A kicsi és a tömzsi, azaz a két gall ezúttal Egyiptomba nyargal druidájuk oldalán. Hogy miért mennek, nem talány: a fitos orrú Kleopátra azt tette fel fogadásra, hogy röpke három hónap alatt felhúzat egy csomó falat, rá a tetőt, s ebből végül gyönyörű palota épül. Így a babéros figura, rómaiak dölyfös ura kisebbre veszi a képét és Egyiptom dicső népét legnagyobbnak elismeri. Csakhogy a terv telis-teli ármányokkal, buktatókkal, víziókkal, légiókkal. Krokodilok foga csattog, kalózok a zsákmányt lesik, hajcsárok ostora pattog és a Szfinxnek orra esik. Korai az aggodalom, hisz itt van a csodafőzet, ami látszik a két gallon, mert kövön nem marad kőzet!

Krisztus előtt ötvenben Galliát áthatolhatatlan erdőségek uralták, melyekben fenséges csend honolt. Julius Cézárnak, kemény harcok árán ugyan, de sikerült meghódítania Galliát, hogy rányomja a római civilizáció diadalmas bélyegét. Ám egyetlen kis falucska még mindig bevehetetlenül tartja magát. Julius attól tart, hogy soha nem tudja uralma alá hajtani a hajthatatlan falucskát, ezért üzletet ajánl Asterixnek és barátainak: ha kiállnak 12 általa kitalált próbát, Cézár átadja nekik a Római Birodalmat. Ha viszont elbuknak a próbán, ők hódolnak be a Birodalomnak.

Marcus Vinicius légióparancsnok szerelemre lobban egy gyönyörű rabszolgalány iránt, amivel átlépi a szigorú határvonalat a Római Birodalom uralkodó elitje és a keresztények között. Sorsuk Nero kezében van. Róma fényűző, de elátkozott birodalmának császárán azonban fokozatosan a téboly lesz úrrá.

A filmtörténet egyik legkalandosabb sorsú és legnagyobb költségvetésű, gigantikus produkciója a Római Birodalom függésébe került Egyiptom híres-hírhedt uralkodónőjéről és szerelmeiről: Caesarról és Antoniusról. A közel négyórás filmeposz díszleteivel és csatajeleneteivel még a mai kor nézőjét is ámulatba ejti. A gyönyörű Kleopátra már-már feladja nagyratörő terveit, hogy fia Róma és Egyiptom uralkodója lehet, ám a befolyásos Antonius évek múlva újra felébreszti benne a reményt. A szerelmes férfi Kleopátra tanácsaira hallgatva szembefordul a római szenátussal és az uralkodói vágyakat dédelgető Octavius-szal. Hogy hűségét bizonyítsa, Antonius feleségül veszi Octavius húgát, de hamarosan Kleopátra oldalán háborút kezdeményez Rómával.

Marcellus Gallio a szép Diana miatt egy rabszolgavásáron megsérti a fiatal Caligulát, és ezért Jeruzsálembe száműzik. Új lakhelyén találkozik a messiással, akit Pilátus döntésére keresztre feszíttet. Hamarosan kínzó látomások kezdik gyötörni, és kis híján megőrül. Tiberius azzal a feladattal küldi vissza, hogy kerítse elő Demetriust, aki Krisztus palástját őrzi, és derítse ki, kik a titkos szekta vezetői. Marcellus Jeruzsálemben találkozik Péterrel, a prófétával, és csatlakozik hozzá. Az ifjú tribunus hamarosan keresztényként visszatér Rómába, ahol Caligula árulás vádjával halálra ítéli.

Az elegáns stílusú antik szerző, Petronius műve alapján készített film Fellini víziója a hajdan hatalmas Róma mindennapjairól. Arról a császári Rómáról, amely egyszerre volt minden bűn melegágya és az új erkölcs bölcsője. Két Néró császár korabeli siheder, Encolpius és Ascyltus kalandjait követhetjük nyomon. A szerelemféltésből induló történet földrészeken és mítoszokon vezet keresztül, újjáteremtve a ránk maradt freskók csodálatos világát.

