Jákob legkedvesebb fia, József már kisgyermek korában is kirítt testvérei sorából. Mikor ifjúkorában kiderül, hogy Isten csodálatos adományaként álomfejtõi képességgel rendelkezik, végképp magára haragítja durva lelkû fivéreit, akik a kútba hajítják, majd eladják Egyiptomba rabszolgának. József azonban mindig bízik az isteni gondviselésben. Hitének köszönheti, hogy a rabszolgasorból elõször az egyiptomi testõrparancsnok, Putifár jobb kezévé lép elõ, majd álomfejtései jóvoltából a fáraó elsõ embere lesz. Megmenti Egyiptom népét és a saját családját az éhhaláltól és meg tud bocsátani azoknak, akik vétettek ellene.
A passió című film Názáreti Jézus életének utolsó tizenkét óráját jeleníti meg. A film nyitójelenete az Olajfák hegyének lábánál, a Gecsemáné-kertben játszódik, ahová Jézus elvonul az Utolsó Vacsora után imádkozni. Jézus ellenáll a Sátán kísértésének. Iskarióti Júdás árulása miatt Jézust elfogják és visszaviszik Jeruzsálem város falain belülre, ahol a farizeusok istenkáromlás vádjával szembesítik és tárgyalása halálos ítélettel végződik.
Amint azt a cím is sugallja, a film a bibliai Teremtéstörténet első huszonkét fejezetét dolgozza fel. A világ keletkezésének különleges képei után Ádám és Éva történetét követhetjük nyomon, majd kettejüknek a Paradicsomból való kiűzetése után Káin és Ábel egymással való küzdelme elevenedik meg. Életre kel Noé és Ábrahám, láthatjuk amint az addig egy nyelvet beszélő emberek világa összezavarodik Bábel tornyánál, és szemtanúi lehetünk Sodoma és Gomora félelmetes pusztulásának. Az Ótestamentum első részének fontosabb epizódjait az egyik arkangyal szerepében Peter O'Tool narrációja köti össze...
Amikor Heródes király megtudja, hogy megszületett a Messiás, aki veszélyeztetheti hatalmát, megparancsolja katonáinak, hogy öljenek meg minden két évesnél fiatalabb gyermeket. Az elõzményekbõl kiderül, hogy Mária szegény családban nõtt fel. Az apja Józsefhez, a jómódú ácshoz akarja férjhez adni. Õ azonban szerelembõl szeretne férjhez menni. Megjelenik neki egy angyal, és elmondja, hogy õ fogja megszülni az emberiség megmentõjét. Mária és József Názáretbõl Betlehembe menekül. Mivel senki sem fogadja be õket, a kis Jézus egy istállóban születik meg.
A nagy világvallások közül három is – a kereszténység, az iszlám és a zsidó vallás – az õsatyák sorában tartja számon Ábrahámot, az elsõ embert, akivel Isten szövetséget kötött, s az egyetlent, aki Isten barátjának nevezhette magát. Ábrahám volt az, aki Kánaán földjére vezette népét, miután a nomád törzs hosszan vándorolt a pusztaságban. E monumentális filmalkotás Richard Harris (Harry Potter, Nincs bocsánat, Gladiátor) nagyszerû alakításában tárja elénk a pásztorból lett hõs életét, akinek hitét az isteni akarat folyamatosan kemény próbatételeknek veti alá. Az Emmy- és Golden Globe-díjas Barbara Hershey (Krisztus utolsó megkísértése, Hannah és nõvérei) alakítja a gyönyörû és tiszta, mégis tragikus sorsú Sárát, Izrael törzseinek õsanyját.
Az Ótestamentum õsatyái közül Mózes valószínûleg a legellentmondásosabb személyiség. A nehéz beszédû ifjút a zsidók egyiptominak tekintik, de az egyiptomiak közt is idegennek számít. Mégis õt jelöli ki az Úr, hogy Izrael fiait megszabadítsa az egyiptomi fogság nehéz igájából és elvezesse õket az ígéret földjére. Hatalma talán egyik bibliai õsatyáéhoz sem fogható: utat nyit népe elõtt a Vörös-tengeren s a sziklából vizet fakaszt. Õ ad kõbe vésett törvényt a zsidónépének, s e törvények máig a nyugati világ erkölcsi értékeinek alapjául szolgálnak. Az Oscar-díjas Ben Kingsley (Gandhi, Schindler listája) a maga összetettségében adja vissza Mózes monumentális személyiségét.
Jeruzsálem pusztulása után, csaknem hat évszázaddal Krisztus megszületése elõtt a babiloni területeket perzsák hódították meg, és létrehoztak egy hatalmas, új birodalmat. A Perzsa Birodalomban szép számmal maradtak zsidók, a varázslatos Susán városában. Ahasvérus, a perzsa király elrendelte, hogy kutassanak fel fiatal szüzeket a háremébe. Ide került a zsidó Márdokeus húga, Eszter is, akit a király Perzsia királynéjává tett. A szép és okos királyné kezébe vette a zsidó nép sorsát és megmentette az esztelen pusztítástól...
