Williard kapitány azt a megbízatást kapja a saigoni CIA-tól, hogy likvidáljon egy nyilvánvalóan megőrült ezredest. Az ezredes ugyanis a kambodzsai dzsungelben alakította ki saját birodalmát, amelyben magát istenként imádtatja és kíméletlen magánháborút folytat. Williard útja felfelé a folyón, a háborús területen keresztül egyre inkább erős színekkel festett rémálmokhoz hasonlít.
Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.
Az egyik német tengeralattjáró bevetésre indul a franciaországi kikötőből a második világháború idején. A legénység jószerivel csupa fiatal, éretlen és tapasztalatlan férfiból áll, akiket meggyőzött a náci propaganda, és elcsábított a technika. Nagy lelkesedéssel vetik magukat a szövetségesek elleni küzdelembe, hogy azután a saját bőrükön tapasztalják meg a tengeralattjáró-háború poklát. Az acélkoporsóban vívott idegőrlő és kimerítő harcot a természet erőivel és a láthatatlan ellenséggel.
Barry Lyndon kilátástalan helyzetű, jövő nélküli ír fiatalember. Semmi esélye, hogy a tizennyolcadik századi Angliában nemesi rangot szerezzen. Vagy mégis? Barry Lyndon ugyanis nem gondolkodik, hanem cselekszik, és eközben úgy váltogatja a szerepeit, mint más a gatyáját. Ha kell epekedő udvarló, ha kell párbajhős, vagy éppen szélhámos, katona a hétéves háborúban, kém és hamiskártyás - bárki, ha a helyzet úgy kívánja. Végigkövethetjük, hogyan kapaszkodik egyre feljebb a ranglétrán, hogyan szerzi meg a kiváltságokat és a vagyont.
Berlin, 1945 április. Egy nép a bukására vár. A főváros utcáin kegyetlen harcok folynak. Hitler a katonai vezetőséggel és néhány hívével elsáncolja magát a vezetőségi bunkerben. A Birodalom helyzete a Vörös Hadsereg előrenyomulásával egyre reménytelenebbé válik. A folyamatos bombázások állandó rettegésben és életveszélyben tartják a város elkeseredett lakosságát.Miközben az utcákon kétségbeesés tombol, Hitler a Harmadik Birodalom teljes pusztulását a bunker falai között éli át. Jóllehet Berlint már lehetetlen tartani, a Führer tiltakozik a búvóhely elhagyása ellen - Albert Speer építészhez hasonlóan "a színpadon akar lenni, amikor legördül a függöny". Már csak néhány órája maradt, mielőtt közös öngyilkosságuk előtt feleségül veszi Eva Braunt. A vég elkerülhetetlenül közeleg, Hitler mindent az utolsó részletig kidolgoz: miután ő és szeretője meghalt, holttestüket a birodalmi kancellária udvarában fogják elégetni, nehogy a tetemük ellenséges kézre jusson...
Az amerikai polgárháború idején játszódó történet főhőse egy georgiai ültetvényes gyönyörű lánya, Scarlett O'Hara. A tüzes és makacs teremtés hiába szerelmes a szomszéd birtokos legidősebb fiába, Ashley-be, a fiatalember mégsem őt, hanem unokatestvérét választja. Házasság és pusztulás, születés és halál kíséri végig Scarlett életét, melyben egy különös férfi, Rhett Butler válik főszereplővé.
A világhírű német regényíró, Erich Maria Remarque önként jelentkezett katonának az I. világháborúba, és ott szerzett - egész életét meghatározó - élményeit a Nyugaton a helyzet változatlan címmel 1929-ben megjelent és világsikert aratott regényében foglalta össze: a gimnáziumból épphogy kikerülő, fiatal nemzedék szemszögéből mutatja be a háború nyomorúságát és az emberekre gyakorolt iszonyú hatását. Hazafias lelkesedéssel vonul az iskolapadból a csatatérre a megtévesztett német ifjúság, hogy aztán rádöbbenjen, mennyire nincs köze az értelmetlen öldöklésnek az eszményekhez. A lövészárok-háború mindmáig egyik leghitelesebb és legmegrázóbb ábrázolását Eizenstein "kitűnő doktori munkának" nevezte, s Oscar-díjjal jutalmazták. Azóta is filmtörténeti klasszikus ez a mesteri korai hangosfilm.
A polgárháborúnak vége. Az egykori hős, Nathan Algren nem találja a helyét a békés, egyre praktikusabb országban. A vakmerőség, az önfeláldozás, a hűség - az ő katonaerényei - itt már értéktelenné váltak. Ebből az állapotból egy sok pénzzel kecsegtető ajánlat mozdítja ki. Algrennek Japánba kell utaznia, ahol a fiatal, Amerika-barát császár modern hadseregébe kiképzőtisztnek szerződteti. Az új haderőnek a régi hagyományokat tisztelő és követő szamurájokkal kell leszámolnia. Az első csapást maga Algren vezeti. Az elkapkodott előkészületek miatt hiába a modern fegyverzet, a szamurájok diadalmaskodnak, és Algren fogságba esik. A szamurájok parancsnoka azonban nem végez az idegennel, hanem megpróbálja megismerni. Az amerikai pedig lassan megtapasztalja, hogy a szamurájok értékrendje sokkal közelebb áll hozzá.
A hullákat egymás hegyire-hátára hányták a vizes árkokban, és pontosan lehetett tudni, hol vannak a gyilkos mezők, mert a fű ott mindig sokkal maga sabbra nőtt és zöldebben virított a holttestek fölött...
Oroszország a huszadik század első évtizedeiben. Jurij Zsivágó, az érzékeny lelkületű orvos és tehetséges költő mit sem ért abból, ami körülötte történik, tehetetlen bábúként sodorják magukkal az események. A tizenhét éves Larát Moszkvában pillantja meg, majd hosszú évekig nem látja viszont. Jurij orvosként szolgál az első világháborúban. Egy frontkórházban találkozik újra Larával, akibe beleszeret. A régi hatalmat elsöpri az 1917-es forradalom. Az orvos és szerelme megtapasztalja mindazt a szörnyűséget és megpróbáltatást, melyet az új idők hoznak.
A Mobile Army Surgical Hospital az amerikai hadsereg tábori kórházát jelentik. Ebben az intézményben, csupán néhány mérföldnyire a koreai front mögött három amerikai sebész teljesíti kötelező katonai szolgálatát. Az orvosok keserű cinizmussal végzik rettenetes munkájukat. Kikapcsolódást a főszereplők számára csak az alkohol, a szex, a sport és a játék jelent.
Oskar különleges kisfiú, aki a 20-as években, Danzigban született és két apja is van. Harmadik születésnapjára kap egy bádogdobot, és ugyanekkor eldönti, hogy nem nő tovább. Innentől kezdve lehetetlen elválasztani imádott dobjától, ugyanis ha megpróbálják, hisztérikus sikítozásba kezd, és magas hangjával üvegtárgyakat tör össze. A gyerekkorban ragadva él meg mindent: a nőket, szülei elvesztését, a második világháborút...