Obelix elmondja Asterix-nek, hogy szerelmes, de érzelmeit nem meri a lánynak bevallani, mert túlságosan szégyenlős. Miközben a jó barát megpróbál önbizalmat önteni belé, Obelix tudomására jut, hogy a hölgy mást szeret, mégpedig a jóképű Tragicomix-ot. Hősünk összetörik a hír hallatán, de amikor az imádott lányt és annak kedvesét a rómaiak elrabolják, eljön számára a nagy lehetőség, hogy bebizonyítsa: ki a legény a talpán. Sok vidám kaland közepette Asterix és Obelix végre megtalálja a fogságba esett párt, akiket a rómaiak épp akkor akarnak Julius Caesar születésnapi ajándékaként az arénába dobni.

Krisztus születése előtt ötvenben a franciák őseit, a gallokat hosszú harcok után legyőzték a rómaiak. Egész Galliát elfoglalták, pontosabban nem is az egészet, mivel hogy egyetlen tartomány győzedelmesen ellenáll a hódítók támadásainak. E kicsiny falucskában - amelyet a rómaiak erődrendszere vesz körül - él Asterix harcos és bátor hadviselt társa, Obelix, és a csodavarázsló, Panoramix. Asterix vadászat előtt-közben, hogy-hogy nem, mindig római szagot érez. Olyan időket élnek, mikorra már a rómaiak latinul is elfelejtettek. A nagysikerű képregény egyik első, rajzfilmes feldolgozása.

Felborul az edény, amelyből a két legendás figura Asterix és Obelix itta a varázsszert, melynek természetfeletti erejüket köszönhetik, és még mielőtt a druida Getafix új főzetet készíthetne, a rómaiak fogságába esik. Asterix és Obelix elindulnak, hogy megkeressék őt. Amerikában kötnek ki, ahol indiánok ejtik őket fogságba. Meglepő módon ugyanitt raboskodik Getafix is. A három bátor gall egyik jótettet a másik után hajtja végre, majd visszakerülnek szülőföldjükre, ahol szomorú hírek fogadják őket. Szerencsére nem hagyják magukat és szembeszállnak a római hódítókkal.

A paranoiás Tiberius császár halála után Caligula, az örököse ragadja magához a hatalmat, és a birodalmat az őrület és a romlottság véres spiráljába taszítja.

Pseudolus, a római rabszolga szeretné megváltani szabadságát. Ennek érdekében bármilyen áldozatra hajlandó. Kapóra jön neki, hogy ifjú gazdája, Hero beleszeret a szomszéd - nem túl jóhírű ház - egyik gyönyörűséges lakójába. Pseudolus tervet eszel ki, s neki is lát, hogy végrehajtsa, ami nem kis felfordulást okoz útban a Fórum felé. Mindeközben vannak itt szerepcserék, eszmecserék, álruhák és álszakállak, jópofák és rosszpofák, alibabák és csinibabák.

Caesar lába előtt hever Gallia. Kivéve egy megátalkodott népség által lakott falucskát, amely csak azért is ellenáll a világhódító latin légiók ostromának. Tehetik is, hiszen druidájuk révén olyan mágikus főzet birtokában vannak, amely legyőzhetetlenné teszi őket. Egy ambiciózus római helytartó azonban elhatározza, erővel vagy csellel, de mindenképpen megszerzi a főzet titkos receptjét, s ő lesz a cézár. Tervébe mindössze egy apróbb és egy nagyobb bökkenő csúszik: az egyiket Asterixnek, a másikat pedig Obelixnek hívják.

Miután a barbár hordák lecsapnak Rómára, a légiós Aurelius (Colin Firth) feladata, hogy kiszabadítsa az ifjú Romulust (Thomas Sanqster) és rejtélyes nevelőjét, Ambrosinust (Ben Kingsley), akiket a harcok során a gótok fogságába ejtettek. Nestor szenátor (John Hannah) a segítségére siet, és kiváló harcosokat ad mellé, köztük a szépséges Mirával (Aishwarya Rai), ám hamarosan kiderül, csak magában bízhat.

Női gladiátorok és a rabszolga lányok kalandjait, a Spartacus története ihlette. A gladiátorgyűrűbe való behatolás után egy ördögi lázadást kezdenek, hogy harcoljanak a szabadságukért.