Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.
James Bowen egy lecsúszott utcazenész, aki igyekszik túltenni magát drogfüggőségén. Élete egycsapásra megváltozik, amikor megismerkedik Bobbal, a bitang vörös utcai macskával.
Súlyos autóbaleset éri a behavazott, néptelen coloradói országúton Peter Sheldont, a népszerű regényírót. Úgy tűnik, mégis szerencséje van, az egyik rajongója találja meg és siet a segítségére. Annie Wilkes, aki ráadásul szakképzett ápolónő, a saját házában helyezi biztonságba a mozgásképtelen írót. A középkorú nő rajong Sheldon regényhőséért, Miseryért. Az ápolásnak azonban csak nem akar vége szakadni. Az író hamarosan ráébred, a nő valójában foglyul ejtette, és semmitől sem riad vissza, hogy örökre megtartsa magának.
Egy varázslatos országgal határos kis faluban egy fiatal férfi, Tristan Thorn megígéri kedvesének, hogy elhozza neki a lehullott csillagot, ezért bemerészkedik a falon túli birodalomba. Útja a legmerészebb álmain is túlmutató világba viszi, és felfedi valódi kilétét.
A Martin család vásárol egy egyszerű háztartási robotot. Olyat, ami némán behozza a teát, kipucolja a cipőket, és soha nem zavar. Aztán nagyon hamar rájönnek, hogy az ő robotjuk kicsit más, mint a többi: mindenről véleménye van, jó pár dologba beleszól, és ami a legmeglepőbb - van, akit nagyon meg tud szeretni: például a kislányt, akire vigyáznia kell. Csaknem kétszáz évig szolgál Martinéknál, és nem létező szívébe az érkező gyerekek és unokák is belopják magukat. Egyre erősebbé válik benne a vágy, hogy egyszer tényleg jön egy mérnök, aki valóra válthatja a gép vágyait.
A negyvenéves Erika Kohut a bécsi Zeneakadémia zongoratanára. Édesanyjával él, aki szeretetével zsarnokoskodik fölötte, nem hagy számára semmi önállóságot. A megközelíthetetlen és hideg fiatal nőnek van egy szenvedélye: szabad idejében titokban pornómozikat és peep show-kat látogat. Elfojtott szexualitása önpusztító és mazochista jellemvonásokat hoz felszínre. Egy nap azonban egyik tanítványa elhatározza, hogy meghódítja.
1971-ben járunk, az Egyesült Államokban, a kompromitációs botrányba keveredett Richard Nixon elnöksége és a hippi korszak idején. Raoul Duke, a sportriporter, megbízást kap a nevadai sivatagban megrendezett motorverseny tudósítására. Barátjával az ügyvéd Dr. Gonzóval, útnak indul, ám céljuk nem a sivatag lesz, hanem Las Vegas, a szerencsejáték városa. A két férfi a kábítószerek és az alkohol összes létező fajtájával felszerelkezve vág neki a kalandnak, hogy megtalálja az amerikai álmot.
Charlie egy bisztróban zongorázik, bár korábban híres, koncertező művész volt. Egy nap betoppan hozzá a bátyja, és megkéri, hogy rejtse el, mert gengszterek üldözik.
A jövőben uralkodó elnyomó rendszer számára a legnagyobb veszélyt a könyvekben rejlő ismeretanyag rejti. A rendet a Tűzőrség vigyázza, amely könyörtelenül üldözi és megsemmisíti a szabad gondolkodás jelképeit. Guy Montag a Tűzőrség tagjaként nap mint nap részt vesz a rituális könyvégetéseken. Találkozik azonban a fiatal tanárnővel, Clarisse-szal, aki az életfelfogásával teljesen megbabonázza őt. Hatására kinyílik előtte a világ. A felesége azonban feljelenti Montagot. Ray Bradbury kisregényéből.
A hatalmas óceánjáró, a Poszeidón, pályafutása végén utolsó útjára indul New Yorkból egy görög hajótemetőbe. A tulajdonosok azonban nem tartják be a hajón a biztonsági előírásokat, ezért éppen szilveszter éjszakáján egy hullám felborítja és a legénység az utasok nagy részével együtt a vízbe vész.
A második világháború előestéjén játszódik a John Irving lebilincselő regényéből készült film, amely a felnőtté válás, a szerelem és a család, az ármány és a becsület megindító története. Homer Wells a Maine állambeli St. Cloud kisváros árvaházában nő fel. Az intézet igazgatója Dr. Larch megkedveli a fiút és szinte fiává fogadja. Jó képességei miatt segédnek fogadja maga mellé. Homer ügyes, de képzettség nélküli sebésszé válik. A falakon túli élet után áhítozik, de a doktor túlságosan ragaszkodik hozzá. Wally és Candy a doktor segítségét kérik, aki illegális, de biztonságos abortuszokat végez a környékbeliek cinkosságával. Homer velük távozik és Wallyék almáskertjében dolgozik tovább. Wallyt behívják katonának, Homer és Candy egyre közelebb kerül egymáshoz.
