A világhírű német regényíró, Erich Maria Remarque önként jelentkezett katonának az I. világháborúba, és ott szerzett - egész életét meghatározó - élményeit a Nyugaton a helyzet változatlan címmel 1929-ben megjelent és világsikert aratott regényében foglalta össze: a gimnáziumból épphogy kikerülő, fiatal nemzedék szemszögéből mutatja be a háború nyomorúságát és az emberekre gyakorolt iszonyú hatását. Hazafias lelkesedéssel vonul az iskolapadból a csatatérre a megtévesztett német ifjúság, hogy aztán rádöbbenjen, mennyire nincs köze az értelmetlen öldöklésnek az eszményekhez. A lövészárok-háború mindmáig egyik leghitelesebb és legmegrázóbb ábrázolását Eizenstein "kitűnő doktori munkának" nevezte, s Oscar-díjjal jutalmazták. Azóta is filmtörténeti klasszikus ez a mesteri korai hangosfilm.

A megrázó film a szétbombázott Berlinben játszódik, éhség és reménytelenség szorításában vergődő emberek között. A háború nemcsak a várost dúlta szét, a szörnyű trauma lerombolta azokat az erkölcsi kapaszkodókat is, amelyek segíthetnék az újrakezdést. A film hőse, a kis Edmund is hiába próbál segítséget kapni a felnőttektől. Kínzó gondjaival magára marad, úgy érzi, egyre súlyosabb felelősség nehezedik a vállára, s ez törvényszerűen sodorja a tragédia felé... "A film értelmezésében már a cím is orientál. A nulla a matematikában az az egység, amellyel nem lehet sem osztani sem szorozni. Nullára annak az embernek az élete jut, akinek egykor meglévő pozitív értékeitől megfosztva kell újra kezdenie az életét. Rossellini 1947-ben nem tévedett, nem túlzott, amikor ilyennek látta Németország helyzetét." (Gyürey Vera)

A második világháború alatt egy csapat amerikai katona kerül össze a hírhedt német 17-es fogolytáborban, a Stalag 17-ben. Többnyire azzal töltik az idejüket, hogy azon mesterkednek, hogyan segíthetnének egymásnak megszökni. De amikor két rabot megölnek egy szökési kísérlet közben, nyilvánvalóvá válik, hogy spicli van közöttük. William Holden Oscar-díjat kapott a cinikus, éles nyelvű katona alakításáért, aki azzal tölti az idejét, hogy svindliket eszel ki, és különleges előjogokért seftel a németekkel.

A 12 éves Julien 1944-ben egy kolostori internátusban összebarátkozik egy zsidó fiúval, akit két társával együtt az iskolában rejtegetnek. A Gestapo azonban egy följelentés alapján elviszi a zsidó gyermekeket és a rájuk vigyázó szerzetest, s Auschwitzba deportálják őket. Malle megható s egyáltalán nem szentimentális filmet rendezett ebből a történetből, amelynek különös aktualitást adott, hogy épp a film befejezésével egyidejűleg kezdődött meg Klaus Barbie, a lyoni hóhér pere Franciaországban. A közvéleményben élénk visszhangot keltett a film, amelyben a tízéves amerikai távolléte után hazájába visszatérő Louis Malle gyermekkori emlékeket idézett föl. A rendező Louis Malle, méltán nyerte el forgatókönyvéért Európa legrangosabb díját, a Felix-díjat.

1942-ben Himmler elindította a Reinhardt-akciót, melyet a zsidókérdés végső megoldásának szánt. Lengyelország keleti felén három szigorúan őrzött koncentrációs tábort alakított ki, ezek között is a legtitkosabb volt Sobibor. 1943-ban járunk. A táborban a családokat szétválasztják; a szakmanélküliek, gyermekek, idősek sorsa azonnal eldől. A többieket kemény munkára fogják. A fogvatartottak közül hárman - Sasha, az orosz hadifogoly, egy varrónő és egy molnár - hamar felismerik kilátástalan helyzetüket. Társaikat maguk mellé állítva megpróbálják a lehetetlent: kimenekíteni háromszáz embert a pokolból. És 1943. október 14-én megkezdődik a második világháború legnagyobb fogolyszöktetési akciója.

A valós eseményeken alapuló könyv filmvászonra vitt eposza egy német katona, Clemens Forell történetét meséli el, aki a II. világháború után szökik meg egy szibériai munkatáborból. A tél csontig hatoló hidegében, át a sivár orosz vidékeken, életveszélyes találkozásokból menekülve, Forell elszántan tart hazafelé, a családjához. Lépésről lépésre, nap, nap után Perzsia - és az oly rég vágyott szabadság - felé igyekezve 14 ezer kilométer és három, teljes bizonytalanságban eltöltött év után célja már csak egy karnyújtásnyira van.

