Edmond Dantest (Jim Caviezel), a szép jövő előtt álló, fiatal tengerészt őszinte és becsületes embernek ismeri mindenki. Két szerelme van, a tenger és a gyönyörű Mercedes (Dagmara Dominczyk), akivel már a házasságot tervezgetik. A terveket azonban váratlanul beárnyékolja egy árulás, mely nemcsak menyasszonyától fosztja meg a fiatalembert, hanem szabadságától is. Legjobb barátja, Fernand (Guy Pearce) annyira féltékeny rá sikerei, de leginkább Mercedes miatt, hogy titokban feljelenti őt. S ami még tragikusabb, a törvény sem védi meg az ártatlant - elítélik és If várának hírhedt börtönébe zárják. A sok megpróbáltatás után érvényét veszti Dantes számára mindaz, amit eddig hitt jóról és rosszról, csak a bosszú gondolata élteti.

Mikor 1914 nyarán kitör a háború, sokmillió ember élete fenekestül felfordul, s a harcok sokakat állítanak csatasorba. Beköszönt a tél és vele együtt a karácsony is: a fronton szolgáló katonákat családtagjaik és a hadsereg ajándékokkal halmozzák el, de a francia, skót és német lövészárkokban tartózkodókat a legnagyobb meglepetés nem a csomagokat kibontva éri. Aznap este csodálatos dolog történik, amely örökre megváltoztatja négy ember, egy anglikán pap, egy francia hadnagy, egy különleges német tenor és szerelme, egy szoprán énekes életét. Karácsony éjjelén megvalósul az elképzelhetetlen: a katonák kimásznak a lövészárkokból, s fegyvereiket hátrahagyva kezet ráznak az ellenséggel.

Pierrepoint (Thimothy Spall) a kivégzések nagymestere, nála precízebb és megbízhatóbb hóhér nincs Angliában. Jelszava a gyorsaság, a szakma iránti alázat és a hűség. 608 ember, köztük köztörvényes bűnözők, világháborús bűnösök és politikai foglyok kivégzését hajtotta végre. Becsületességéhez nem fér kétség, ám amikor barátja áll a kötél előtt, Pierrepoint hirtelen szörnyetegnek látja magát. Már nem képes többé kívülállóként végezni a munkáját.

A nagyszabású westernfilm - melyet nyilvánvalóan Wyatt Earp hőstettei inspiráltak -, egy rendes marhakereskedő történetét meséli el, aki a hírhedt határmenti városban, Dodge City-ben szembeszáll a korrupt erőkkel azért, hogy elhozza a törvényességet és a rendet a Vadnyugatra.

A kommunizmus eszméje romantikusnak hatott Reed, a radikális amerikai újságíró és Louise Bryant, az elismerésért küzdő írónő számára. Ezért is utaztak a forradalom színhelyére, a távoli Oroszországba. Reed teljesen az új eszme hatása alá kerül, annak elkötelezett támogatója lesz. Így amikor visszatér az Egyesült Államokba, könyvet ír a forradalomról és megalapítja az amerikai kommunista pártot. Ahhoz azonban, hogy elfogadtassa az új szervezetet, ismét Oroszországba kell utaznia. Ez az út viszont már korántsem bizonyult olyannak, mint amilyennek képzelte.

Egy közép-franciaországi kislány, aki árvaházba kerül a nővérével, és minden vasárnap hiába várja, hogy érte jöjjön az apukája. Egy kávéházi énekesnő, elhaló hanggal, aki egy csapat részeg katona előtt lép fel. Egy alacsony varrónő, aki egy vidéki szabó hátsó műhelyében szegi fel a ruhákat. Egy kezdő kurtizán, aki túl sovány, és akinek menedéket védelmezője, Etienne Balsan nyújt a könnyűvérű nőcskék és az éjszakai császárok világában. Egy szerelmes asszony, aki azt állítja, hogy sosem lesz senki felesége, különösen nem Boy Capelé, a férfié, aki pedig imádja. Egy lázadó, akit a kora társadalmi elvárásai béklyóba zárnak, és aki a szeretői ingét hordja. Ez Coco Chanel története, aki azelőtt testesítette meg a modern nőt, mielőtt azt kitalálta volna a világ számára.

