Tennessee-ben javában dúl a polgárháború. Dunbar hadnagy az áthelyezést választja a nyugati frontra - egy hőstett elismeréseként. Amikor megérkezik a Sedgewick erődbe, rá kell döbbennie, hogy az már régóta magányosan áll, és ő az egyetlen lakója. Hamarosan kapcsolatba kerül a sziú törzzsel, köztük a szent emberrel (Vergődő Madár), a harcossal (Szélfútta Haj), a törzsfőnökkel (Tíz Medve), valamint Álló Ököllel, egy fehér nővel, akit még gyermekként fogadott be a törzs. Dunbar becsületes és bátor cselekedetei nyomán fokról fokra kölcsönös elismerés és csodálat épül ki közte és a sziú törzs tagjai között. Dunbar egyre inkább beépül a törzsbe, izgalmas szerelmi kalandba bonyolódik Álló Ököllel, és életre szóló barátságot köt a bennszülöttekkel.

A 121 éves Jack Crabb, a világ legvénebb embere maga az élő történelem. Történész érkezik az öregek otthonába, hogy hitelesen lejegyzetelhesse a régi idők utolsó élő szemtanújának szavait. Jack mesélni kezd: tízéves korában a csejennek fogságába esik, akik indiánként nevelik, de kíváncsi ifjúként visszacsábítja a sápadtarcúak világa. Éveken át keresgéli a helyét a két kultúra között, s hihetetlen kalandok részese lehet. Volt fehér és indián felesége, a legendás Vad Bill Hickok barátjává fogadta, s ő az egyedüli túlélője Custer tábornok utolsó rohamának a Little Big Horn folyó melletti mészárlásnál. Vajon az évszázad hőse volt, vagy az évszázad hazudozója? Dustin Hoffman lebilincselően személyesíti meg a címszereplőt, egyforma hitelességgel jelenítve meg annak több mint száz éven át, 15 éves korától 121 éves koráig átívelő életpályáját.

Az 1955-ös furcsa villámlás után Martynak egyenesen 1885-be kell visszautaznia, hogy megmentse a Dokit egy túl korai haláltól. Nagy nehezen túléli az indiánok támadását és a barátságtalan városlakók intrikáit, s végül ráakad a Dokira, aki nem más, mint a városka kovácsa. Doki azonban nem hallgat a figyelmeztetésre, mivel fülig beleszeretett az elbűvölő tanítónőbe, Clara Claytonba. Így Marty feladata lesz, hogy kimenekítse őket a Vadnyugatról, s visszatérjenek a jövőbe

Egy tolvajbanda elrabolja az Ezüst-tó kincséhez vezető út térképét a jogos tulajdonosától. Winnettou és Old Shatterhand pedig összefognak, hogy visszaszerezzék a leírást és eljussanak a barlanghoz. "A Sziklás-hegység déli nyúlványai közt van egy szinte megközelíthetetlen tó, melynek nevét sokan hallották, de színét vajmi kevesen látták. Ezüst-tónak nevezték már azok a népek is, akik az indiánok előtt éltek ott. A tó környéke ásványokban gazdag."

A vadnyugaton három kedves, ám mindenre elszánt szerencsejátékos és hamiskártyás, Bret Maverick, a ravasz Annabelle Bransford és Zane Cooper kergeti a sikert és a nagy-nagy nyereményt, amelytől azt várják, hogy megváltoztatja életüket. Mavericknek, a jóképű csirkefogónak még 3000 dollárja hiányzik ahhoz, hogy benevezhessen álmai pókerversenyére, amely napokon belül kezdődik. A hiányzó összeget kártyanyereményekből és kintlévőségeinek erőszakos behajtásával próbálja megszerezni. A cél érdekében még a lopástól sem riad vissza. Akciói során nemcsak ellenlábasra, hanem partnerre is talál a csinos Annabelle személyében.

