Tarkovszkij évekig nem forgalmazott filmje, amely elnyerte a kritikusok díját az 1969-es cannes-i fesztiválon, az életbe vetett hit élményét fogalmazta meg. A XV. században élt, ma már világhíres szerzetes-ikonfestő élettől sugárzó művészetét egyaránt érleli az önkény megnyilvánulása, a pogányok bevonásával vívott - és az aktuális szovjet-kínai szembeállásra utaló - testvérháború, a megalázkodásra késztető nyomorúság, de a kollektív harangöntés is, amelynek eredményeként a közösség erejét hirdeti a harangszó.
Erin Gruwell 23 éves, ambíciózus kezdő tanárnő, akit az első munkája az egyik leghírhedtebb kaliforniai középiskolába szólítja. Egy taníthatatlanoknak bélyegzett diákok osztályát bízzák rá. Ennek ellenére ő bízik benne, hogy ki tudja hozni a legjobbat a tanítványaiból. Törekvéseit, nem meglepő módon, értetlenséggel és ellenségeskedéssel fogadják, de félelmet nem ismerő eltökéltsége segít neki abban, hogy megtalálja a közös hangot az osztállyal.
Az ökölvívó Jake La Motta a brutális harcmodora miatt kapta a Bronxi Bika nevet. 1948-ban szerezte meg a középsúlyú világbajnoki címet. Sikerét, hírnevét azonban beárnyékolta zaklatott magánélete. Jake New York rosszhírű negyedében, Bronxban nőtt fel. Az utcán gyorsan megtanulta, hogyan kell lopni és harcolni, hogyan lehet keményebb mindenkinél. A magányos ifjú végül a bokszban találta meg célját, a szorítóban adta ki minden dühét. A sikert azonban nem tudta feldolgozni. A pénzét italra és nőkre költötte, a címét elveszítette, a családja szétesett, végül pedig börtönbe került. Szabadulása után egy mulatóban kapott munkát.
A nagy gazdasági világválság idején egy hétköznapi hős, James J. Braddock (Russell Crowe) véghezvitt valamit, amivel sportlegendává vált. A harmincas évek elején járunk. Sorozatos vereségei miatt Braddock profi boxoló karrierje már lezárult, de családja eltartása érdekében kénytelen elvállalni egy olyan mérkőzést, ahol nem nyerhet. És megtörténik a csoda: reményektől, álmoktól, az önbecsülés és a szeret erejétől hajtva Braddock kiüti esélyes ellenfelét, s ezzel százezrek számára válik hőssé, példaképpé. Karrierje új lendületet vesz, ám egy nap szembekerül Max Baerrel, a nehézsúlyú bokszvilágbajnokkal, aki már két ember halálát okozta a ringben.
1955-ben vézna gitáros sétált be a Sun lemezstúdió ajtaján. Ez a pillanat kitörölhetetlen nyomott hagyott az amerikai kultúrában. A gitáros akkordjai ritmusosan zötyögtek, mint a tehervonat, hangja pedig mély és sötét volt, akár az éjszaka. Erőt sugárzó, átható tekintetétől és énekétől libabőrős lett az ember. Dalai, melyek a szív fájdalmairól és az életben maradásról regéltek, merészek voltak és húsbavágóak, és nem hasonlítottak semmilyen addig hallott dalra. Ezen a napon kezdődött Johnny Cash karrierje, és ekkor lépett rá személyisége átalakulásának rögös útjára is.
Robert Franklin Stroudot gyilkosság miatt tizenkét év börtönre ítélték 1909-ben. Később megölt egy fegyőrt, mert az nem engedte, hogy az anyja meglátogassa. Emiatt halálra ítélik, de végül az elnök életfogytiglani büntetésre változtatja az ítéletet. Stroud az Alcatrazba, a börtönszigetre kerül, az erőszakos parancsnok, Harvey Shoemaker keze alá. Napjait magányosan tölti, mígnem egyszer egy beteg verebet nem talál. Megengedik neki, hogy ápolja, ezáltal új célt nyer az élete. Tanulmányozni kezdi a madarakat, és a téma szakértője lesz. Thomas E. Gaddis könyvéből, valós történet alapján.
