A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül... A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.
Chaplin filmje a mindennapi élet elgépiesedésének szatirikus - ugyanakkor érzelmes víziója. Charlie, a kisember bekerül a modernkori pokolba, azaz egy gyárba. A futószalagnál végzett monoton munka miatt az őrültek házába kerül. Felépülése után véletlenül belekerül egy utcai zavargásba, emiatt börtönbe zárják. Szabadulása után megismerkedik egy árva lánnyal, akit a gyámhatóság intézetbe akar zárni. A lány ennivalót lop, Charlie pedig nem tud fizetni az étteremben, emiatt mindketten újra börtönbe kerülnek. Charlie könnyes-kacagtató kalandokon keresztül végigjárja a modernkori pokol bugyrait. Habár '36-ban már létezett a hangosfilm és ez az a film, ahol először volt hallható Chaplin hangja egy nonszensz dalban, a szakértők ezt a filmet tartják "az utolsó nagy némafilm-komédiának". A hangtechnika tükrözi Chaplin ellenállását a változással (vagyis a hangosfilmmel) szemben, ez a film egy nagy korszaktól való búcsúzásnak is felfogható. Chaplin talán legnépszerűbb filmje.
Antonio, a külvárosi, munkanélküli családapa hosszú hónapok óta először dolgozhatna plakátragasztóként. A munkához azonban elengedhetetlenül szüksége lenne biciklire. Miután a megváltó jármű a zálogházban helyet cserél a feleség utolsó lepedőjével, úgy tűnik, Róma kiábrándító mocska enged szorításából. Ám az első munkanapon ellopják a kerékpárt. Antonio hű barátja, Bruno a tolvaj után veti magát. "A Biciklitolvajokban egy római munkanélküli végre foglalkozáshoz jut s ennek ellátásához kerékpárra van szüksége. De miközben plakátokat ragaszt a falakra, ellopják a kerékpárját. Egész álló nap járja Rómát, hogy megtalálja nélkülözhetetlen munkaeszközét, de hiába. Így lesz ez a hétköznapi esemény egy szívettépő tragédia tárgya..." Georges Sadoul
Egy új, szocialista nagyváros valahol Magyarországon az 50-es évek közepén. Mindenki vándormadárként érkezik valahonnan, mint Berci és részeges nagypapája, vagy faluról a Daru család. Berci azzal hívja ki maga ellen a gyerekek haragját, hogy mindenben ügyesebbnek és leleményesebbnek bizonyul társainál. Kis társnője, Kati, dédelgetett libája miatt számít különcnek. A két gyerek között barátság szövődik.
A múlt században játszódó vadnyugati történetet, amelyet nyilvánvalóan Maupassant Gömböce ihletett, a postakocsi kilenc nagyon különböző utasának kitűnő jellemrajzai teszik emlékezetessé: a kalandokban bővelkedő, emberpróbáló utazás során emberségükben felmagasztosulnak a társadalom páriái (a gyilkosként körözött Ringo, az utcalányként kiutasított Dallas és a részeges orvos), és lelepleződnek a tisztes polgárok. És mivel mindez a Monument Valley festői sziklaképződményei között történik, kitűnően rendezett akciós jelenetekkel tarkítva, Oscar-díjjal jutalmazott zenekísérettel, a Hatosfogat a western történetének vitathatatlan klasszikusa lett.
Rambo a vietnámi veterán, egy amerikai kisvárosba érkezik. Rendhagyó öltözete miatt pedig szinte azonnal felhívja magára a helyi seriff figyelmét. A rend túlbuzgó őre szeretné megelőzni a bajt, így minden különösebb ok nélkül távozásra szólítja fel az idegent. Rambo azonban nem szereti, ha mások mondják meg, mit csináljon, s amikor a rendőr kitessékeli őt a város határán túl, azonnal visszafordul. Letartóztatják, megmotozzák és fogdába zárják. A rácsok látványa, az erőszak, az őrök durvasága kínzó emlékeket ébreszt a veteránban, mert a háború alatt megtapasztalhatta, hogy mit jelent fogságba esni. Rambo a fogva tartóira támad és megszökik. A Vietnámban tanult gerilla-hadviselés szabályai szerint pedig azonnal a közeli erdőség felé veszi az irányt.
Izgalmakkal teli klasszikus filmalkotás, amelyben egy gonosz férfi kész őrületbe kergetni szép fiatal menyasszonyát, csakhogy az elrejtett drágakövek nyomára bukkanjon. A mézeshetek végeztével a pár egy ódon birtokra költözik, amelyet a feleség örökölt gyilkosság áldozatául esett nagynénjétől. Ezzel minden készen áll ahhoz, hogy a gonosz férj véghezvigye ravasz terveit és addig játsszon gonosz bújócskát a házban, amíg kétségbeesett felesége kételkedni nem kezd saját elméje épségében.
A United Artists ezzel a filmmel kívánt csatlakozni a korabeli divathoz: a gengszterfilmkészítéshez, Howad Hawks mindjárt meg is rendezte a műfaj akkori legjobb moziját. Muni jóideig nem szakadt el a gengszterfiguráktól, sőt ezen belül egy sajátos karaktert teremtett: általában műveletlen, nyers, közönséges gengsztertípust alakít, akinek kegyetlensége és durvasága gyermeki naivitással keveredik. A történet alapjául Al Capone élete szolgált. Egy kis szélhámos a gengsztervezér, Lovo szolgálatába szegődik. Később megöli főnökét és kezdetét veszi egy furcsa karrier... A film remake-jét (igen jelentős változtatásokat eszközölve rajta) Brian De Palma készítette el 1983-ban, Al Pacino főszereplésével.