Hiába sikerült egyezségre jutni a fehérekkel, csavargók és rablóbandák fenyegetik a törékeny békét az indiánok földjén. Winnetou ezért elhatározza, hogy Santa Fébe utazik, hogy jobban kiismerje a fehérek világát és gondolkodásmódját. Megkéri Old Shatterhandet, hogy tartson vele. A város harangszavát hallva Winnetou reménykedik: a fehérek is megértik a harang üzenetét: "Szeressetek mindent, ami jó és gyűlöljetek minden rosszat." Ám a fehér ember gondolkodása ennél jóval egyszerűbb: meg kell szerezni mindent ebből a gazdag földből, amit lehet, bármi áron. S ha ennek az akadékoskodó Winnetou élete az ára - ám legyen.

A Karl May világhírű regényéből készült Winnetou-trilógia első részében ismerkedik meg a két főhős, az apacsok főnökének fia, Winnetou és egy vasútépítő társaság mérnöke, Old Shatterhand. Amikor a fiatal indián rájön, hogy a fehérek megszegték a velük kötött megállapodást és a síneket az apacsok földjén vezetik át, először megpróbálja békésen rendezni a területvitát. Kiderül azonban, hogy nem a vasúttársaság a hibás, hanem annak egyik helyi vezetője, aki nem másra pályázik, mint az apacsok aranyára. Mikor megölik az indiánok fehér tanítóját, Winnetou bosszút esküszik. Old Shatterhand kezdettől tudja, mi áll a háború hátterében, de csak nagy nehezen képes Winnetou bizalmát elnyerni, hogy együtt folytathassák a harcot.

Abahachi és Ranger vértestvérek, a vadnyugaton harcolnak az igazságért, a békéért és a szabadságért. Fáradhatatlanul lovagolnak, ha kell, a földön kúsznak, és megszámlálhatatlan nyomot követnek. A bajok akkor kezdődnek, amikor Abahachi némi aranyat kölcsönöz a sosonoktól, és megvesz egy kocsmát a prérin. Kiderül, hogy az eladó, a dörzsölt üzletember, Santa Maria nagyon rossz fiú, mi több, csaló. A kocsma egy romhalmaz, ráadásul Santa Maria lelép az arannyal, de előtte még végez a soson főnök fiával.

Az apacsok törzsfőnöke, Winnetou az indiánok és a sápadt-arcúak közötti örök béke megteremtésén fáradozik. Ez idő alatt persze Old Shatterhand sem tétlenkedik, az olaj után kutató kapzsi fehérekkel száll szembe. Az amerikai hadsereg azonban szüntelenül beavatkozik az indiánok és a fehérek harcába. Winnetou, amikor rádöbben, hogy szerelme, az Assiboin főnök lánya, Ribana egy fehér férfit szeret, úgy dönt, hogy lemond róla a béke érdekében.

Forró napsütés, patkók dobogása, hullámzó homoktenger... Billy, a Kölyök (Emilio Estevez) éppen erre a csodás tájra készül, de persze nem jószántából. Most éppen a kormány emberei elől menekül. Az üldözők élén egykori jó barátja, Pat (William Petersen) áll, aki elől meglehetősen nehéz elbújni. Billy azonban a legjobb embereket választja maga mellé: Jose Chavez y Chavezt (Lou Diamond Phillips), Doc Scurlockot (Kiefer Sutherland), Dave Rudabaughot (Christian Slater), Tom O`Folliardot (Balthazar Getty) és Hendry Frenchet (Alan Ruck). A banda tagjai tűzön-vízen át kitartanak egymás mellett, de elég-e a barátság ahhoz, hogy elérjék Új-Mexikót?

Mitől vadul meg a nyugat? Természetesen Jackie Chan ezúttal új csapáson jár: a birodalmi testőrség egyszerű harcosát alakítja, aki egy elrabolt hercegnő nyomán eljut a Vadnyugatra. És ha életben akar maradni, kénytelen megtanulni egy-két új fogást. Chon Wang tehát indiánokkal ismerkedik, rászokik a whiskyre, és természetesen lóra pattan. Új barátja, egy peches vonatrabló segítségével próbálja kiszabadítani Pei-Pei hercegnőt. A szokatlan párosnak persze semmi sem úgy sikerül, ahogy szeretné.

