Mikor Jasmine bukásra áll matematikából, a leggyűlöltebb tantárgyából, korrepetálásra küldik a helyes, fiatal egyetemistához, akinek a számok jelentik az életét. Miközben agyonnyomják a családi elvárások, és egy veszedelmes viszonyba bonyolódik, Jasminének úrrá kell lennie félelmein és kishitűségén, hogy megvalósítsa álmát, és művész legyen.

Jean-Dominique Bauby a francia Elle magazin főszerkesztője volt. Negyvenhárom éves korában, 1995 decemberében agyvérzést kapott, és kómába esett. Húsz nap múlva tért magához, ám teljesen lebénult. Egyedül a bal szemét tudta mozgatni, melynek segítségével, speciális jelrendszert elsajátítva kommunikált a világgal. Helyzete ellenére Jean-Do megőrizte humorérzékét, szexualitását, az élet szeretetét. Mindez arra ösztönözte, hogy betűnként, majd mondatonként kifejezze érzéseit és gondolatait, a test csapdájába szorult lélekről, az érzelmeiről, az emberi fantázia szárnyalásáról.

A H.G. Wells tollából származó Az időgép című könyvet a négy alkalommal Oscar-díjra jelölt George Pal vitte celluloidra, olyan eredetiséggel, hogy a film elnyerte a legjobb vizuális effektusoknak járó Oscar-díjat 1961-ben. Az időgép feltalálójának a távoli jövőben akár élete árán is vissza kell szereznie masináját a föld alatt lakó emberevőktől, hogy hazajusson, a biztonságos 1899-be.

Eltűnik a Boston melletti Dorchesterből a négyéves Amanda McCready. A rendőrségi nyomozás eredménytelenségét látva a kislány elkeseredett nagyszülei felbérelnek két magándetektívet. Nyomozása során Patrick Kenzie és Angie Gennaro egyre mélyebbre süllyed Boston árnyékvilágában, a drogosok, csalók és pedofilok birodalmába. Amikor a média felkapja az ügyet a két magánkopó kénytelen a helyi rendőrkapitány és a nagymenő zsaru, Remy Bressant segítségét kérni. Miközben megoldódni látszik az ügy, Patrick szörnyű titokra bukkan, ami erkölcsi dilemma elé állítja.

A férje halála után Shin-ae az eredeti koreai címet jelölő kisvárosba költözik kisfiával, hogy új életet kezdjen, ám itt egy újabb szörnyű csapással sújtja a sors. A sokk feldolgozásához a helyi keresztény gyülekezet, illetve egy autószerelő-műhelyet üzemeltető férfi igyekszik segítséget nyújtani.

Mr. X., a sikeres londoni drog díler visszavonulni készül, hogy lábrázós, lazázós, új életbe kezdjen. De még megkérik egy utolsó szívességre: két millió font értékű, első osztályú Ecstasy szállítmány eladását kell lebonyolítania. Mr. X. balszerencséjére kiderül, hogy az anyagot egy szerbiai drogbárótól lopták, aki garantáltan golyót röpít a fejébe, ha eladja az árut. Ugyanezzel a csúfos véggel fenyegeti a londoni alvilág feje, ha nem ad túl a drogon. Kész kutyaszorító. A lecke fel van adva, és ha Mr. X meg akarja oldja a helyzetet, nem veszítheti el a fejét - semmilyen értelemben.

Miskin herceg életében először csöppen bele a pétervári közegbe: hiszékenysége, jólelkűsége, egyenessége teljesen kiemeli a társaságból. Nem is sejti, hogy a sok őszintének ható bók és beszélgetés csupán álca és üres fecsegés. Miskin mindenkivel szemben elnéző, mindenkinek megbocsát, mindenkinek segíteni akar - nem is lehet más történetének vége, mint tragédia.

Két zsidó család (az egyik a tudós Finzi Contini családja) az olaszországi Ferrara-ban él, 1938-ban. A család két tagja, Micol és Giorgio szerelmesek egymásba. Egy ideig úgy tűnik, hogy a két család el tud zárkózni a külvilág veszedelmei elől, de később kiderül, hogy a fasizmus nem torpan meg a kapujuk előtt, s végül őket is letartóztatják.

Porter egyszerű, törvénytisztelő tolvaj. Végzi a munkáját, szereti a feleségét: nem tör nagyra. Amikor egy ravasz terv segítségével ő és társa megszerzi egy kínai banda pénzét, akkor sem jár más az eszében, mint hogy tisztességes osztozkodás után mindenki élvezze nyugodtan munkája gyümölcsét. Partnerének azonban más ötlete támad. Porter felesége segítségével átveri a gyanútlan gazembert és megpróbálják megölni őt, ám a látszat ellenére Porter nem hal meg. Felgyógyul és úgy dönt, nagyobb gazember lesz, mint valaha volt. Bosszút akar állni feleségén és árulóján, de valahogy nem megy neki a nagystílűség. Kezdi úgy érezni, hogy az egész alvilág összeesküdött ellene: vagy az is lehet, hogy a csapda, amit nemrég neki állítottak, csak egy még nagyobb szabású, még bonyolultabb terv része. És a szálakat valaki más mozgatja

