A kórház csendes, steril, komor falai közé hirtelen egy hatalmas cipőjű bohóc ront be, óriási vörös orral az ajtón és végiglépdel a folyosón. Betegek vigyázat, a nevetés ragályos! Íme, Patch Adams, a doktor, aki nem úgy néz, tesz vagy gondolkozik, mint azok a dokik, akiket eddig ismertél. Mert Patch szerint a humor a legjobb gyógyszer, és hajlandó szinte mindent megtenni, hogy megnevettesse betegeit - még akkor is, ha ezzel a karrierjét kockáztatja. Az igaz történet alapján készült Patch Adams a hasfalrengető humort egy felemelő történettel kombinálja, mely túlmutat a hagyományos vígjátéki kereteken.
A hatalomvágytól megszállott Griffin Mill az egyik hollywoodi filmstúdió nagyhatalmú igazgatóhelyettes-producere. Egyszóval élet-halál ura, ő az, aki a benyújtott tartalmi kivonatok alapján a filmek sorsáról dönt. Egyik nap Griffin fenyegető üzenetet talál a postájában, majd a fenyegetés később faxon és telefonon is megismétlődik. Menő producerünk attól való félelmében, hogy az egyik elutasított kliense az életére tör, tévedésből megöl egy embert. Innentől kezdve összeomlik a belső világa, folyamatos lelkiismeret-furdalással küzd, merő rettegés az élete.
Fanny Price tíz éves kislányként kerül elszegényedett családjától, Portsmouthból a gazdag northamptonshire-i rokonokhoz. Sosem téveszti szem elől, hogy mekkora hálával tartozik nagynénjének, Lady Bertramnak és nagybátyjának, Sir Thomasnak, jóllehet gyakran éreztetik vele - kivált a páváskodó Bertram-lányok -, hogy ő a szegény rokon, akinek nap mint nap hálát kell adnia jó sorsáért, Testvéri szeretetet egyedül a legkisebb fiútól, az álmodozó Edmundtól kap, aki a lány állandó társául szegődik. Amikor a kiművelt testvérpár, Henry és Mary Crawford megérkezik a fővárosból, a kastély élete teljesen felbolydul. Egyedül Fanny nem kerül a bűvkörükbe, s londoni látogatók felfigyelnek a lány csípős és okos nyelvére. A Bertram-család csillaga leáldozóban, s Mansfield Park sorsát egy hallatlan botrány pecsételi meg. Fanny türelme azonban elnyeri méltó jutalmát… Jane Austen (Büszkeség és balítélet, Emma), a világhírű angol írónő művéből készült.
A Detroiti Tigrisek legendás dobójátékosa, Billy Chapel mindig jobb volt a baseballban, mint a szerelemben? Billy negyvenévesen minden elért, ami a pályán lehetséges. Egy kiábrándító évad végén, éppen életének talán utolsó profi meccse előtt szerelme, Jane közli vele, hogy elhagyja, mivel Londonban kapott egy jó állást és elutazik még aznap este. A Jane számára sem könnyű döntést négyéves kapcsolatuk válsága is siettette. A hidegzuhanyként kapott hírt tetézi a csapat menedzserének kijelentése, miszerint jövőre felbontják Billy játékosi szerződését. Ilyen előzményekkel kezdődik a rangadó mérkőzés. Billy eleinte mintha nem is lenne a pályán, kavarognak a fejében a gondolatok: hol ronthatta el, a játékot válassza, vagy a szerelmet? Billy minden dobással egyre közelebb kerül ahhoz, hogy meghozza élete legfontosabb döntését. Közben az ellenfél csapatával sem stimmel valami. Talán itt a vissza nem térő lehetőség Billy számára, hogy megmutathassa, még nem írhatják le teljesen...
Az 1950-es évek elejétől a 60-as évek közepéig több mint egy évtizedet felölelő film egy fiatal lány első beavatásáról szól a szerelembe, vagyis az ő esetében Istenbe. Cathleent egy nem vallásos, egyedülálló anya nevelte fel Tennessee-ben, majd a lány a katolikus iskolába járó ösztöndíj után hamarosan belecsöppent az Isten szolgálatának szentelt élet misztériumába. A második vatikáni zsinattal beköszöntő új korszak az egyházban gyökeres változásokat hoz, és mire Cathleen a képzés novíciusi szakaszába ér, úgy találja, hogy hite többször szembekerül Isten szolgájának durva, gyakran embertelen valóságával, ami rá vár apácaként, és sok mindent megkérdőjelez. Cathleennek meg kell birkóznia a hittel, a szexualitással és az egyház életében a közelmúltban bekövetkezett változásokkal.
Egy toronyház lakóinak élete egy váratlan esemény miatt kicsúszik az irányításuk alól.