Joe szereti, ha történik valami, elvégre a vadnyugaton él. Jobb híján városról városra járva párbajmutatványokból kalapozza össze a pénzt, míg egy nap nagy fülest kap. A vörös szakállas Milton tábornok hatalmas pénzszállítmányért utazik Cabot tábornok erődjébe. Joe-nak nagyszerű ötlete támad, ráveszi barátait, Lucyt és Billt, hogy a közben megboldogult Milton tábornokot helyettesítve, maguk látogassanak el Cabot tábornok erődjébe. A pontos tervet azonban csak Joe ismeri, s hamarosan alaposan palira veszi az egész erődöt.

Amikor a Zachary klán tagjai elkezdenek a családjuk múltjával foglalkozni, felfedezik, hogy egyikük, Rachel valójában indián család szülötte, akit még kicsi gyerekként elraboltak a törzsétől. Amikor ez a tény napvilágra kerül, azonnal elszabadul a pokol. Az indiánok visszakövetelik maguknak az elveszett gyermeket. Megindul a harc Rachelért.

Old Shatterhand és Winnetou útjai egy időre elválnak. Amikor egy fehérbőrű kisgyermek szüleit banditák gyilkolják meg, persze mindenki az apacsokra gyanakszik. Emiatt újra megkezdődik az értelmetlen öldöklés és több indián is meghal a fehér emberek bosszúja miatt. Erre aztán az apacsok is támadással válaszolnak, s csak Old Shatterhand és Winnetou képes arra, hogy rendet tegyen és megakadályozza a felesleges vérontást. Ebben pedig Shatterhand barátja, Sam Hawkins is a segítségükre lesz. Eközben Winnetou-nak meggyűlik a baja egy másik indián törzzsel is, mert azok nem akarnak békét kötni a fehér emberekkel.

Felborul az edény, amelyből a két legendás figura Asterix és Obelix itta a varázsszert, melynek természetfeletti erejüket köszönhetik, és még mielőtt a druida Getafix új főzetet készíthetne, a rómaiak fogságába esik. Asterix és Obelix elindulnak, hogy megkeressék őt. Amerikában kötnek ki, ahol indiánok ejtik őket fogságba. Meglepő módon ugyanitt raboskodik Getafix is. A három bátor gall egyik jótettet a másik után hajtja végre, majd visszakerülnek szülőföldjükre, ahol szomorú hírek fogadják őket. Szerencsére nem hagyják magukat és szembeszállnak a római hódítókkal.

Míg Winnetou fehér barátjával, Medveölővel vadászik, a férfi farmját felgyújtják, feleségét és lányát pedig megölik. Ugyan minden jel arra utal, hogy indiánok voltak a támadók, Winnetou mégis kételkedik, mert jól ismeri a gyilkossággal vádolt indián törzs békés szándékait a fehérekével szemben. Old Surehand segítségével aztán kideríti, hogy a "Keselyűknek" nevezett banda az igazi bűnös. Ám Medveölőt annyira elkeseríti a fájdalom, hogy már nem hisz a régi barátainak sem.

A 19. század második felében a Fekete hegyekben aranyat találtak, azon a területen, amely egy szerződés értelmében a dakota indiánokat illette meg. Ezután aranyásók, kereskedők és kalandorok lepték el a környéket. Tanglewood városa vált Sólyom harcosainak és a fehér felfedezők csatájának helyszínéül. Bátorság és cselek sokasága kellet ahhoz, hogy Sólyom harcosainak sikerüljön kiszabadítani az indián vezért, Szürke Medvét, legyőzzék a fehér emberek seregét és újraegyesítsék a szétszóródott törzset.