Nem sokkal azután, hogy Jézust keresztre feszítették egy Saul nevû férfi lett legádázabb ellensége. Elfogta Jánost és Pétert, mindenkit üldözött, aki Jézus követõje lett. Jézus tanítványai azonban, barátaik segítségével egész Judeában hirdették, hogy a megváltó él! Ezt meghallva Saul Damaszkuszba indul, hogy ott is üldözze Jézus követõit. Az úton megvakul, majd egy Ananiás nevû férfi jóvoltából visszanyeri látását és így fohászkodik: az Isten azt mondta, téged választott eszközéül, hogy hirdesd a nevét a pogányok között. Sault megkeresztelik, majd így kiált fel: "Jézus igéje a kardom, Jézus igéje a tüzem!". Saul visszatér Jeruzsálembe, és Jézus választottjaként hirdeti az õ nevét a pogányok és a zsidók között. Ruben mindent elkövet, hogy elfogja és megölje õt. Saul elhatározza, hogy új nevet választ, õ lesz Pál.
Mikor Izsák felesége, Rebeka várandós lett, Isten elárulta neki, hogy két gyermeket hordoz szíve alatt, akik két nagy nép atyjává lesznek majd egyszer s a fiatalabb fiú legyõzi és szolgájává teszi az idõsebbet. Mikor Ézsau és Jákob felnõnek, a jóslat be is igazolódik. Jákob egy tál lencséért könnyen megveszi fivérétõl az elsõszülöttség jogát, az atyai áldást pedig csellel szerzi meg. Hiába tesz szert azonban elõnyökre, nehéz sorsot szán neki a végzet. Sok évig dolgozik Lábán szolgájaként, mire önálló életet kezdhet családjával. Hazatérve pedig testvérbátyja haragjával kell szembesülnie. Mivel azonban Jákob képesnek mutatkozik Isten színe elõtt alázatot mutatni, kiérdemli az új nevet: Izrael, ami annyit tesz – Isten fejedelme.
Miután Saul méltatlannak bizonyult arra, hogy Izrael királya legyen, Isten az egyszerû pásztorfiút, Dávidot választja új királynak. Az ifjú bátorsága és éles elméje hamarosan megmutatkozik a filiszteusok ellen vívott csatában, mikor legyõzi az óriás Góliátot. Késõbb Saul és fiai odavesznek egy véres ütközetben, és Dávid elfoglalja trónját a pompás Jeruzsálemi palotában. Úgy tervezi, uralkodása békés lesz. Templom építésére készül, mely egyszerre lenne a Frigyláda háza, valamint Isten és az ember találkozásának helyszíne. A királyt azonban a szenvedély végzetes bûnbe sodorja: beleszeret a szépséges Betsabéba s megöleti annak férjét. Aki pedig megszegi az Úr parancsolatait, büntetést érdemel, akkor is, ha Isten kegyeltje. Dávid családjában állandó viszály dúl. Õ pedig nem építheti meg a Templomot; ez a kiváltság fiára, Salamonra száll.
Minden idõk legismertebb története megelevenedik a filmvásznon. Jeremy Sisto alakítja Isten fiát, Názáreti Jézust, aki egyszerû asztalosból válik szellemi vezetõvé, filozófussá és végül mártírrá. Az Emmy-díjas Roger Young filmjében Jézus nagyon is emberközeli személyiségként jelenik meg. Láthatjuk emberfeletti küzdelmét, melyet a hatalom fantasztikus vízióit elé táró Sátán (Jeroen Krabbé) és a kicsinyes földi hatalmasságok, mint Poncius Pilátus (Gary Oldman) ellen vív, de láthatjuk nagyon is emberi szenvedéseit a keresztfán, majd feltámadását…
A monumentális filmfreskó Jézus életét eleveníti fel a filmművészet legnemesebb eszközeivel. Ez a film egyike a bibliai történet legszebb, legteljesebb feldolgozásainak. Vallástörténeti hűséggel követi a Biblia világát, s nemcsak Jézus történetét beszéli el, hanem hitelesen megeleveníti a kort, az időt, amikor élt. Az alkotók megpróbálták érzékeltetni, mit gondolhatott és mondott egyidejűleg Augustus császár és miként cselekedtek a rómaiak és a zelóták.
A Föld, a víz és a szárazföld, az ember, a férfi és a nõ teremtésének õsi történetét elevenítik meg e film költõi szépségû képsorai. Egy vén nomád pásztor valahol a pusztában egyszerû szavakkal mesél a tüzet körülülõ gyermekeknek Ádámról és Éváról, a tudás fájáról, az Édenkertbõl való kiûzetésrõl, Káin bûnérõl, Noé bárkájának történetérõl, s legvégül a szivárványról, mely megpecsételi az Isten emberrel kötött szövetségét. Meséje a felelõsségrõl is szól, mellyel az ember tartozik a Föld minden élõlényéért, hiszen a Mindenható az embert rendelte valamennyi teremtmény urául.