nem gondolják, hogy egymás iránti érzelmeik fogják meghatározni egész életüket. A sors úgy hozza, hogy mostohatestvérek lesznek, mert a fiú özvegy édesanyja hozzámegy a lány elvált édesapjához. A kamasz Otto elhagyja édesanyját, Annához és az apjához költözik. Anyja haldoklik, Otto ebbe nem tud beletörődni, és mély depresszióba esik. A szerelmesek szétválnak, a fiúból pilóta lesz, a lány pedig a távoli Finnországba költözik. Ennek ellenére útjaik ismét keresztezik egymást.

Mussolini hatalomra kerülése után minden igyekezetét arra fordítja, hogy megerősítse Olaszország helyzetét Libiában. Libia ekkor már olasz gyarmat, de a nomád pásztorok, a beduinok ellenállása még mindig töretlen. Vezetőjük, egy bizonyos Omar Mukhtar, nagy tudású, mindenki által tisztelt tanár, bölcs vezető. De a harcban igazi oroszlán. Mussolini a kegyetlen, hideg fejű Graziani tábornokot bízza meg a sivatagi csapatok felszámolásával.

Walter Redlich, a hivatása gyakorlásától eltiltott zsidó ügyvéd az utolsó pillanatban, 1938-ban menekíti ki családját a náci Németországból. Kenyában, egy eldugott farmon kezdenek új életet. A szülők nehezen alkalmazkodnak a körülményekhez, a nélkülözéshez, szenvednek a honvágytól és a kitaszítottságtól. Kislányuk, Regina, azonban hamar beilleszkedik az új, számára izgalmas világba. Lenyűgözi Afrika varázsa, csodálatos tájai, hangulata. A magányos farmon Owuor, a szakács lesz mindannyiuk támasza és barátja. A gazdamunkát végző családfő hamar megszokja a mindennapos fennmaradásért folytatott fizikai küzdelmet. Kislánya gyermeki kíváncsisága miatt nyitott egy másfajta nép emberei iránt, felesége azonban nehezen adja fel eddigi városi életvitelét. A tizenkét, Afrikában töltött év alatt a főszereplő családtagok a beilleszkedési nehézségek, az igaz barátság, a szerelem és a hazaszeretet kérdéseire választ keresve válnak érett felnőttekké.

A Lisbon család egy michigani kisvárosban él. A családfő - egy ügyefogyott matematikatanár- nem igazán foglalkozik öt lánya nevelésével. Nem úgy a vallásos és zsarnoki anya, aki tiltások és parancsok segítségével irányítja a lányok életét. Monoton, rendezett életüket szörnyű tragédia rázza meg: a legfiatalabb lány, a tizenhárom éves Cecil öngyilkos lesz. Senki sem ismeri a lány kétségbeesett tettének indokát. A Lisbon család érzelmeit elfojtva megpróbál visszazökkenni a mindennapi élet medrébe, ám idővel kiderül, hogy ez lehetetlen.

Sarah és Brad látszólag boldog házasságban él a kertvárosi otthonukban, csak az a baj, hogy mással, más fedél alatt. Sarah egyedül neveli a kislányát, miközben a munkába temetkező férjét alig látja. Bradnél fordított a helyzet, ő vigyáz a gyerekre, miközben neje dokumentumfilmeket forgat. A magányos szülők a gyerekeiket sétáltatva, a játszótéren találkoznak. Egymás segítségével hamarosan újra felfedezik a szabadság és a szerelem érzését. De van-e jövője kapcsolatuknak? Titkolózzanak, vagy kezdjenek új életet? És mi lesz a gyerekekkel?

Amit Anna Leonowens tett, olyat angol úrikisasszony nem tesz a viktoriánus Angliában. A tanítónő férfitámasz nélkül vágott neki a világnak, hogy új életet kezdjen fiával a távoli Sziámban. Az ország uralkodóját a népe istenként tiszteli. Mongkut király nagy álmot dédelget, Sziámot a modern világ nemzetei közé akarja vezetni. Anna a királyi család házi tanítója lesz, miközben akarva-akaratlanul belecsöppen a palotai intrikákba és a nagypolitikába: A király és Anna között szerelem szövődik, annak ellenére, hogy kapcsolatuknak nyilvánvalóan nincs jövője.

Casim másodgenerációs pakisztáni, Glasgowban él. Miközben a város legmenőbb találkahelyein dolgozik, mint DJ, arról álmodik, hogy egyszer saját klubot nyit. A szülei, Tariq és Sadia, hívő muzulmánok, azt tervezik, hogy fiuk a szép unokanővérét, Jasmint veszi feleségül, aki hamarosan meg is érkezik Angliába. A terv azonban kudarcba fullad, amikor Casim megismerkedik a fiatal zenetanárnőval, Roisinnal, aki nővére, Tahara iskolájában tanít. Roisin más, mint a többi lány, akikkel idáig találkozott: független, okos, egyedi gondolkodású nő. Rövid időn belül mély szerelem alakul ki köztük. Casim azonban tudja, hogy a szülei sohasem fogadnának be a családba egy fehér lányt. Roisin katolikus vallású, saját környezetében ő is elzárkózást tapasztal muzulmán szerelmével szemben. Mikor a kapcsolatuk mégis kiderül, a botrány messzemenő hatást vált ki, kultúrák és személyek közötti összeütközésekbe torkollik.

Justin egy olyan tinédzser, aki még mindig szopja az ujját. Az egyetlen ember, akit ez izgat, az apja, de bármit találjon is ki, semmi sem használ. Marad ugyanúgy a legmagányosabb gyerek a suliban, akinek egyetlen szórakozása, ha bezárkózhat a fürdőszobába és szophatja az ujját. És akkor ott van Justin fogorvosa, egy misztikus hippi figura, aki hipnózis útján próbálja meg Justint leszoktatni az ujjszopásról. Persze az iskola pszichológus sem adja fel, gyógyszereket ír fel a fiúnak, minek következtében Justin nem szopja többé az ujját, sorra nyeri a vitákat, mindenkit lenyűgöz zseniális meglátásaival, csak éppen újabb problémákkal szembesül: anyjával, apjával és a drogfüggőséggel...