A szentföldi hadjáratból hazatérőben Oroszlánszívű Richardot Lipót, Ausztria királya elfogja. Angliában a testvére, János herceg kihasználja az alkalmat és bátyja helyébe lép. Sanyargatja a népet, ezért Robin of Locksley fellázad ellene. Elfogni ugyan nem tudják a vakmerő fiatalembert, de teljes vagyonelkobzásra ítélik. Ekkor Robin a sherwoodi erőbe költözik, maga köré gyűjti Richard király hívet. Megfogadják, hogy felveszik a harcot az elnyomás ellen. A szegény, elnyomott népért és az igazságért küzdő törvényen kívüli Robin Hood története minden időben megmozgatta az emberek képzeletét és érzelmeit. A 15. századtól kezdve balladák, színdarabok, regények és képregények hagyományozták nemzedékről nemzedékre a legendás hős és társai tetteit, akikről szinte a filmgyártás születése pillanatától filmek sokasága is készült. Máig az egyik leghíresebb közülük a magyar származású Kertész Mihály 1938-as hollywoodi kalandfilmje. Robin Hood szerepét Errol Flynn alakítja.
A film története 1787-ben kezdődik, amikor Őfelsége kitűnő hajója, a Bounty elindul Tahiti felé, a tudományos expedícióra: Blight kapitány remekül érti a mesterségét, és iszonyatos fegyelmet követel a fedélzeten... A legfontosabb amerikai filmek közé tartozik Lloyd mozija. És nem elsősorban azért, mert a kalandfilm műfajának egyik nehezen felülmúlható darabja. Inkább azért, mert az amerikai demokrácia műhelytitkairól, ébredező ellentmondásairól kevés műalkotás beszél ilyen árulkodó öntudattal és önigazoló szándékkal... A film kitűnő szórakozás, és elegendő gondolkodni való egyszerre. Aki csak az előbbit választja, az kielégül. Aki az utóbbira is hajlandó - élményben lesz része.
A filmvászon varázslója megalkotja remek tudományos fantasztikus filmjét, mely élőszereplős, ugyanakkor animációra épül. A kalandokban bővelkedő időutazás látványos, ugyanakkor rabul ejti a nézőt. Főhőseink kamaszok, akik az ún. időfolyón elindulnak a múltba és a történelem előtti időkben találják magukat. Végigélik és lapozzák, milyen volt földünk kialakulása és egyedfejlődése. Zeman trükkfelvételek sorozatát használja következetesen és tehetséggel, megelevenednek az őskor nagy állatai, mamutok, dinoszauruszok és sárkányok vívják élethalálharcukat. Az akkori korban nem volt egyszerű élethűen ábrázolni a bábukat, s az sem volt kis feladat, hogyan harmonizálja őket az élő figurákkal. A rendezőben mindig is élt a kisfiús kalandvágy, s lelkes híve volt Jules Verne fantasztikus világának.
Ahmad, a hatalmától megfosztott király, Bagdadban ismeretlen tolvajként boldogul. Beleszeret a szultán lányába, aki a gonosz vezír, Dzsafar felügyelete alatt áll. A kis Abuval, és a hatalmas dzsinnel szövetkezve sikerül Dzsafar hatalmát megdöntenie és a hercegnő kezét elnyernie.
A hanyatló Spanyolországban játszódó történet középpontjában a magányos királynő áll, akit egy ádáz cselszövés meg akar alázni. Nem csak a melodramatikus cselekmény és a csodálatos nyelvezet adja a film értékét, hanem a beteljesíthetetlen szerelem igazi tragikuma is, meg a nagy történelmi vízió, amelyben a lakáj tulajdonképpen a népet, a királyné pedig a nőt személyesíti meg. Mint minden drámában, itt is megmutatkozik az ember gyötrő tehetetlensége, hogy megtalálja önmagát és hatással legyen a történelemre. Jean Marais legendás alakítást nyújt a nemesszívű, tehetséges, igaz ember, Ruy Blas megformálásával.
Jim Parker csodaszép lánya, Jane és egy Holt nevű fotográfus társaságában az elefántok temetkezési helye után kutat valahol Afrikában. Az elefánttemető helyett a legendás majomemberre, Tarzanra bukkannak, akit pillanatok alatt elbűvöl Jane ellenállhatatlan szépsége. Amikor a Parker-expedíció bajba kerül, Tarzan a segítségükre siet, ám Jim életét már nem tudja megmenteni: a férfi meghal az elefántok temetkezőhelyének őreivel folytatott csatában. Jane azonban úgy dönt, hogy bátor megmentőjükkel, Tarzannal marad a dzsungelben.
A paradicsomról szinte mindenkinek ugyanaz jut eszébe: érintetlen szépség, béke, fenséges nyugalom, boldogság. Ám arra kevesen gondolnak, micsoda veszélyeket is rejthet. Történetünk fõszereplõi, két gyermek és egy hajószakács különös módon bukkan rá a paradicsomra a Csendes-óceán déli részén: hajótörést szenvednek, amit csak hárman élnek túl. Ám Emmeline és Richard nem sokáig számíthat az idõs férfi oltalmazására: Paddy néhány nap elteltével egy hordó rumra bukkanva halálra issza magát. A két fiatal teljesen magára marad a sok-sok veszélyt rejtõ dzsungelben, ám lassanként alkalmazkodva a hajótörött életmódhoz, berendezkednek a gyönyörű szigeten. Távol a társadalomtól, önállóan élik át a serdülõkor, a felnõtté válás különbözõ stádiumait, felfedezik egymás testét, szerelmét.