A televíziózás hőskorában egy kiesett versenyző megvádolja a legsikeresebb televíziós játék sikeres nyertesét, a szinte nemzeti hősként ünnepelt Charles Van Dorent, a legkedveltebb magazinok címlap-sztárját. A Yale Egyetem angoltanára hetente feltűnt a képernyőn, sorra-rendre helyes választ adott a legfurcsább kérdésekre, miközben nézők milliói csak miatta ültek le a képernyők elé és lenyűgözve figyelték teljesítményét. Az egész azonban egy jól kitalált és felépített blöff volt, a nézők azt látták, amit a műsor készítői el akartak velük hitetni. Ám egyszer valaki ezt megelégelte. A játék egyik vesztese, akin Van Doren könnyedén túllépett, bizonyos Herbie Stempel úgy döntött, lerántja a leplet a cselszövésről és azzal vádolta meg a fejtörő gyártóit és résztvevőit, hogy csalnak. A kongresszus által kezdeményezett vizsgálat ki is derítette a keserű igazságot.
Otto Keller és felesége egy katolikus templom gondnokaként dolgoznak, cserébe pedig szállást kapnak az egyháztól. A férfi egy nap megöli az ügyvédet akinek a kertjében szokott dolgozni, bűnét pedig még aznap éjjel meggyónja a fiatal Logan atyának. A rendőrség nyomozásba kezd, a pap pedig zavart viselkedésével felhívja magára a figyelmüket. A gyónási titkot azonban még ilyen esetben sem szabad megtörnie, ezért ő válik az első számú gyanúsítottá.
A kiváló gengszterfilm ezúttal a másik oldalról szól: Ciello annak a különleges rendőrségi egységnek a feje, amelyik elkeseredett küzdelmet folytat az amerikai kábítószer-kereskedelem fellegvárában, New Yorkban tevékenykedő maffia ellen. E szélmalomharc közben Ciello keze sem marad tiszta, egy napon azonban elhatározza: az igazi nagyhalak ellen fordul. Csakhogy munkája során az egyre inkább összegabalyodott szálak hálójába kerül..."Operatőrileg ez volt a legérdekesebb filmem. A témát alapul véve (semmi sem az, aminek látszik) eldöntöttem: nem fogunk normál objektíveket használni. Semmi sem látszik majd olyannak, mint amilyennek az emberi szem látja.
Egy bíró öngyilkosságot követ el, és a titkárnőjét is holtan találják. A nő megöléséért egy Carl Anderson nevű otthontalan süket-némát tartóztatnak le. A hivatalból kirendelt védőügyvéd, Kathleen úgy dönt, hogy megtalálja az igazi gyilkost, s ebben segítségére van Eddie Sanger, akit felkérnek arra, hogy legyen az esküdtszék tagja. A nyomozás során Kathleen és Eddie meglehetősen veszélyes vizekre téved, amikor kiderül, hogy befolyásos emberek érdekeit sérti a munkájuk...
Bertram Pincust különös képességgel áldotta vagy inkább verte meg a sors. Miután a magának való manhattani fogorvost visszahozzák a klinikai halálból, sajátos felfedezést tesz: rájön, hogy látja a holtak szellemét. Sőt, nemcsak látja, hallja is őket. Hamarosan kiderül, hogy a holtakat ugyanolyan érzések foglalkoztatják, mint az élőket. Ott van mindjárt Frank, aki cseppet sem elégedett azzal, hogy a menyasszonya mellől szólította el a sors. Rá akarja venni Bertramot, hogy bármi áron, de akadályozza meg a volt kedvese, Gwen küszöbön álló házasságát.
Zoe egy jól sikerült estét követően hazafelé tart, amikor egy férfi váratlanul beugrik a kocsijába és arra kényszeríti, hogy magával vigye. Pár sarokkal odébb az arra tébláboló utcai járőr megsejti, hogy a lánynál valami nem stimmel és felszólítja, hogy álljon félre az autójával. A támadó azonban beletapos a gázba, amelynek eredményeképpen a rendőrt elgázolják, majd ők is könnyebb balesetet szenvednek. Az ismeretlen szerencsésen kibotorkál járműből, Zoe-t pedig a történtek vétkeseként házi őrizetbe zárják.
John Masonnek és ifjú feleségének, Jane-nek házasságuk első évében rengeteg nehézséggel kell szembenézniük. Az ellenséges anyóssal vívott állandó harc és az anyagi gondok azonban eltörpülnek a legnagyobb baj mellett: a házaspár újszülött kisbabája halálos betegséget kap.
A kevésbé ismert, kíváló színészi játékot, nagy sztárokat felvonultató, Hitchcock rendezte történet egy ügyvédről szól, aki beleszeret a férje meggyilkolásával vádolt szép hölgy-kliensébe, Mrs. Paradine-be.