A polgárháború elvadult világában három férfi, három alaptulajdonság álarcát ölti magára. A Jó nem jobb, mint társai, a Rossz pedig nem rosszabb, s a Csúf, ő sem csúnyább, mint a másik kettő. Ami végképp hasonlóvá teszi őket: olthatatlan vágyuk a pénzre... A film egyik főhőse, a Jó fejvadászként keresi a kenyerét. Társa, a Csúf pedig egy körözött bűnöző. Ha fogytán a pénzük, Jó feladja Csúfot a legközelebbi serifnél, felmarkolja a vérdíjat, majd kiszabadítja társát, mielőtt végrehajtanák rajta a halálos ítéletet. Ám unalmasnak korántsem mondható életük még izgalmasabbá válik, amikor hírét veszik egy temetőben elásott, jelentősebb mennyiségű aranynak. Az aranyvadászatba ekkor bekapcsolódik a Rossz is...
Tennessee-ben javában dúl a polgárháború. Dunbar hadnagy az áthelyezést választja a nyugati frontra - egy hőstett elismeréseként. Amikor megérkezik a Sedgewick erődbe, rá kell döbbennie, hogy az már régóta magányosan áll, és ő az egyetlen lakója. Hamarosan kapcsolatba kerül a sziú törzzsel, köztük a szent emberrel (Vergődő Madár), a harcossal (Szélfútta Haj), a törzsfőnökkel (Tíz Medve), valamint Álló Ököllel, egy fehér nővel, akit még gyermekként fogadott be a törzs. Dunbar becsületes és bátor cselekedetei nyomán fokról fokra kölcsönös elismerés és csodálat épül ki közte és a sziú törzs tagjai között. Dunbar egyre inkább beépül a törzsbe, izgalmas szerelmi kalandba bonyolódik Álló Ököllel, és életre szóló barátságot köt a bennszülöttekkel.
A 121 éves Jack Crabb, a világ legvénebb embere maga az élő történelem. Történész érkezik az öregek otthonába, hogy hitelesen lejegyzetelhesse a régi idők utolsó élő szemtanújának szavait. Jack mesélni kezd: tízéves korában a csejennek fogságába esik, akik indiánként nevelik, de kíváncsi ifjúként visszacsábítja a sápadtarcúak világa. Éveken át keresgéli a helyét a két kultúra között, s hihetetlen kalandok részese lehet. Volt fehér és indián felesége, a legendás Vad Bill Hickok barátjává fogadta, s ő az egyedüli túlélője Custer tábornok utolsó rohamának a Little Big Horn folyó melletti mészárlásnál. Vajon az évszázad hőse volt, vagy az évszázad hazudozója? Dustin Hoffman lebilincselően személyesíti meg a címszereplőt, egyforma hitelességgel jelenítve meg annak több mint száz éven át, 15 éves korától 121 éves koráig átívelő életpályáját.
Josey Wales egyszerű farmerként élt családjával, távol a világ folyásától, saját tanyáján. Ám az amerikai polgárháború szele Josey-t sem kímélte: családját meggyilkolták, farmját felégették az épphogy átvonuló, válogatás nélkül pusztító csapatok. A békés farmer beállt a környék hírhedt banditái közé, hogy megkeresse azokat, akik tönkretették az életét.
Nevada Smith fehér apa és indián anya gyermeke. A szüleit három bandita legyilkolja, mert szerintük fehér ember nem állhat össze indián nővel. Az árván maradt ifjú elhatározza, bosszút áll a gyilkosokon. Mivel nem ért a fegyverekhez, Jonas Cord segítségét kéri, aki megtanítja őt a használatukra. Az egyik banditával késpárbajban végez, sérüléséből egy indián lány gyógyítja fel. Amikor megtudja, hogy a másik börtönben van, oda is követi őt. Már csak a harmadik, a legveszélyesebb fickó van hátra.
Cody, megment egy fehér lányt a komancsok markából. Ezt követően menekülniük kell.
Kingsley őrnagyot a távollétében azzal vádolják meg, hogy tetemes mennyiségű aranyszállítmánnyal - vagyis a hadsereg aranyával - kereket oldott. Mabel Kingsley, az őrnagy lánya eközben tisztázni tudná az apját egy levéllel, amely állítólag tartalmazza az arany lelőhelyét. Persze a lányra rengeteg veszély leselkedik, hiszen az aranyra sok embernek fáj a foga. Old Shatterhand éppen időben érkezik, hiszen Mabelt megtámadják és majdnem megszerzik tőle a levelet. Mabel aztán a bíróságon hatvan napot kér ahhoz, hogy tisztára mossa halott apja nevét, a bíróság pedig egy tanút kér megnevezni, aki segíteni fogja a őt. Old Shatterhand az, aki jelentkezik a küldetésre.
