A könnyed amerikai thriller érdekesen komor japán filmváltozatában, amikor a váltságdíjat követelő bűnözők a gazdag cipőgyáros fia helyett tévedésből a sofőrje fiát rabolják el, a gyáros erkölcsi dilemmája kerül a középpontba...

Fritz Langnak, a német filmgyártás híres rendezőjének első Amerikában készült filmje váratlan fordulatokban bővelkedő történet, mely nemcsak művészileg, hanem lélektanilag is tökéletesre sikerült. A nőrablás vádjával ártatlanul előzetes letartóztatásba került fiatalember személyiségváltozása áll a középpontban, amely során a szelíd hősből mániákus bosszúálló válik, míg végül lelkiismerete és embersége diadalmaskodik bosszúvágya fölött. Spencer Tracy első nagyszabású és nagy hatású alakítása: mély átéléssel, nagy érzékenységgel formálta meg ezt a meghasonlott figurát, akiben - mint későbbi híres szerepében, Dr. Jekyllben - megmutatkozik az emberi kettősség, a hajlam a jóra és a gonoszra.

"Nem szeretem a törvényeket, mivel a gazdagoknak találták ki" - mondja Jacques Mesrine, a francia kriminalisztika talán legismertebb és legveszélyesebb bűnözője. Az egyszerű munkásszülők gyermeke megjárta az algériai háborút. Miután három esztendővel később hazatért, könnyű pénzkereseti forrás után nézett. Az egyik rettegett bűnbanda tagja lett, bankokat rabolt, gyilkolt és más erőszakos bűncselekményeket követett el. Az sem törte meg, amikor a zsaruk 1962-ben elfogták és rács mögé került. Amikor forróvá vált a lába alatt a talaj, a kedvesével Kanadába szökött.

A nagy világgazdasági válság utáni években járunk, a szegénység sújtotta Texasban. Miután elveszíti a férjét, Edna magára marad a két gyermekükkel. Nincs állása, nem tud hol elhelyezkedni. Tragikus anyagi helyzetbe kerül, a házat jelzálog terheli. Az asszony eleinte elhagyja magát, azután rádöbben, hogy nem szabad feladnia. Alkalmi munkásnak felveszi a fekete Mozét, aki azt javasolja, hogy ültessenek gyapotot. A helyi fajgyűlölők szervezete mindezt nem nézi jó szemmel, és provokálják a balhét. Eljön az első termés aratásának ideje. Sok minden eldőlhet, egy egész életre.

Jackson és Cullen egy munkatáborban raboskodik. Jackson utálja a feketét, megveti a bőrszíne miatt. Egyik alkalommal mégis vele bilincselik össze a szállításnál. A gépkocsi azonban karambolozik, így a két rabnak sikerül megszöknie. Ketten kétfelé futnának, ám a lánc összeköti őket, csak együtt mozoghatnak. A zsaruk hajtóvadászatot indítanak utánuk. Menekülésük során lassan leomlanak a Jackson és Cullen közti falak, megtanulják tisztelni, becsülni egymást. A kilátástalan helyzetben sem hagyják cserben a másikat, együtt várják be az üldözőiket

Az 1500-as éveket írják, a legsötétebb középkor alkonya. Martin bátor, erős és kiválasztott katona. Hawkwood kapitány alatt, Arnolfini hadseregében szolgál. Égő városok, pestis, dögvész dúl mindenütt. Arnolfini megígéri fáradt, éhező katonáinak és a csőcseléknek, ha a város elfoglalásában segítenek, akkor 24 óra alatt gazdaggá teszi őket. Egy napot kapnak a város kifosztására. Arnolfini a nap végére megelégeli a fosztogatást, s az összegyűjtött kincseket, fegyvereket, erőszakkal elveteti a zsoldosoktól és csőcseléktől. Arnolfini fia, Steven idealista, tanult fiú, aki nem ért egyet apja igazságtalan döntésével. Martin, a végletekig szenvedélyes, dőzsölő, élvhajhász zsoldos maroknyi csapatával bosszút esküszik. Az atya szerint ő a kiválasztott, arkangyala a minden sebből vérző Szent Martin, és ezért egyedül Martin képes Arnolfini hatalmát megdönteni.

Willie Parker, a maffiózóból lett besúgó álnéven Spanyolország egy kis falujában kezd új életet. Tíz év nyugalom után azonban régi bűntársai rátalálnak, és egy profi bérgyilkost küldenek utána, hogy Párizsba hozza őt a végső leszámolásra. Bár sikerül elrabolnia Parkert, innentől kezdve semmi sem úgy történik, ahogy azt eltervezték. Egy spanyol rendőr ered a nyomukba, aki úgy tűnik, előre látja minden lépésüket, arról nem beszélve, hogy folyamatosan zaklatja őket egy Maggie nevű nő, akinek a szeretőjét ők tették el láb alól. Amiről azt hitték, hogy hétköznapi rutinmunka lesz, arról hamarosan kiderül, hogy kemény lelki megpróbáltatás, mert Parker miközben elkeseredett küzdelmet folytat az idővel, hogy mentse az életét folyamatosan szembesíti fogvatartóit visszás szerepükkel és valódi énjükkel

Barkleyt teljesen lefoglalja a doktorijára való felkészülés. Eközben kapja a hírt, hogy apja - munkája elismeréseként - megkapja a kémiai Nobel-díjat. Az egyetlen gond az lehet, hogy bár Eli Michaelson kiváló kutató, ám a múltja nem éppen patyolattiszta. Most hogy reflektorfénybe került, a piszkos ügyei kísérteni kezdik. Sőt, még a fiát is elrabolják a díjátadó ünnepség estéjén. Elit azonban kemény fából faragták, visszautasítja, hogy váltságdíjat fizessen a csemetéjéért. Ez azonban csak olaj a tűzre. A leszámolás nem marad el, ugyanakkor az apa-fia közötti viszonyt is megnyugtatóan rendezni kell.

Goose és P.J. állandóan együtt bringáznak, de nem nagyon tűrik meg őket a város utcáin. Ezért arról álmodoznak, hogy egyszer nekik is lesz a rendőrökéhez hasonló adóvevőjük, amellyel kijátszhatják majd a rend fenntartóit. Egy baleset során találkoznak Judyval, aki nyári munkával próbálja megkeresni a BMX-re valót. Ezekután a srácok együtt próbálnak különböző módon pénzhez jutni. Egy alkalommal belebotlanak egy rejtélyes csomagba, amelyben tucatnyi adóvevőt találnak. Elkezdik értékesíteni az ebül szerzett jószágokat, de a legnagyobb probléma az, hogy az adóvevők egy betörő banda legújabb tervének fontos kellékei. A bűnözők pedig minden áron vissza akarják szerezni azt ami őket illeti.

Matt (Steven Seagal), az alkohol- és szerencsejáték-függő egykori zsaru nyakig ül az adósságban. Ráadásul az egyetlen ember, akire még számíthat, volt feleségének férje és lányának gyámja. Amikor egy titokzatos férfi felajánlja, hogy kiegyenlíti minden tartozását egy elvetemült gengszter kiiktatásának fejében, Matt nem riad vissza a feladattól... és ezzel örökre megváltozik az élete.A tiszta lapnak azonban ára van: sorra érkeznek az újabb végrehajtandó gyilkos megbízatások a város nagykutyáival a célpontban. Matt hamarosan saját bőrén tanulja meg, hogy az alvilági játszmákban semmi sem az, aminek látszik.