A fekete humort se nélkülöző film Anglia királyáról, III. Györgyről szól, aki uralkodása alatt fokozatosan elveszti ép elméjét. A király romló idegállapota lehetőséget ad az ellenségeinek, akik az amerikai gyarmat elvesztésével vádolják, hogy megfosszák őt a tróntól. György felesége, legodaadóbb híveivel együtt mindent elkövetnek, hogy megmentsék a királyi trónt, azonban a legjobb orvosok se képesek segíteni az őrült uralkodón. A hívek ezért a kétes hírű, William Pitt doktort szerződtetik, akinek rendhagyó gyógyítási módszerei a modernkori pszichiátriára emlékeztetnek. Miközben Dr. Pitt igyekszik a beteg elméjének mélyére hatolni, lenézően és megalázóan bánik vele. Ilyen magatartással a király korábban még sohase találkozott.

Joy belebotlik a Jane-k titkos szervezetébe, amikor a terhessége életveszélyessé válik, ám a '60-as években hivatalosan nem engedélyezik számára az abortuszt. A csoport megmenti az életét, és nagy meglepetésére célt ad az életének. Joy titokban csatlakozik az illegalitásban működő, szájhagyomány útján terjedő csoporthoz titkos házukban, és megkezdődik aktivista élete. A film a "Jane-k" igaz történetét meséli el, egy földalatti női kollektíva törekvéseit és megpróbáltatásait, akik az 1960-as években összefogtak Chicagóban, hogy titokban közel 12 000 nőt és lányt segítsenek biztonságos abortuszhoz.

Hollandia, a hetvenes évek végén. A zsidó Simon túlélte az auschwitzi haláltábort. A fiával nem túl jó a viszonya, Frankie tizenhét éves, és csak a barátainak, a punk zenének él, nem találja helyét a világban. Amikor az anyjánál halálos rákbetegséget diagnosztizálnak, Frankie képtelen feldolgozni a helyzetet, egyre agresszívabbá válik. A korábbi barátaitól eltávolodva végül egy bõrfejűekbõl álló neonáci bandához csatlakozik, és részt vesz azok rendszeres portyáin, erõszakos bűncselekményeiben. Egyik éjjel egy összecsapás során Frankie megkésel egy színes fiút, aki meghal.

A Cat Ballou legendájacímű filmet megjelenése pillanatában azonnal filmklasszikusnak kiáltották ki. A western-paródia és a kalandfilm elegáns ötvözete osztatlan sikert aratott mind a nézők, mind a kritikusok körében. Lee Marvin Oscar-díjat kapott kettős alakításáért: ő Tim Strawn, a rettegett, ezüstorrú bérgyilkos, akinek az orrát leharapták egy csetepatéban, és ő Stawn ellensége is, az iszákos, lecsúszott, mégis szeretnivaló vadnyugati hős, Kid Shelleen. Jane Fonda játssza Catherine 'Cat' Ballout, egy tanárnőből lett útonállót, aki összefog Kiddel, hogy megbosszulja apja halálát. A felejthetetlen Nat King Cole is feltűnik a vásznon, hogy elénekelje a film fülbemászó betétdalát, a Cat Ballou balladáját.

A tizenhatodik századi kozák parancsnok, Tarasz Bulba katonáival a törökök által fenyegetett lengyel csapatok segítségére siet, de cserébe a lengyelek árulással fizetnek. A nyílt háború az elkövetkező években törékeny békévé szelídül. Tarasz Bulba két fia, Andrej és Osztap időközben férfivá érnek, és apjuk Kijevbe küldi őket tanulni, hogy kellően felkészüljenek a lengyelek elleni lázadásra. Kijevben Andrej beleszeret Natalie Dubrovba, a lengyel lányba. Az apa azonban ellenzi a kapcsolatot, ezért gyermekét Dubnóba küldi. Eközben a lengyel király megint a kozákok segítségét kéri, de Tarasz Bulba csapdát sejt a dologban. Bár vállalja a megbízást, arra számít, hogy ezúttal megfizethet az egykori árulásért.