A nácik talán az ördögtől sem féltek, de volt egy férfi, akivel soha nem bírtak, és akinek neve hallatán a hideg futkározott a hátukon. Patton tábornok nehéz ember hírében állt, módszereit, katonáival szemben tanúsított magatartását sokan bírálták, de mindezek a bírálatok eltörpültek stratégiai képességei, elszántsága és hazafisága mellett, melyek sorra segítették hozzá legendás győzelmeihez. Patton volt az, aki kiverte Afrikából a legyőzhetetlennek hitt Rommell hadseregét. A normandiai partraszállás után pedig megállíthatatlanul tört előre Európában. Patton civilként is katona maradt - azt tartotta, hogy már előző életében is harcos volt.Ebből a klasszikus, monumentális filmalkotásból megismerhetjük a férfit, aki győztes hadvezérnek született és akit senki sem ismert igazán. Történetén keresztül megtapasztalhatjuk a második világháború sorsfordító pillanatait is.
A második világháború utáni amerikai dél világában járunk, ahol kihívások elé állítja az embereket a rasszizmus és a hétköznapi életbe való visszailleszkedés. Két család áll a fókuszában: egy fekete és egy fehér. Az utóbbi érkezik később: Henry McAllen megveszi azt a farmot, amit a Jackson-család bérel évek óta. A főiskolát végzett, majd vénlányként az utolsó kiugrási lehetőséget megragadó Laura az első pillanattól utálja a tanyát, pláne, hogy rasszista apósa is velük költözik. A szomszédban viszont Hap és Florence óvatosan, meghunyászkodva fogadják az új főbérlőket...
1942-ben leáldozik a baseballnak: a csapatok tagjait katonának vitték. Csak a nők segíthetnek a szomorú helyzeten! A hajdani, szeszkazánná lett baseballsztárt fogadják fel a női csapat edzőjéül, de annak nemigen fűlik a foga a kutyakomédiához...
Mind az irodalom, mind a film egyik kedvelt témája a nemek harca. Tess, a talpraesett újságírónő kinézi magának a mindent körülményesen megfontoló sporttudósítót, Samet. A nő fondorlatosan ötletgazdag helyzeteket teremt, a férfi folyamatosan igyekszik a kivetett hálóból menekülni. Harciasan induló szerelmüket a házasélet hétköznapi csatározásai követik, miközben a férj egyre alább adja férfiúi gőgjét és az asszony egyre nagyobb irányítói szerephez jut. Annyira meg akarnak felelni a házastársi, illetve a hivatali elvárásoknak, hogy az már házasságukat és szakmájukat veszélyezteti.
Wajda filmje a második világháború alatt történt katyni mészárlás történetét meséli el, amikor a szovjetek több mint tizenötezer elfogott lengyel tisztet és civilt, köztük Wajda édesapját, ölték meg egy erdőben. Az 1940-ben meggyilkolt emberek holttesteit rejtő tömegsírokat a német hadsereg fedezte fel 1943-ban. A történet túlmutat a fogva tartott, kétségbeesett, életben maradásukban az utolsó pillanatig reménykedő katonák sorsán, velük egyenrangú, sőt hangsúlyosabb helyett kapnak a filmben feleségeik, testvéreik, szüleik, akik öt évig semmit sem tudtak és semmilyen hírt nem kaptak szeretteikről.
Németország, 1938. Miközben Hitler minden erejével a háborúra készül, német fiatalok egy kis csoportja mindent megtesz, hogy figyelmen kívül hagyja a feszült politikai légkört és ne adja fel a szabadságát. Öltözködésben, hajviseletben és zenei ízlésben is az angolszász mintát követik, lelkesen táncolnak a swingre és zenei téren szinte enciklopédikus ismeretekre tesznek szert. Kezdetben semmi más céljuk sincs, mint kiélni a szabadság iránti vágyukat, ám tevékenységük hamarosan politikai színezetet ölt. A csapat két tagja: Peter Muller és Thomas Berger régóta ismeri egymást. Amikor Muller belép a Hitlerjugendbe, Berger vele tart. Azt hiszik, lehet kettős életet élni: napközben részt venni a katonai szervezet munkájában, este pedig a swingnek élni. Hamar ráébrednek arra, hogy választaniuk kell a zene sugallta individuális szabadság és a pártfegyelem között.
Franco Zeffirelli önéletrajzi ihletésű filmjében gyermekkorának csodálatos színhelyére kalauzolja el nézőit, Luca (Baird Wallace) sorsán keresztül. Gazdag édesapja a Firenzében élő angol kolónia egyik hölgytagjára bízza vadházasságból született fiát, miután édesanyja elhunyt. Mary (Joan Plowright) szeretettel neveli Lucát, aki részt vesz a zárt, sznob társaság mindennapjaiban, a második világháború előestéjén. Hamis illúziókba ringatják magukat az angolok. Mussolini szavát készpénznek veszik, védettnek érzik magukat. Néha megjelenik közöttük Elsa (Cher), az amerikai műgyűjtő és kalandor nő. A háború elején internálják az angolokat, Amerika hadba lépésekor pedig az amerikaiakat is. Elsa rájön, hogy jelenlegi férje besúgó, aki ráadásul ki akarja forgatni teljes vagyonából, és az életére tör. A kis közösségnek össze kell fognia a nehéz helyzetben: a tét mindannyiuk életben maradása.
Egy fiatal zseni eszeveszett versenyt fut az idővel, hogy feltörje az ellenség kódját, és megfejtse a szeretett nő körüli rejtélyt.