Mózes, akit a Nílus habjain ringatózó fonott kosárkában találtak, a fáraó udvarában nevelkedik. Elnyeri Szeti fáraó jóindulatát, és a lánya, Nefertiri szerelmét is, de egyúttal halálos ellenséget is szerez a sértett trónörökös, Ramszesz személyében. Amikor a bosszúszomjas Ramszesz lesz a fáraó, és fény derül Mózes valódi származására, ő visszatér a zsidó néphez, és a Vörös-tengeren keresztül kivezeti őket az egyiptomi rabságból az ígéret földjére, a Kánaánra...
Időszámítás után a 600-as évek elején Mohamednek látomása volt. Isten hírnökeként Gabriel arkangyal szólt hozzá, és azt mondta, hogy Mohamed lesz Isten prófétája. Mohamed pár hívő kíséretében kénytelen elhagyni Kábát. Több évi sivatagi viszontagság következik, majd Mohamed megtesz mindent azért, hogy megalapozza az iszlám vallást.
Húsvét napján Jeruzsálem népe megkegyelmezhet egy halálraítéltnek. Barabásra, az útonállóra esik a választás, így a törvények értelmében Poncius Pilátus római helytartó szabadon engedi őt - a kereszthalál pedig Jézusra vár. Barabás kedvese, Rachel nem örül a viszontlátásnak, ő hisz Jézusban, Isten fiában és gyászolja a halálát. Barabás ugyan nem hisz a messiásban, de amikor az ég teljesen elsötétül, bizonyságra vágyik.
A pestis, a „vörös halál” pusztít mindenfelé, de a gonosz Prospero herceg biztos benne, hogy kastélyába visszahúzódva őt és talpnyalóit, udvartartását nem fenyegeti veszély. Prospero egy óriási álarcosbált tervez, eközben folyamatosan a Gonoszt kutatja, szórakozásképpen pedig elrabolja, és a várba hurcolja a szépséges Francescát. A katonák Francesca szerelmét és apját is fogságba ejtik; rájuk biztos halál vár, míg Prospero a lánynak gondtalan jövőt ajánl. Vajon sikerül-e megszökni a három szerencsétlen fogolynak Prospero birodalmából? És vajon ki lehet az a vörös csuklyás alak, aki körül arat a halál?
Mika Waltari számtalan kiadást megért, fantasztikusan népszerű regényének filmváltozata az ókori Egyiptomba kalauzolja a nézőt, ahol egy orvos édesbús sorsának lapjai elevenednek meg. A talált gyerek, Szinuhe fantasztikus pályafutása a fáraó udvarában, majd erkölcsi és anyagi értelemben egyaránt tragikus bukása az emberi kultúra bölcsőjének hömpölygő forgatagában tárul elénk.A film Michael Curtiz - Kertész Mihály a Casablanca és sok más hollywoodi kasszasiker magyar származású rendezőjét dicséri.
1671 - François Vatel a büszke, de megöregedett és anyagilag tönkrement Condé herceg hűséges inasa. A hercegnek szüksége van XIV. Lajos király kegyére, és abban reménykedik, hogy a hollandok elleni új hadjáratban az uralkodó kinevezi a hadsereg vezérévé. Condé csak a királyt ismeri el maga fölött, s úgy dönt, az udvarral együtt meghívja vendégségbe. Vatelre vár a feladat, hogy Chantilly kastélyát a fogadásra alkalmassá tegye és megszervezze a háromnapos ünnepséget, amelynek éjjel-nappal káprázatosnak kell lennie. A feladat sikeres végrehajtása érdekében Vatel befogja az egész szolgahadat, férfiakat és nőket, fiatalokat és idősebbeket, akik mind azon munkálkodnak, hogy a király elégedett legyen. Megtervezi az ünnepséget, összeállítja az ételsort, s olyan látványosságokról gondoskodik, amik elragadtatást váltanak ki a királyból. A nyüzsgés kellős közepén Vatelt elcsábítja Anne de Montausier, a királyné kegyence, aki után a király is epekedik.
Sejtettük, hogy elõbb-utóbb Bartek, az albínó denevér, Raszputyin balkeze megérdemel egy egész estés filmet! Bartek ezúttal megmenti Moszkvát egy igen vad medvétõl. Hõsi eposzokat zeng az utcákon saját bátor tetteirõl, azonban hamar kiderül, hogy az igen vad medve Bartek régi jó cimborája, Zozi, aki a légynek sem tudna ártani. Iván cárt elrabolja a gonosz Baba Yaga, vagy legalábbis mi azt hisszük. A nem is olyan kedves Ludmilla helytartónõ végsõ elkeseredésében megkéri Bartekot, segítsen a cár atyuskán és Oroszországon. Szegény, nagyon el lehetett keseredve, hogy pont Bartekhoz fordult...
A film egyszerre életrajzi és fantasztikus történet Jacob és Wilhelm Grimm életéről. Mindketten egy fontos mű befejezésén dolgoznak a helyi Herceg számára, habár Wilhelmet jobban érdeklik a tündérmesék, és gyakran mindkettejük pénzét arra költi, hogy a helyiektől mindenféle történeteket hallhasson. A probléma akkor kezdődik, amikor Wilhelm elveszti a Herceg családjának történetéről írt kéziratát, miközben egy újabb tündérmesét akar lejegyezni.
Miután a barbár hordák lecsapnak Rómára, a légiós Aurelius (Colin Firth) feladata, hogy kiszabadítsa az ifjú Romulust (Thomas Sanqster) és rejtélyes nevelőjét, Ambrosinust (Ben Kingsley), akiket a harcok során a gótok fogságába ejtettek. Nestor szenátor (John Hannah) a segítségére siet, és kiváló harcosokat ad mellé, köztük a szépséges Mirával (Aishwarya Rai), ám hamarosan kiderül, csak magában bízhat.
A Megalopolisz jövőképében Új Róma városának fényűző, hatalmas felhőkarcolói között komoly ellentétek feszülnek. Az ambiciózus és vizionárius építész, Cesar Catilina progresszív gondolkodásával szemben áll Franklyn Cicero polgármester hatalmi beágyazottsága és kapzsiságtól hajtott játszmái. A kettejük közötti konfliktust tovább hevíti Cesar kapcsolata a polgármester lányával, Juliával, aki számára a tét nemcsak a város jövője, hanem szerelme és családja is.