"Ki vagy? Magad választod a sorsodat, vagy valami abszurd fordulat határozza meg az életed folyását?" Erre a kérdésre keres választ a film, felelevenítve Salomon Perel igaz történetét. A lengyel-orosz származású zsidó fiú a történelem viharában csak úgy maradhat életben, ha állandóan megváltoztatja identitását. Amikor családjának menekülnie kell Németországból, egy orosz árvaházban "pionyír" lesz belőle. Innen német fogságba kerül, ahol - árja árvaként - hős gyanánt tisztelik és szeretik a német tisztek. A fiút jutalmul felveszik a Hitlerjugend tagjai közé, ahol beleszeret egy náci lányba.

Lódzban vagyunk a századfordulón, a korai kapitalizmus kibontakozása idején. A textiliparáról híres városban, Karol Borowiecki , a nemesi származású lengyel fiatalember és két barátja, a német Maks Baum és a zsidó Moryc Welt elhatározzák, hogy önálló vállalkozásba fognak, textilgyárat alapítanak... A világhírű, Nobel-díjas Wladyslaw Reymont regényéből készült film sokrétű jelentéstartamából most csak egy gondolatot idéznénk az idős nemes, Borowiecki úr szavaival: "Ti persze mind csak nevettek a múlton, a tradíciót hullának nevezítek, a nemességet előítéletnek, az erényt babonának, eladtátok a lelketeket, eladtátok az aranyborjúnak... "

Fiúk tengnek-legnek az utcán, prostitúcióból élnek, csapatba verődve árulják magukat. Scott azonban kilóg közülük a sorból, őt ebbe az életformába a dac sodorta, a lázadás vasakaratú, polgármester apja ellen. Hozzá kötődik a legjobban az érzékeny Mike, aki narkolepsziában szenved. A két fiú együtt indul útnak, hogy megkeressék Mike anyját, s eljutnak egész Olaszországig, ám a mama már rég máshol jár. Hazatérvén Scott a rég áhított apai örökséggel újra beilleszkedik a gazdag polgári világba, Mike pedig magára marad a semmibe vesző idahoi országút szélén.

Egy csapat szövetséges katona két éve próbál megszökni egy olasz fogolytáborból. Az újonnan érkezett hadifogoly, az amerikai Ryan ezredes átveszi az irányítás a főként angolokból álló csoport felett. Bár sikeresen megszöknek a táborból, Ryan nagyvonalúságának köszönhetően németek fogságába esnek. A szökevényeket tehervonaton Svájcba szállítják. Hamarosan ellentét alakul ki az angolok és az amerikai ezredes között, aki leleményességével megpróbálja jóvátenni a súlyos hibát. Ráveszi társait, hogy a vonat tetején elbújva játszák ki az ellenséget.

Katharina Blum, az egyedül élő házvezetőnő egy farsangi bálon megismerkedik egy Ludwig Götten nevű férfival, akiről később kiderül, hogy körözött bankrabló. Egész este kizárólag egymással táncolnak és együtt töltik az éjszakát Katharina lakásán. Reggel a rendőrség le akarja tartóztatni a férfit, de ő eltűnt a lakásból. Katharinát kihallgatják, a kihallgatás részelteit a ZEITUNG nevű lap szenzációhajhász stílusban közli. A lap újságírója, Tötges, felkutatja Katharina családtagjait és ismerőseit, hogy adatokat szerezzen az asszony korábbi életéről. Többek között beférkőzik Katharina kórházban fekvő édesanyjához, aki a látogatása utáni napon meghal.

1943 Három esztendeje, hogy a németek megtörték a franciák ellenállását. Nem így Afrikában, ahol fölállítják az első francia hadsereget. Százharmincezer arab és más afrikai származású katona szolgál a trikolór alatt. Miközben ők az életüket tették föl a németek elleni harcra, sok francia "indigenes"-nek, bennszülötteknek csúfolja őket. Feltárul néhány katona sorsa: a nemes Abdelkader keményen küzd az ügyért, Yassirt inkább a pénz motiválja, Said a szegénység elől menekül, míg Messaoud romantikus álmodozó. Miközben feletteseik szinte semmibe veszik őket, felbecsülhetetlen szolgálatot tesznek Franciaországnak.

Todd Bowden tipikus amerikai tinédzser és kitűnő tanuló - amíg fel nem fedez egy sötét titkot: az ő városában, ráadásul a tőszomszédságában él rejtőzködve egy német háborús bűnös, Kurt Dussander. Todd rabjává válik a náci szörnyeteg rémtörténeteinek, ezért megzsarolja az öregembert: a hallgatásáért cserébe mindent fel kell fednie sötét múltjából. Ennek eredményeképpen azonban olyan ördögi erők szabadulnak el, melyeket lehetetlen féken tartani.

1944 júniusa. Az előrenyomuló szövetségesek elől menekülő német katonák egy csoportja elhagyatott bunkerre bukkan az erdőben, amit csak egy meggyötört öreg és egy tapasztalatlan fiatal katona őriz. Az ellenség elöl itt megbúvó katonáknak azonban hamarosan rá kell döbbenniük, hogy a bunker sötét alagútjaiban még félelmetesebb ellenség vár rájuk, mint a harcmezőn, mivel a sötétben saját félelmeikkel kell szembenézniük.