August Pullman úgy született, hogy arca különösen eltorzult. A fiúnak meg kell küzdenie azért, hogy új iskolájában mindenki megértse, hogy ő ettől még egy rendes gyerek és hogy a szépség és kinézet maga csupán a felszín és nem ez ami igazán számít.

Matilda nem mindennapi kislány. Sõt, inkább különleges. Bár vannak, akik flúgosnak mondanák vagy rettentõnek vagy elviselhetetlennek, esetleg borzasztó okosnak. Ahhoz képest, hogy egy szélhámos természetű használtautó-kereskedõ és az õ használt autóhoz hasonló felesége gyermekeként látta meg a napvilágot, képességei különlegesnek mondhatók. Csak egy példa: ha akarja, tanárnõje felemelkedik, és kirepül az ablakon. De szülei nem érzékelik teremtésük nagyságát, élik tovább hülye kocsi-TV-ágy életüket, sõt elküldik inkább egy szörnyű nevelõintézetbe. Matilda és ifjú tanárnõje között barátság alakul ki, a tanárnõ felismeri a kislány képességeit. De nem mindet...

Az Arye Sharuz Shalicar provokatív önéletrajzából készült film izgalmas mese a felnőtté válásról, a főszerepben Soheillel, az iráni zsidó tinédzserrel. A 16 éves Soheil és családja egy túlnyomórészt muzulmánok lakta berlini negyedbe költözik, a fiú pedig hozzácsapódik egy utcai bandához, amelynek muszlim tagjai antiszemiták. Soheil vergődik aközött, hogy elrejtve személyazonosságát fenntartsa-e szoros barátságát a bandavezér Husseynnel, és középiskolás szerelmével, Selmával, vagy intsen mindennek búcsút, hogy önmagát felvállalva nyíltan élhessen zsidóként. Egy dolog van csupán, amit Soheil biztosan tud: a következő lépése örökre megváltoztatja saját és szerettei életét egyaránt.

A történet az embergyermek, Maugli felcseperedését követi, akit egy farkasfalka nevel fel India dzsungelének mélyében. Lassacskán megtanulja a dzsungel gyakran nagyon kemény szabályait, mégpedig Balu a medve és Bagira a párduc segítségével. A dzsungel állatai maguk közé tartozónak fogadják el, Sir Kán, a félelmetes tigris kivételével. De lehet, hogy nem is a dzsungel a legveszélyesebb, amikor Mauglinak meg kell küzdenie emberi származásával.

Az 1950-es évek elejétől a 60-as évek közepéig több mint egy évtizedet felölelő film egy fiatal lány első beavatásáról szól a szerelembe, vagyis az ő esetében Istenbe. Cathleent egy nem vallásos, egyedülálló anya nevelte fel Tennessee-ben, majd a lány a katolikus iskolába járó ösztöndíj után hamarosan belecsöppent az Isten szolgálatának szentelt élet misztériumába. A második vatikáni zsinattal beköszöntő új korszak az egyházban gyökeres változásokat hoz, és mire Cathleen a képzés novíciusi szakaszába ér, úgy találja, hogy hite többször szembekerül Isten szolgájának durva, gyakran embertelen valóságával, ami rá vár apácaként, és sok mindent megkérdőjelez. Cathleennek meg kell birkóznia a hittel, a szexualitással és az egyház életében a közelmúltban bekövetkezett változásokkal.

Az alkotás autentikusan mutatja be a fiatalok fesztelen, már-már szabályok nélküli életét, míg a csillogó felszín alatt a Z generáció érzelmi és szexuális kiszolgáltatottságának legmélyére ás. A három legjobb barátnő, Tara, Skye és Em a gimi utáni nyáron egy görög tengerparti városban, a fiatalokkal teli Maliában veti bele magát az éjszakai életbe. A trió életük legjobb és legintenzívebb nyarában reménykedik, de nem mérik fel a döntéseik súlyát.

Megan húszas évei közepén is csak sodródik az árral. Túlképzett, alulfoglalkoztatott, és még mindig gimis szerelmével él együtt. Amikor a barátja megkéri a kezét, bepánikol és rájön, nem akar olyan lenni, mint a barátaik, akik már mind megállapodtak és karrierjüket építik. Minden megváltozik, amikor összetalálkozik és beköltözik a 16 éves Annikához és annak egyedülálló, életunt apjához.