A nagyvárosi detektív egy gyilkossági ügyben egy sikeres üzletasszonyt képviselve nyomoz. A tények és a nyomok azonban nincsenek összhangban. És valóban, egy szép napon feltűnik a halottnak hitt személy. Helyette egy másik asszonyt öltek meg, és az ő látszat-halála egy gyilkossági terv pontosan kiszámított része, melyet azonban a detektív az utolsó pillanatban meg tud akadályozni.
Még csak apró kislány, de már hercegnõ. A varázslatos Indiában él édesapjával, aki rajongásig szereti. Ám az álomvilág nem tart örökké: a papát behívják katonának és Sarah New Yorkba kerül, egy szigorú lányintézetbe. Szabályok, rend és vasfegyelem - csupa olyan fogalom, ami Sarah számára eddig ismeretlen volt. Aki megszokta, hogy mindenütt csoda veszi körül, az nem adja fel könnyen. Sarah azonban új otthonában is ragaszkodik önállóságához és India meséihez.
Egy életével holtvágányra jutott banki tisztviselő telefonhívásokat és üzeneteket kap egy korábban meghalt barátjától. Az utasításait követve egy rejtélyes társaságra bukkan, ami második esélyt kínál gazdag ügyfeleknek: meghamisítják halálát, új nevet, arcot, fogakat, ujjlenyomatokat, identitást kap, és új életet kezdhet, hátrahagyva múltbeli énjét, annak hibáival és kudarcaival együtt. A férfi azonban nehezen birkózik meg új életével, és ez veszélyes problémákat szül...
Jane Eyre a szigorú nagynénjétől a még szigorúbb nevelőintézetbe száműzött nincstelen árva lány, aki nevelőnőként kerül a különös Mr. Rochester házába és bűvkörébe. Az alapművet meglehetősen szabadon kezelő adaptációban (Stevenson a főhősnő stációit a Rochester-kastélyban folyó életre szűkítette) a színészek (Fontaine és Welles) egymást múlják felül, és kamaszlányszerepben feltűnik Elizabeth Taylor is.
A harmincas éveikben járó testvérpár, Harbour és Wilbur anya nélkül nőnek fel. A jószívű Harbour úgy érzi, felelősséggel tartozik öccse, a labilis idegzetű Wilbur iránt. Miután édesapjuk hirtelen meghal, a fivérek között még szorosabb, szeretetteljes kapcsolat alakul ki. A fiúk összefognak és elhatározzák, hogy közösen vezetik egyetlen örökségüket: apjuk antikváriumát. Hamarosan azonban Wilbur öngyilkosságot kísérel meg, amelyet túlél ugyan, de hosszabb terápiára kórházba utalják. Kezelőorvosai úgy gondoljak, hogy Wilbur számára egy szerelmi kapcsolat jelentené az igazi gyógyírt, s bár a fiút időről időre megkörnyékezik a nők, ő senkit sem kepés közel engedni magához. Harbour eközben kénytelen egyedül vezetni a könyvkereskedést. Egy nap betoppan hozzá a kórházban takarítóként dolgozó Alice, aki a betegek által hátrahagyott könyveket szeretné eladni. Harbour beleszeret a gyermekét egyedül nevelő, csendes, fiatal nőbe. Az új kapcsolat szinte észrevétlenül megváltoztatja a fivérek életét.
Két fivér visszatér ahhoz a szektához, ahonnan évekkel ezelőtt együtt menekültek el. Itt aztán ráébrednek arra, hogy a szekta hitei sokkal józanabbak és kézenfekvőbbek, mint azt korábban hitték.
Rémület és botrány tartja lázban a nemzetet. A médiában fény derült rá, hogy az Egyesült Államok külföldön indított hadjáratában hősi halált halt katonák valójában "élőhalottak": koporsóikból kiszálló "élő" mementói ők egy félresikerült háborúnak. Megjelenésük befolyásolja az amerikai elnökválasztás végeredményét. A Dale Bailey díjnyertes novellájából készült film a ponyva-kultúra elemeit alkalmazva a zombie-műfajt ötvözi társadalmunk súlyos problémáival. "A horror sok formában létezhet, például hogy nem tudjuk irányítani életünket, olyan erők manipulálnak minket, amelyek felett nincs hatalmunk", mondja Dante, aki hű marad a horror műfaj lényegéhez: iszonyatot kelt, s ennek jegyében a Bush-adminisztráció (és főként az iraki háború) elleni merész vádiratot fogalmaz meg. Az ideges nevetéseket okozó Hazatérés talán az egyetlen játékfilm napjaink Hollywoodjában, amely egyivású Michael Moore szókimondó dokumentumfilmjeivel, miközben végig tiszteletteljes marad a háború áldozatai iránt.