Ben Stride (Randolph Scott), Silver Springs volt seriffje hét ember felkutatására és megölésére szenteli életét, hogy megbosszulja felesége halálát, aki banki alkalmazottként egy fegyveres bankrablás során vesztette életét. Magányos útján találkozik egy fiatal párral: Annie (Gail Russell) és Jack Greer (Walter Reed) sátras kocsijukkal Cansas Cityből egy jobb munka reményében nyugatra, Kaliforniába indultak és szekerük elakadt a sárban. Stride kisegíti őket és úgy dönt, hogy velük marad annak érdekében, hogy megvédje őket a Chiricahua indiánok éhező csoportjától. Hamarosan csatlakozik hozzájuk Bill Masters (Lee Marvin), a törvényen kívüli és társa Clete (Donald Barry). Masters szándékai egyértelműek: szeretné megszerezni azt a 20.000 dollárt, amelyet Silver Spring bankjából raboltak el és úgy tűnik nagyon jól informált a betörés részleteit illetően…
A nagyszabású westernfilm - melyet nyilvánvalóan Wyatt Earp hőstettei inspiráltak -, egy rendes marhakereskedő történetét meséli el, aki a hírhedt határmenti városban, Dodge City-ben szembeszáll a korrupt erőkkel azért, hogy elhozza a törvényességet és a rendet a Vadnyugatra.
Wyatt Earp a Vadnyugat meghódításának legendás hőse volt. Fiatalon megtanulta, hogy nincs semmi fontosabb a világon, mint a család és az igazság. Azok a mozgalmas évek, melyek kiszakították a biztonságos családi élet melegéből és Amerika peremvidékére sodorták, először kalandvágyó fiatalemberré, majd megrögzött igazságosztóvá tették. Mialatt egyre híresebbé vált, folyamatosan meg kellett küzdenie vágyai és a családjáért érzett felelősség kettősségével. Testvérei és álmai iránti töretlen hűsége egyaránt jelentett számára boldogságot és tragédiát. Wyatt Earp megszállott igazságosztó, legendás seriff volt, aki attól sem riadt vissza, hogy látszólag szélmalomharcot folytasson a sokszor túlerőben lévő gonosz elemek ellen.
Nem sokkal az amerikai polgárháború befejezése előtt két áruló meggyilkolja MacNally tábornok legjobb barátját. Miközben a férfi az árulókat keresi, déliek fogságába kerül. Ezek arra használják McNally-t, hogy őt pajzsként használva csempésszék át seregeiket a frontvonal mögé. A tábornok azonban nem adja fel, megszökik a fogságból, és tovább kutatja azokat az árulókat, akik barátja haláláért is felelősek. Nyomozása eredményesnek bizonyul, ugyanis megtalálja a két férfit egy Rio Lobo nevű városban, ahol a két egykori áruló most a lakosságot terrorizálja. McNally nehéz feladat elé kerül: meg kell mentenie a várost a terror alól, ugyanakkor el is kell kapja a mindenre elszánt gengsztereket.
Egy marhák miatt kirobbant nézeteltérést követően a Rogers klán tagjai kegyetlen hajszában elfogják Ben Caine-t, a farmert, és felesége, Maria szeme láttára felakasztják. A bosszúra szomjas Maria, miután hiába kéri sógorai segítségét, Manuelt, a fekete kesztyűt viselő idegent fogadja fel, aki egy közeli kísértetvárosban húzta meg magát. Manuel elszegődik Rogersék birtokára, és adandó alkalommal elrabolja az öreg Rogers egyetlen leányát, Johannát. Maria így Johannát használhatja fel csalétekként, hogy csapdába csalja Rogerséket, a bosszú azonban végül nem úgy sikerül, mint tervezte.
Wang (Jackie Chan) Kínában élő apját egy lázadó megöli és a gyilkos Londonba menekül. Wang hűséges barátjával, Roy-jal (Owen Wilson) a gazfickó nyomába ered. Bosszúra készül Wang húga, Lin (Fann Wong) is, aki magánnyomozása során a királyi család elleni világméretű összeesküvés nyomaira bukkan, ám senki sem hisz neki. Egy jóindulatú Scotland Yard-felügyelő és egy vagány kis utcakölyök segítségével végül is sikerül meghiúsítani a gyilkos merényletet és bosszút állni az öreg Chon haláláért, ám a hajmeresztő kalandok és lélegzetelállító verekedések során nem csak a rossz fiúk, hanem a féltve őrzött brit hagyományok is kapnak Wangéktól néhány hatalmas pofont.
Burt Sullivan kemény texasi sheriff, aki Mexikóba megy az öccsével, hogy letartóztassák azt a férfit, aki évekkel azelőtt megölte az apjukat. Ám miután kiderítenek egy sokkoló családi titkot, a testvérek csapdába esnek egy törvénytelen földön, ahol az erőszak hobbi, a bosszú születési jog, a hirtelen halál pedig az élet szerves része.