Jess Remdsberg a Fort Creel-ben állomásozó lovasság egyik tagja megmenti az apacs indiánok karmaiból Ellen Grange-t. Ám nem kis meglepetésére Ellen azért könyörög neki, hogy engedje őt vissza az indiánokhoz, mert azok jobban bánnak vele mint a brutális férje. Remdsberg mégis a családjához viszi az asszonyt. Ekkor Villard, a férj azért veri el alaposan a feleségét, mert képes volt az indiánok fogságába esni, ahelyett, hogy öngyilkosságot követett volna el. Ellen a bántalmazásokat képtelen tovább elviselni, ezért visszaszökik egykori fogvatartóihoz. Willard barátai a lovasságnál azonban nem akarják annyiban hagyni a dolgot és támadásra indulnak az apacsok ellen.
Joe szereti, ha történik valami, elvégre a vadnyugaton él. Jobb híján városról városra járva párbajmutatványokból kalapozza össze a pénzt, míg egy nap nagy fülest kap. A vörös szakállas Milton tábornok hatalmas pénzszállítmányért utazik Cabot tábornok erődjébe. Joe-nak nagyszerű ötlete támad, ráveszi barátait, Lucyt és Billt, hogy a közben megboldogult Milton tábornokot helyettesítve, maguk látogassanak el Cabot tábornok erődjébe. A pontos tervet azonban csak Joe ismeri, s hamarosan alaposan palira veszi az egész erődöt.
Old Shatterhand és Winnetou útjai egy időre elválnak. Amikor egy fehérbőrű kisgyermek szüleit banditák gyilkolják meg, persze mindenki az apacsokra gyanakszik. Emiatt újra megkezdődik az értelmetlen öldöklés és több indián is meghal a fehér emberek bosszúja miatt. Erre aztán az apacsok is támadással válaszolnak, s csak Old Shatterhand és Winnetou képes arra, hogy rendet tegyen és megakadályozza a felesleges vérontást. Ebben pedig Shatterhand barátja, Sam Hawkins is a segítségükre lesz. Eközben Winnetou-nak meggyűlik a baja egy másik indián törzzsel is, mert azok nem akarnak békét kötni a fehér emberekkel.
A komancs indiánok egy nap fehér telepesekre támadnak, mert azt hiszik, hogy ők ölték le a bölényeiket. A zűrzavart kihasználva pedig a banditák megölnek egy telepes fiút. Amikor a komancsok főnökének fia elmegy a városba, hogy tisztázza a helyzetet, a banditák őt is kegyetlenül meggyilkolják, s immár úgy tűnik, hogy elkerülhetetlen a háború az indiánok és a fehérek között. Old Surehand azonban rájön, hogy az események hátterében egy Tábornoknak nevezett gazember áll, aki egy látszólag értéktelen földdarabot akar megszerezni az indiánoktól. Winnetou segítségével így Old Surehand a Tábornok nyomába ered.
A film egy fehér férfi és egy indián asszony házasságából született leány, Apanatschi történetéről szól. Apanatschi a 21. születésnapjára egy aranylelőhelyet kap az édesapjától, ám amikor a dolog kitudódik, a szerencsevadászok között rögtön megindul a hajsza az arany után. Később aztán Apanatschi életére törnek, s a lány csak Winnetou és Old Shatterhand segítségére számíthat.
Winnetou és Old Firehand egy mexikói határvárosba tartanak, hogy megkeressék a bűnösöket, akik megtámadták az apacsokat. Kiderül, hogy a helybéliek ugyanattól a bandától szenvednek. Elfogják a bandavezér öccsét, így akarják a városba csalni az ellenséget. Néhány rettegő mexikói megpróbálja megszöktetni a férfit a békesség reményében, ám menekülés közben véletlenül lelövik. A banditák bosszúja immár elkerülhetetlen, ezért Winnetou és Old Firehand megszervezi a város védelmét.
Mitch Robbinst (Billy Crystal) újra meglegyinti a vadnyugati kalandozások szele. Halott barátjának, Curlynek a szelleme látogatja meg, amikor is rábukkan egy régi térképre, amely egy titokzatos kincs rejtekhelyét jelöli. Hősünk meggyőzi barátját, Philt (Daniel Stern) és annak öccsét, Glent (Jon Lovitz), hogy csatlakozzanak hozzá a vadnyugati kincsvadászatban.