Az amerikai "forró" Dél: Alabama állam az 1930-as években. Dúl a fajgyűlölet, így amikor az egyik városkában megerőszakolnak egy fiatal fehér nőt, szinte mindenki szentül hiszi, hogy csakis egy fekete lehet a tettes. A helyi rendőrség hamar ki is pécéz egy megfelelő gyanúsítottat, a tagbaszakadt Tom Robinsont többen is látták a bűntény közelében. Ebben a környezetben a színes bőrű Robinson esélyei a felmentésre szinte a nullával egyenlők, nem vitás, hogy a bíróság gyorsított menetben ítéli majd halálra, ha csak a felbőszült tömeg már annak előtte meg nem lincseli. A város köztiszteletben álló, minden ízében tisztességes ügyvédje, Atticus Finch közmegdöbbenésre vállalja Robinson védelmét - tudván, hogy ez a döntés egész pályafutása végét jelentheti...
Az ökölvívó Jake La Motta a brutális harcmodora miatt kapta a Bronxi Bika nevet. 1948-ban szerezte meg a középsúlyú világbajnoki címet. Sikerét, hírnevét azonban beárnyékolta zaklatott magánélete. Jake New York rosszhírű negyedében, Bronxban nőtt fel. Az utcán gyorsan megtanulta, hogyan kell lopni és harcolni, hogyan lehet keményebb mindenkinél. A magányos ifjú végül a bokszban találta meg célját, a szorítóban adta ki minden dühét. A sikert azonban nem tudta feldolgozni. A pénzét italra és nőkre költötte, a címét elveszítette, a családja szétesett, végül pedig börtönbe került. Szabadulása után egy mulatóban kapott munkát.
A világválság idején kisbirtokos farmerek ezrei mennek tönkre. A filmbeli farmercsaládot a természeti katasztrófák és a gazdasági változások űzik el földjeiről. Számukra a nagy utazás végcélja egyet jelent a nyugalom, a biztonság és egy új otthon megtalálásával. John Ford több filmjében foglalkozott kora égető problémáival. Amellett, hogy hűen vitte filmre Steinbeck legjelentősebb regényét, tipikus Ford-művet alkotott. A cselekmény modellje kísértetiesen hasonlít a Hatosfogatéhoz, csak éppen mások a szereplők, s postakocsi helyett rozzant teherautó, indiánok helyett - ahogy Sadoul mondja - "egész Amerika a maga intézményeivel, nagybirtokosaival, rendőrségével" szerepel a filmben.
Végzetesen beleszeret az "arra járó" férfiba Beth, a szép maori lány. A családja ellenzi választását, ám a lány követi szerelmét a városba. Évekkel később háromgyerekes asszonyként él a nyomornegyedben. Azt hiszi, ha kitart a kegyetlen férje mellett, megmarad a családja. Mire rájön, hogy a gyerekeit és ősei erkölcsi tartását kell választania, már késő. Az egyik fia javítóintézetbe, a másik rossz társaságba kerül. A lánya, Grace pedig öngyilkos lesz.
1846-ban egy mágiával és hipnotizálással foglalkozó mutatványostrupp közeledik Stockholm felé egy batáron. A csapatban főleg a hipnotizőr Vogler számít hatalmas attrakciónak. Stockholm kapujában fel is tartóztatják a batárt, és utasait egy palotába kísérik. Itt a konzul fogadja őket, aki lelkesedik a mágiáért, és szeretné jobban megismerni a művészetüket. Arra kérik Voglert és csapatát, hogy mielőtt engedélyezik nyilvános szereplésüket, mutassák be tudományukat a város vezetőinek. A hatalmasok között persze többen is akadnak, akik felettébb kétkednek a mutatványosok módszereiben, azonban az előadáson megdöbbentő dolgok történnek. (port.hu)
Az előkelő családból származó Karen férjhez megy unokatestvéréhez, Blixen báróhoz. A házaspár Afrikába, a férfi kenyai ültetvényére költözik. A boldogság nem tart sokáig, a kicsapongó életet élő báró hamarosan szifilisszel fertőzi meg, és elhagyja a feleségét. Karen elhatározza, hogy Afrikában marad, megpróbálja fölvirágoztatni a farmot. Eközben beleszeret Denys Fintsch Hattonba, a nyughatatlan kalandorba. Szerelmük azonban rövid ideig tart, mert a férfi lezuhan a repülőgépével. Ráadásul a kávéültetvény is tönkremegy.
Walter Redlich, a hivatása gyakorlásától eltiltott zsidó ügyvéd az utolsó pillanatban, 1938-ban menekíti ki családját a náci Németországból. Kenyában, egy eldugott farmon kezdenek új életet. A szülők nehezen alkalmazkodnak a körülményekhez, a nélkülözéshez, szenvednek a honvágytól és a kitaszítottságtól. Kislányuk, Regina, azonban hamar beilleszkedik az új, számára izgalmas világba. Lenyűgözi Afrika varázsa, csodálatos tájai, hangulata. A magányos farmon Owuor, a szakács lesz mindannyiuk támasza és barátja. A gazdamunkát végző családfő hamar megszokja a mindennapos fennmaradásért folytatott fizikai küzdelmet. Kislánya gyermeki kíváncsisága miatt nyitott egy másfajta nép emberei iránt, felesége azonban nehezen adja fel eddigi városi életvitelét. A tizenkét, Afrikában töltött év alatt a főszereplő családtagok a beilleszkedési nehézségek, az igaz barátság, a szerelem és a hazaszeretet kérdéseire választ keresve válnak érett felnőttekké.
50-es évek, nevadai kisváros. Ide érkezik meg Vivian Bell professzor asszony, hogy a helyi válási törvényeket kihasználva gyors és fájdalommentes véget vessen kiürült házasságának. Egy farmon száll meg, és karót nyelve jár-kel a helyiek között. Mikor azonban megismerkedik házigazdája magabiztos, leszbikus lányával, Cayjel, eddigi önmagával összeegyeztethetetlen érzések kerítik hatalmukba...
A Francia nyár című romantikus vígjátékban Delphine maga mögött hagyja családját, s az önállósodás jegyében Párizsba költözik. A feminista mozgalom egyik lelkes támogatójával, a vagány Carole-lal történő találkozása azonban alaposan felforgatja életét.
Meghal Lars Torvik nagymamája. A férfinak el kell döntenie, hogy eladja a farmot, melyen a nagymamája élt, vagy átveszi az örökségét. Eközben megelevenednek a húszas évek, amikor Inge Minnessotába érkezett, hogy felségül menjen a fiatal norvég farmerhez. Ám a bevándorlási papírjai hiánya miatt rossz szemmel néznek rá a kisvárosban, és nem engedik, hogy összeházasodjanak. Végül Olaf barátja fogadja be őt. Olaf és Inge egymásba szeret, ám a közösség rossz szemmel nézi, hogy házasság nélkül, immár nyíltan együtt élnek. Sok nehézséget kell leküzdeniük, mire befogadják őket.