A 12 éves Julien 1944-ben egy kolostori internátusban összebarátkozik egy zsidó fiúval, akit két társával együtt az iskolában rejtegetnek. A Gestapo azonban egy följelentés alapján elviszi a zsidó gyermekeket és a rájuk vigyázó szerzetest, s Auschwitzba deportálják őket. Malle megható s egyáltalán nem szentimentális filmet rendezett ebből a történetből, amelynek különös aktualitást adott, hogy épp a film befejezésével egyidejűleg kezdődött meg Klaus Barbie, a lyoni hóhér pere Franciaországban. A közvéleményben élénk visszhangot keltett a film, amelyben a tízéves amerikai távolléte után hazájába visszatérő Louis Malle gyermekkori emlékeket idézett föl. A rendező Louis Malle, méltán nyerte el forgatókönyvéért Európa legrangosabb díját, a Felix-díjat.
Ray Charles a szegény, délről érkezett, sanyarú sorsú, vak, színes bőrű zenész, aki a társadalmi és művészi korlátokat ledöntve átírta az amerikai zene történetét. Kamaszként szállt fel a floridai buszra, hogy átszelve az Államokat, a nyüzsgő Seattle-i dzsesszéletben pallérozza zenei tudását. Kezdetben sokat küszködött azért, hogy tisztességesen bánjanak vele, és meglelje saját útját. Majd felfedezi őt egy lemezcég, üstökösként tör be a zenei életbe, és világhírnévre tesz szert. A sztárságért azonban súlyos árat fizet: egy életen át küzd a kábítószerrel és a viharos szerelmi ügyekkel.
A francia nemzeti ikonná vált Edith Piaf dalain nemzedékek nőttek fel. A külvárosi Párizs nyomorából a New York-i rivaldafényig jutó kis veréb sorsát megelevenítő film mozaikos történetszövéssel viszi végig a nézőt az énekesnő életútján.A bordélyházban eltöltött gyerekkori évektől kezdődően az utcai énekeslány felfedezéséig; a színpadi fellépések sorozatán keresztül, s a nagy szerelem megtalálásán át egészen Piaf halálos ágyáig ível a történet. A címszerepben remeklő Marion Cotillard azonosulása hátborzongató. A Taxi sorozatban feltűnt színésznő ezzel az alakításával beírta magát az egyetemes filmtörténet legnagyobbjai közé.
Diana Nyad sportoló 60 évesen elhatározza, valóra váltja élete nagy, közel lehetetlen álmát: átússza a Kuba és Florida közötti több mint 150 km-es távot a nyílt óceánon.
1953 márciusában a nagy vezér meghalt, és milliók gyászolták Moszkva utcáin. Ám volt néhány ember, akinek a gyász helyett valami egészen más dolog jutott. Hruscsovnak és a vezetés többi tagjának ki kellett találnia, hogyan tovább, ezzel pedig őrült harc vette kezdetét az utódlásért.
Borzalmas bűncselekményről olvas Truman Capote a New York Times 1959. november 16-i számában: lemészároltak egy jómódú farmercsaládot a kansasi Holcombban. Az írót elképeszti az eset kegyetlensége, értelmetlen brutalitása, és meglátja benne egy komoly újságcikk lehetőségét, amely a bűntény közösségre gyakorolt hatását vizsgálná. Ami szokásos cikknek indul, utóbb nagyszabású könyvtervvé válik, amely munka végül öt és fél évet vesz el Capote életéből. Az eredmény a Hidegvérrel, amely új irodalmi műfajt teremt: a tényregényt, szerzőjét pedig világhírű íróvá teszi.
Kazan a western par excellence filmművészeti műfajában dolgozta fel a mexikói forradalom 1909-től 1919-ig terjedő szakaszát, a paraszti származású Emilio Zapatát állítva a középpontba, aki - Pancho Villához hasonlóan - sajátos partizánharccal segítette a forradalmat Diaz diktatúrája ellen. Harca során Zapata szembesül a hatalom megrontó hatásával is, ezért fordul a hatalom képviselője ellen és akar permanens népi-paraszti forradalmat, mondván: "Egy erős népnek nincs szüksége erős emberekre."
Hétszáz éve tartott már az írek véget nem érő harca az angol uralom ellen, amikor 1916-ban kirobbant a tragikus kimenetelű Húsvéti felkelés. A vezetőket kivégezték, számtalan résztvevőt - köztük Michael Collinst és Harry Bolandot - bebörtönöztek. Szabadulásuk után Collins megszervezte a sajátos taktikával harcoló Úr Önkénteseket és hamarosan a függetlenségi mozgalom legnépszerűbb vezetője lett.