Ez a velencei fesztiválon nagydíjjal kitüntetett, rendkívül szép és mozgalmas (420 vágást tartalmazó!) film hozta meg a világhírt Kurosawának, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának s felesége megerőszakolásának esetét különbözőképpen adja elő a gyanúsított bandita, Tajomaru és a többi résztvevő. Mégsem az igazság viszonylagosságáról van itt szó, hanem az emberek viszonyáról saját hazugságaikhoz. "A különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját." (Berkes Ildikó)
Négy testvér él boldogan az édesanyjával egy tokiói kis lakásban. Mind a négy gyereknek más férfi az apja, sosem jártak iskolába, ráadásul a főbérlő hármójuk létezéséről nem is tud. Egy napon az anyjuk némi pénzt és egy üzenetet hagy a 12 éves, legidősebb fiúra, hogy viselje gondját fiatalabb testvéreinek. Így kezdődik a négy gyerek odisszeája. Annak ellenére, hogy anyjuk elhagyta őket, a gyerekek mindent megtesznek azért, hogy boldoguljanak a maguk kis világában, felállítva és követve a saját szabályrendszerüket. Mikor már nincs más választásuk, mint szembenézni a lakáson kívüli világgal, a törékeny egyensúly hirtelen felborul. (port.hu)
1929-et írunk. A szegény halászfaluban nevelkedő, kilencéves Chiyót szülei egy kiotói gésa-háznak adják. A kislánnyal kegyetlen bánnak a ház tulajdonosai és Hatsumomo, a főgésa. Akaraterejét azonban nem sikerül megtörniük, s miután Hatsumomo riválisa, Mameha a szárnyai alá veszi, Chiyoból Sayuri néven legendás gésa válik. Megtanul minden művészi és társadalmi fogást, ami ahhoz szükséges, hogy érvényesülni tudjon abban a világban, ahol ezentúl mozognia kell: a gazdagok, a kiváltságosok és a politikai csatározások világában. Bár Sayuri kék szemei kora legbefolyásosabb férfiúit bűvölik el, valódi szerelme elérhetetlen távolságban van tőle. Ráadásul a történelem is utoléri a gésákat: második világháborúval Japán alaposan megváltozik...
A polgárháborúnak vége. Az egykori hős, Nathan Algren nem találja a helyét a békés, egyre praktikusabb országban. A vakmerőség, az önfeláldozás, a hűség - az ő katonaerényei - itt már értéktelenné váltak. Ebből az állapotból egy sok pénzzel kecsegtető ajánlat mozdítja ki. Algrennek Japánba kell utaznia, ahol a fiatal, Amerika-barát császár modern hadseregébe kiképzőtisztnek szerződteti. Az új haderőnek a régi hagyományokat tisztelő és követő szamurájokkal kell leszámolnia. Az első csapást maga Algren vezeti. Az elkapkodott előkészületek miatt hiába a modern fegyverzet, a szamurájok diadalmaskodnak, és Algren fogságba esik. A szamurájok parancsnoka azonban nem végez az idegennel, hanem megpróbálja megismerni. Az amerikai pedig lassan megtapasztalja, hogy a szamurájok értékrendje sokkal közelebb áll hozzá.
A Véreshó úrnő története 1874-be a politikai nyugatalanság éveiben járó, Meiji-éra alatti Japánba vezet. Yuki Kashima (Meiko Kaji) családját még a lány születése előtt lemészárolja egy banda. Az anyját megerőszakolják, aztán gyilkosság és kémkedés vádjával börtönbe zárják. A nő a börtönben szüli meg kislányát, de a szülést nem éli túl. A kis Yuki-t egy pap neveli fel, és 20 év alatt kiváló kardforgatót farag belőle. Amikor Yuki végre felnő, Véreshó úrnővé válva elindul, hogy beteljesítse élete egyetlen célját: megkeresse családja gyilkosait, és kegyetlen bosszút álljon rajtuk…
Twin Peaksbe két FBI ügynök érkezik, hogy a fiatal pincérnő halálának ügyében nyomozzanak. A látszatra nyugodt kisváros titkai összekuszáltak és nyugtalanítóak. Cooper ügynök igyekszik megfejteni a holtest körme alatt talált papírfecni jelentőségét. Feltűnik a félelmetes törpe alakja, napvilágot látnak Laura Palmer hálószobájának titkai, megjelenik a kokain, a furcsa álmok és a halucinációk. A kisváros titokzatos történetének moziváltozata Laura Palmer utolsó hét napjáról.
Egy fiatal pár maga mögött hagyja a háború dúlta Dél-Szudánt, és Angliában keres menedéket és új kezdetet, ám otthonukat sötét erő forgatja fel.
1942 szeptemberében az előretörő japán hadsereg elfoglalja Szingapúrt. A japánok az Ian Campbell őrnagy és Jim Reardon hadnagy vezette szövetséges katonák maroknyi csapatát foglyul ejtik, és a burmai dzsungel mélyén elrejtett fogolytáborba hurcolják. A rendkívül brutális erőszak elszenvedése közepette a szökés lehetőségét nagyban beárnyékolja az életben maradásért vívott nehéz küzdelem. És McLean alezredes csak az első, aki feláldozza életét a kegyetlen fogva tartók kezében... A film a Híd a Kwai-folyó felett (1957) amerikai sikerfilmben feldolgozott események valós története, egy túlélő tollából, Ernest Gordon azonos című önéletrajzi regénye alapján készült. Az egykoron kiszínezett cselekmény helyett Gordon, a kegyetlen háború valóságáról rántja le a leplet. Ez az igaz történet négy, II. világháborús fogoly hősies ellenállásáról szól, melyet japán fogva tartóikkal szemben tanúsítottak.
Már eleve a rendező neve, Takashi Miike adhat némi elképzelést ezen filmről azoknak, akik kicsit jártasabbak a horrorban. Miike itt is megmutatja sajátos fantáziájának bugyrait. Adott egy eléggé borult család. A férj egy lecsúszott riporter, aki dokumentumfilmet forgat a mai tinédzserek szexben és erőszakban bővelkedő életéről. A kezdő képsorokban szexuális kapcsolatot létesít saját tinédzser lányával, aki prostituáltként tevékenykedik. A feleség heroinfüggő, aki a drogra szintén testének árulásával szerez pénzt. Fiát az osztálytársai folyamatosan zaklatják, bántalmazzák, aki ezeket a sérelmeket saját édesanyján vezeti le. Folyamatosan összeveri, rettegésben tartja. Ekkor lép a színre a különös idegen, a Visitor Q, akinek megjelenése sok mindent megváltoztat a családban, és annak összes tagjában.