A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...
Dora, az egykori tanárnő a forgalmas pályaudvaron üldögél asztala mögött. Analfabéták helyett ír levelet, ezzel tartja el magát. Egy nap egyik ügyfelét halálos baleset éri, akinek fia, Josué magára marad. Dora úgy érzi, hogy segítenie kell a gyermeken, de nem vállalkozik rá, hogy magához vegye. Inkább útnak indul a kisfiúval, hogy megkeressék az apját.
A tizenhárom éves Antoine Párizsban él a szüleivel. Nem elég, hogy szűkösen élnek, a szülei nem igazán törődnek vele. Az iskolában sem jobb a helyzet, a tanárai fásultak, közönyösek. Miután az anyját véletlenül rajtakapja a szeretőjével, Antoine a maga javára fordítja a helyzetet, engedményeket csikar ki tőle. Amikor gondjai támadnak a tanárával, nem megy többé iskolába. Ellopja az apja írógépét, hogy annak eladásából szerezzen pénzt, amivel leléphet otthonról. A dühös apa a rendőrökhöz fordul. Antoine végül nevelőintézetben köt ki.
Jesse és Celine kilenc évvel később találkoznak újra Párizsban, a férfi könyvbemutatóján. Közös könyvükén, mely a legvarázslatosabb éjszakáról szól, amit együtt éltek át. A sors most sem kegyes hozzájuk, csupán pár órájuk van, mielőtt Jesse visszarepül New Yorkba. Ezt az időt sétával és beszélgetéssel töltik, eközben kiderül, hogy az életükben bekövetkezett változások ellenére éreznek-e még valamit egymás iránt.
A „kelekótya angyalnak” (André Bazin adta ezt a szeretetteljes becenevet Tatinak) ez az utolsó előtti filmje, s egyben a legmélyebb, legszomorúbb humorú remekműve. Három évet várt a bemutatásra, s a legenda szerint egész vagyona, mindene ráment erre a filmre. „A Playtime-nak már szinte hivalkodva nincs egységes cselekményvezetése és elmesélhető története. Helyben futás ez, kapkodó lélegzettel, nem is igazán epizódok füzére, ezek sehogyan sem kapcsolódnak össze: a film a teljes széthullásról és a dolgok, összekapcsolhatatlanságáról szól. S főleg a kapcsolatteremtés reménytelenségéről. A epizódok nem 'darabok', hanem szálacskák, vonalacskák, melyek egyszerre eltünedeznek, elhalnak: csak a hosszú lábú, búsképű Hulot úr bolyong tovább egykedvűen és reménytelenül az értelmetlen üvegházban. A burleszk inspirálta vígjáték, a bohózat ilyen teljes és gyökeres.”
1950-ben a kínai-szovjet határállomásra beragasztott ablakú szerelvény gördül be: háborús bûnösöket szállítanak haza. Közöttük van Pu Ji, az utolsó kínai császár, aki uralkodói pályáját a japán bábállam, Mandzsuko névleges uraként fejezte be. Mivel kevés jóra számíthat, a mosdóban fölvágja az ereit - de balszerencséjére megmentik, és egy ideológiai átnevelõtáborba viszik. Ott kezd neki önéletrajzának, amelybõl kalandos és vadregényes életút rajzolódik ki. 1908-ban vitték a Tiltott Városba a haldokló császárné parancsára, s hamarosan - még kisgyermekként - õ lesz az új uralkodó. Eunuchok serege neveli, s mivel nem léphet ki a palotából, semmit nem tud a világról - arra is csak évek elmúltával jön rá, hogy becsapták: minden pompa és alázat ellenére Kínában már köztársaság van. Ettõl fogva erõt vesz rajta a vágy, és mindenáron ki akar törni aranykalitkájából. Mikor a japánok felajánlják neki a megszállt Mandzsúria trónját, nincs ereje visszautasítani, s ezzel végképp tönkreteszi életét.
Bess mélyen vallásos lány, aki megőrizve ártatlanságát megy férjhez Janhoz. A férfi olajmunkásként dolgozik a tengeren, idegennek számit abban a zárt közösségben, ahova Bess tartozik. Az idegileg labilis lány, amikor megismeri a testi örömöket, nem tud betelni vele, de Jannak vissza kell térnie a fúrótoronyhoz, ami megviseli a szerelmes asszonyt. Bessnek várakozással telnek napjai, éjjelente Istenhez fohászkodik, hogy férje mihamarabb haza térjen. Imái meghallgatásra találnak, Jan ugyan haza tér, de egy súlyos baleset következtében egész teste lebénult. Igazi próbatétel ez mindkettőjük számára, de a szerelem hatalmas erő, mely csodákra is képes. Bess engedelmeskedve a belső hangoknak, feltétel nélkül teljesíti mozgásképtelen férje, egyre perverzebb kívánságait.
Victor Tukán nem az előítéletek embere. Legyen az ember színesbőrű, zsidó vagy arab, a francia gyárost mindez nem zavarja - egészen addig, amíg mindenki marad a saját hazájában. A sors azonban úgy hozza, hogy Victor, útban lánya esküvőjére, számtalan olyan kalandba keveredik, melyek megkérdőjelezik megrögzött előítéleteit. Először is megtudja, hogy hűséges sofőrje, Salamon valójában zsidó. Majd őt nézik négernek, amikor arca véletlenül bekormozódik. Mindezek tetejébe balesetet szenvednek és amikor Victor segítséget próbál szerezni, egy arab fickóval hozza össze a sors, aki terroristák elől menekül. Egy hirtelen jött ötlettől vezérelve mindketten rabbinak öltöznek, s nem sokkal később egy zsidó családi ünnep kellős közepén találják magukat.