"A nevem Charles Hirsch Barris. Írtam popszámokat, voltam tévés producer. Felelős vagyok a légkör agyzsibbasztó, gyermeteg szórakoztatással való szennyezéséért. Ezen felül pedig meggyilkoltam harminchárom embert." A tévé tette híressé, de a legnagyobb sikereit a képernyőn kívül alkotta. Az Egy veszedelmes elme vallomásai egy legendás showman kettős életének története, aki nappal tévéproducer volt, éjszaka a CIA bérgyilkosa. A fiatal, energikus Chuck Barris, aki az egyre növekvő tévés iparágban a csúcsra kerül, egyszer csak azon kapja magát, hogy egy rejtélyes alak követi, majd elcsábítja őt a CIA ügynökök titkos és veszélyes világába. Miközben Barris olyan leleményes és népszerű vetélkedők dinamikus producereként szerez nevet, mint "Az ifjú pár játék" vagy a "Gong Show", rendszeresen merényleteket hajt végre az Egyesült Államok kormányának megbízásából.

Savannah, Georgia állam, az 1930-as évek nagy világválsága után: Rannulph Junuh Matt Damon a környék legjobb golfozója. Szerencsés fickó, hiszen barátnõje a város leggazdagabb polgárának lánya. A leendõ apósé a legszebb golfpálya. Közbeszól az elsõ világháború: Rannulph-ot elviszik katonának Európába. Egyedüli túlélõje egy véres missziónak, de otthon halottnak vélik és lassan elfelejtik. Tizenöt év múlva visszatér városába. Emlékezetkiesésben szenved, ráadásul züllött életmódot él. Egykori apósjelölte öngyilkos lett, szerelme pedig a hitelezõk elõl próbálja megmenteni a családi vagyont, közte a golfpályát. Hirtelen ötlettõl vezérelve a hölgy pénzdíjas golftornát hirdet, a leghíresebb golfozókat a városba csábítva. Néhányan emlékeznek még a csavargóra, aki istenien golfozott. A titokzatos életművész, Bagger Vance Will Smith a fejébe veszi, hogy újra klasszist farag a lecsúszott bajnokból. Persze csak ha Rannulph rájön, mi is az a golf.

Senki sem készülhetett fel ekkora viharra... 1991 őszén az Atlanti-óceán északi részén iszonyú erejű, emlékezetes vihar tombolt napokon át. Az évszázad viharának kiáltották ki a sokat próbált halászok. Billy Tyne kapitány kardhalvadászatra hívja össze legénységét. Tudja, hogy az idő októberben bármikor rosszra fordulhat, de belevág a nagy zsákmány reményében. Öten követik őt: a két hősszerelmes ifjú, Bobby és Bugsy, a nemrégen elvált Murph, Alfred, a hallgatag jamaikai és egy ellenszenves férfi. Az első kudarc után veszélyesebb vizekre merészkedik a kapitány. A sikeres halászat után azonban elromlik a hajó felszerelése. Nehéz döntés előtt állnak: vagy áthajóznak a viharon, vagy várnak és elvesztik a zsákmányt...

2024-ben járunk a IV. világháború után. A politikusoknak ugyan sikerült megegyezni, de a nagyvárosok környezeti problémáira vajon sikerült e megfelelő megoldást találni? Albert (Don Johnson) és kutyája Ficsúr évek óta együtt járják a vidéket, élelem és társaság után kutatva ott, ahol a civilizáció nyomai még fellelhetőek. A hegyen túlra készülnek, ahol meleg van, tisztaság, jókedv és szép lányok. Így találnak rá egy föld alatt élő közösségre, ahol az egyik vezető lánya elcsábítja, és ráveszi, hogy kövesse őt a föld alá. A fiú nem sejti, milyen hátsó szándék vezérli nyájas vendéglátóit.

Dr. Chris Kelvint (George Clooney) azzal a feladattal bízzák meg, hogy találja meg az okát a Prometheus nevű űrállomáson tartózkodó, tudományos kutatást folytató, háromtagú tudóscsoport rejtélyes viselkedésének. A kutatók ugyanis mindenfajta kommunikációt megszakítottak a Földdel, csupán egyetlen hivatalos közlemény érkezik a csoport vezetőjétől, Gibariantól (Ulrich Tukur), aki kifejezetten Kelvin segítségét kéri. Az űrállomásra érkező Kelvin megdöbbenve látja, hogy Gibarian időközben öngyilkosságot követett el, a bázison maradt két tudós pedig paranoiához hasonló elmezavar jeleit mutatja.

Marlow egy ambíciózus, kalandvágyó tengerész, akit egy angol kereskedelmi cég Afrikába küld. A folyón "felfelé" tartva meglátogatja a kis kereskedelmi központokat, akik barterügyleteket folytatnak az őslakosokkal, főként elefántcsontért. Útja során többször hall egy Kurtz nevű emberről, akinek hadiszállása a legutolsó, a dzsungel mélyén van. Vannak akik tisztelettel beszélnek róla, mások csodálattal emlegetik, de valamilyen módon mindenki tart tőle. Amint Marlow egyre közeledik Kurtz telepe felé; rájön, hogy Kurtz elveszítette józan ítélőképességét...