Adele, a híres író, Victor Hugo lánya az új-skóciai Halifaxba megy 1863-ban. Egy angol katonatiszt után utazott, ugyanis reménytelenül szerelmes Albert Pinson hadnagyba. A férfi azonban hallani sem akar a házasságról. A személyazonosságát eltitkolva Adele szobát vesz ki Mrs. Saunders panziójában. Megszállottan követi a hadnagyot, kémkedik utána. Minderről naplót vezet, újságokba ír. Így találkozik a könyvkiadó Mr. Whistlerrel, aki érdeklődik iránta. Az őrület egyre jobban elhatalmasodik a lányon, különösen miután Mrs. Saunders rájön, hogy ki is ő valójában. Amikor Pinsont Barbados szigetére helyezik át, Adele oda is követi a férfit.
Richard a világ legszabadabb embere, csupán három dologra van szüksége a túléléshez: nikotinra, videojátékokra és Vietnamban játszódó háborús filmekre. Egyébként szabad, mint a madár, a világot járja, és nem törődik semmivel.Egy lepusztult és elhagyott bangkoki szállodában öngyilkos lesz lepusztult és elhagyott szomszédja, és Richardra hagy egy térképet, mely egy titokzatos szigetre vezető utat mutat. A srác nem is akar ennél többet tudni, nekivág az útnak, megküzd a tengerrel és a hadsereggel, hogy végül rátaláljon valamire, ami csodálatos, elmesélhetetlen és megközelíthetetlen. Aztán fokozatosan kiderül, hogy a sziget mégsem hasonlít annyira a paradicsomhoz, mint azt első látásra gondolná az ember. A paradicsomnak például nem volt ennyi furcsa lakója. Ami pedig a megközelíthetetlenséget illeti: ha éppen menekülni kell egy szigetről, akkor nem előny, ha senki sem tudja, hol az a sziget…
A keserédes történet Camden kollégiumában, a kicsi, gazdag, független művészeti egyetemen játszódik valahol Új-Angliában és annak keringő "ember-bolygóin". A szereplők egyesével és együtt próbálnak kiutat találni a drog, az alkohol és a szex által átitatott campus partik - úgymint a Világ Vége Parti, a Dögös Dugós Parti és a Szombat Esti Parti Előtti Parti - végtelen köréből. De az emberi természet meghatározza, hogy az igazán tökéletlen világban mindig a vonzás szabályai érvényesülnek - és a koedukált kollégium lakói között az első szabály, hogy nincs szabály.
Willie Stark mintha őskövület lenne a mai világban, a becsületes, őszinte politikusok mintapéldánya. Egyenes és nyílt fickó, aki hisz az igazság és a tisztesség erejében. Egészen alulról kezdi, és egyre feljebb vezet az útja, bár az igazat megvallva, nem mindenki örül a sikereinek. De vajon az idealista kisember képes-e megőrizni tisztaságát a politika mocskos világában? Az egyszerű, tiszta erkölcsű Stark felkelti egy újságíró, Jack Burden érdeklődését, aki mellé szegődik és végig követi Stark pályájának alakulását, a jogi tanulmányaitól kezdve a korrupció elleni küzdelméig.
Frances, az amerikai festő az Északi sarkkörre utazik, hogy lendületet adjon a karrierjének. Megismerkedik a bevándorlóként érkező Yashaval, aki azért tette meg a nagy utat, hogy a vikingek földjén helyezze az apját örök nyugalomra. Együtt sikerül eltemetniük a múltat és felfedezniük a jövőt.
December 21-én, amikor a legrövidebb a nappal, Will Stanton a születésnapját ünnepli. Most éppen a tizenegyediket. Olyan ajándékot kap, amire biztosan nem számított és valószínűleg nem is nagyon vágyott. Megtudja, hogy kiválasztott kevesek utolsó élõ képviselõje: az õ feladata, hogy megvédje a világot a sötétség gyõzelmétõl. Mert a sötétség erõi sosem adják fel a harcot és sosem csüggednek; kitartóan hisznek a maguk igazában. Will mágikus jeleket követve, az idõben elõre- és visszautazva, az antik Rómától a távoli jövõig vándorolva próbálja teljesíteni feladatát: a Karácsonyig tartó napok számára sosem látott kalandokat, csodákat és küzdelmet hoznak.