Lorelei és Dorothy táncosnők. Egy európai hajóúton Lorelei egy mililomoshoz szeretne feleségül menni. A vőlegény apja azonban gyanakvó, és egy detektívet bíz meg a lány múltjának kiderítésére. Ám Loreleinek játszva sikerül az ujja köré tekerni leendő apósát. Végül Dorothy és a detektív is megtalálja az utat az oltárhoz.
A csokigyár, amelyről a szegény családban élő Charlie álmodik, borzasztóan titokzatos. Tizenöt éve senki nem látott egyetlen munkást se bemenni, se kijönni, nem látták a csokoládégyáros Willy Wonkát, csak az irtózatos mennyiségű csoki áramlik ki a gyárból. Azután fantasztikus hír röppen világgá: Willy Wonka bejelenti, hogy kinyitja gyára kapuit az öt szerencsés nyertes előtt, aki egy-egy aranyjegyet talál csokoládéja csomagolópapírjában. Charlie is a kevés kiválasztott közé kerül. Találkoznak a titokzatos férfival és arra is fény derül, mi a látogatás megszervezésének igazi célja.
Mitchell hadnagy, becenevén "Maverick" remek vadászpilóta, de ez neki nem elég: ő a legjobbak között is a legjobb akar lenni. Sikerül is bekerülnie az USA haditengerészetének elitképőjébe, a híres "Top Gun"-ba, s ettől az élete gyökeresen megváltozik. Ha sikerül lehiggadnia, és kerülnie a lélegzetelállító légimutatványok közepette a felesleges hősködést, valóra válthatja minden álmát. Azt is, ami a dermesztően szép Charlotte-tal kapcsolatos, aki matekra oktatja a pilótákat, de civilként beavatja Mavericket a tananyagon túlmenő titkokba is.
A vonzó fodrászlány, Félicie három férfi közt osztja meg figyelmét, emlékeit, vágyait és érzelmeit. Számára Charles - kislánya apja - az igazi, a nagy Ő, de iránta csak vágyakozhat. Ő elérhetetlen, mert megtalálhatatlan. Öt évvel ezelőtt ugyanis, amikor a tengerparton megismerkedtek, és egymásba szerettek, a búcsúzásnál, pillanatnyi emlékezetkihagyásában rossz címet adott meg neki. Az istenített férfi helyett be kell érnie Loickal, az okos, szelíd könyvtárossal és Maxence-szal, a fodrászüzlet testes tulajdonosával. Mindketten szeretik őt, de ő igazából egyiküket sem. Aztán megtörténik a csoda, amire mindig is vágyott, de maga sem hitte: felbukkan Charles. Vajon az önfejű, naiv és maximalista Félicie mit tud kezdeni a gyakorlatban a mítoszaiból valóságossá lett szerelemmel és férfival, az újra megtalált nagy lehetőséggel?
Elisabeth megelégeli férje faragatlanságát és összecsomagol, fogja a gyerekeit és a fivéréhez, Göranhoz költözik. 1975-öt írunk. Elisabeth átlagos, kertvárosi háziasszony, Göran pedig egy kicsit más: kommunában él. Elisabeth ide érkezik meg a gyerekeivel - egy kaotikus házba, tele hosszú hajú hippikkel, akik a politikáról vitatkoznak, a szabad szerelem hívei, zöldséget termesztenek és rengeteg vörösbort isznak. E két külön világ találkozása olyan kalamajkába torkollik, amely mindannyiuk életét megváltoztatja.
A film két párról szól, arról, hogy milyen váratlanul és készületlenül éri őket, amikor az élet törékenységével szembesülnek. Hogyan reagálnak? Szerelmük kiállja-e a szakítópróbát? Cecilie (Sonja Richter) és Joachim (Nikolaj Lie Kaas) fiatalok és szerelmesek. Készülnek összeházasodni, előttük áll az élet. De a dolgok rosszra fordulnak, és hirtelen minden a feje tetejére áll. Nem csak Cecilie és Joachim számára változik meg minden, hanem Marie (Paprika Steen) és Niels (Mads Mikkelsen) életében is. A kapcsolatok addig átlagos szövésű szálai egy baleset következtében teljesen összekuszálódnak. Joachim lebénul, menyasszonya, Cecilie pedig beleszeret annak a nőnek a férjébe, Nielsbe, aki a balesetet okozta...
René egy rosszul fizetett rendőr Párizs 18. kerületében. Mindenről tud, és minden üzletből leveszi a maga részét. Egy nap új partnert kap, aki frissen végezte a rendőrakadémiát, s most a gyakorlatban lelkiismeretesen akarja alkalmazni az ott tanultakat. Időbe telik, amíg René elfogadtatja vele a törvényesség általa kialakított, sajátos értelmezését, de hamarosan a tanítvány még mesterét is felülmúlja.
A Michel Houellebecq sokat vitatott regényén alapuló film a két, egymástól merőben más féltestvért, Michaelt és Brunót, illetve zavaros szexuális életüket mutatja be. Kaotikus gyermekkorukat követően - hippi anyjuk csak afférjaival törődött - a molekuláris biológus Michael sokkal inkább érdeklődik a gének, mint a nők iránt, míg Brunot csakis szexuális vágyai kötik le, amelyeket azonban többnyire csak prostituáltakkal képes beteljesíteni. Bruno szánalomra méltó élete akkor változik meg, amikor megismerkedik a tapasztalt Christiane-nel, míg Michael pedig újra találkozik gyermekkori szerelmével, Annabelle-lel.