A soha véget nem érő háború abszurd és lehetetlen, de - mint tudjuk - a Balkán megvalósult meséje. Belgrád 1941-es német megszállását követően több partizáncsalád a pincékbe menekül. Egy "jóbarát" hadiszállító támogatásával fegyvereket készítenek az ellenállásnak - amin a halálgyáros jól keres. A háborúnak egyszer csak vége lesz, de a barát tovább szövi a szilaj harcok történetét, oly hihetően, hogy egész város éldegél immár a felszín alatt. Azonban 1961-ben néhány partizán felmegy a fényre. Meglepődésük leírhatatlan. Azután 1991-ben újra kitör a háború...
A különféle, logikailag össze nem kapcsolódó jeleneteket hagyományos dramaturgiai megoldással fűzik egybe az alkotók: a soron következő jelenetbe mindig az előzőből kilépő szereplő révén jutunk át. A klasszikus történetnek aligha mondható eseménylánc 1814-ben indul a spanyol királyság - Napóleon kiűzetését követő - restaurációjával és hamarosan a jelenbe vált át.
A film szép és megejtő kommercializálása a szürrealista ábrázolásmódnak: a burzsoáziáról úgy rántja la a leplet, hogy Oscar-díjjal jutalmazzák. A valóságnak hitt történetben többször is álmodnak a szereplők, sőt néha arról álmodnak, hogy mit álmodik a másik, így az eredeti álmot is beszámítva (hiszen az egész film egy nagy álom) háromszoros álomképet kapunk.
Szutyok köz szegény lakói békésen élnék borzasztó életüket, ha nem zavarná meg őket néhány kegyetlen bandita. A környéket a Baltás banda bitangjai tartják rettegésben: nem csoda, hogy Sing (Stephen Chow), a kisstílű tolvaj is be akar kerülni a brancsba. Hogy lojalitását bizonyítsa, elhatározza, hogy rendet teremt Szutyok közben, ahová a baltások keze (és szekercéje) még nem ért el. Azonban a nagyhangú házinéni birodalmában többnyire senki sem az, akinek látszik: a kétkezi munkások között legyőzhetetlen kung-fu mesterek rejtőznek, akik baltás banditákat esznek reggelire. Ezt persze nem lehet annyiban hagyni: a Baltás banda meghívja a világ legnagyobb harcosait, hogy megmutassák, ki az úr, ám valamennyi verve távozik. Itt az ideje annak, hogy Sing bizonyítsa rátermettségét!
Az abszurd humor nagyágyúi, a világhírű társulat tagjai az utolsó, közös filmjükben visszatérnek a kezdethez, vagyis a Monty Python's Flying Circus című tévésorozatukhoz. Az egybefüggő történet helyett itt egy rövid, laza jelenetekből összeálló film az emberi élet különböző állomásait követi nyomon a fogantatástól a születésen át egészen a halálig. Ennek során a hétköznapi élet olyan területei kerülnek górcső alá, mint például a szexuális élettel kapcsolatos dolgok, a katonaság, a vallásosság kérdése és a szervátültetés problémája. Céljuk megtalálni, sőt mi több, megfejteni az élet értelmét.
Nagy az izgalom a repülőtér irányítótornyában, mindenki fejveszetten munkálkodik. Az egyik gép legénységét ugyanis leverte a lábáról valamiféle vírus, és az utasok kénytelenek egy volt veterán harci pilótára bízni az életüket. Az egyetlen probléma, hogy a fickó még nem heverte ki a háború okozta megpróbáltatásokat, és csak remélhető, hogy le tudja tenni a gépmadarat. Persze az utasok sem könnyítik meg igazán a helyzetet, mindenki más-más lelki avagy testi hibával van megáldva, ám a feladatot közösen kell megoldaniuk
Aligha kell bárkinek is bemutatni a legendás angol komédiás csapatot, a Monty Pythont, amely az abszurd humorával új fejezetet nyitott a televíziózás történetében. Első játékfilmjük valójában nem is film, hanem egy összeállítás, amely a Monty Python Repülő Cirkusza című tévésorozatuk első két évadjának legjobb jeleneteiből válogat. A csapat gyilkos viccáradatának kedvelt célpontja a katonaság, a rendőrség, a brit kormány, a bíróságok, az úri tökfilkók, Mao Ce-tung, Sam bácsi és a tévériporterek. A rövid, tréfás jeleneteket animáció kapcsolja össze.
A szocialista világrendszer bomlása akkor kezdődött, amikor az amerikai rocksztárt vendégszereplésre hívták a vasfüggönyön túlra. Az Elvis nyomdokaiban botladozó Nick Rivers egyedülálló ajánlatot kap, az NDK-ba hívják koncertezni. Arra azonban nem számít, hogy egy piszkos politikai játék egyik bábúja lesz, és a vasfüggöny mögött világuralomra törő, vérgőzös nácikkal kerül szembe. De nem esik kétségbe, fölismerve a helyzetet, kiutat keres. Az elrabolt NSZK tudós kiszabadítására indul a szívszerelmével, a tudós lányával és a földalatti mozgalom képviselőjével.
A Te, aki élsz svéd, francia, német, dán, norvég koprodukcióban készült, tragikomikus szkeccsfolyam, melyben egy túlsúlyos nő, egy kiábrándult pszichiáter, egy összetört szívű grupi, egy ács, egy üzletember, egy általános iskolai tanár és szőnyegárus férje életének pillanatain keresztül mesél az emberiség félelmeiről, érzelmeiről és vágyairól - a lét örök kérdéseiről.
Két új, elsős diák költözik a főiskola kollégiumába a hatvanas évek elején. Larry és Kent nem is különbözhetne jobban egymástól, míg az előbbi naiv, szeretetre méltó fickó, addig a másik ideges, állandóan vibráló személyiség. A beilleszkedésük nem éppen a legtökéletessebb, a régi kollégisták kiutálják maguk közül őket. A fiúk kénytelenek új lakóhelyet nézni maguknak. Nincs más hátra, marad a rosszhírű kolesz. Meglepetésükre remek baráti közösségbe csöppennek. Az egyetlen gond, hogy a dékán be akarja záratni. A fiúk persze nem hagyják annyiban a dolgot, először is nagy bulit rendeznek, a meghívottak között ott van a polgármester lánya és a dékán kikapós felesége.
Két antihősünk a francia Riviérán teng-leng. Apróbb-nagyobb szélhámosságokkal, csajozással, rablással próbálják meg agyonütni az idejüket, meg néhány ellenszenves alakot. Blier polgárpukkasztó filmje a hetvenes évektől kezd kultikus magasságokba emelkedni, és nagyban hozzájárult Depardieu sztárrá válásához.
A Torremolinos 73 Alfredo Lopeznek, a megfáradt enciklopédia ügynöknek és Carmennek, hűséges feleségének történetét meséli el, a házaspár rövidéletű kalandozását a 70-es évek pornóiparában, a Franco-rezsim vége felé, amikor a filmes szex halálos bűnnek számított Spanyolországban. Hiába várva gyermekáldásra életük egy csapásra megváltozik, amikor a Montoya Kiadó, akinek Alfredo dolgozik, azt javasolja, készítsenek "Audiovizuális Enciklopédiát Az Emberi Szaporodásról", amelyet majd a skandináv országokban értékesítenek. Egy rövid tanfolyam elvégzése után, melynek során Alfredot a szuper8-as kamera, Carment pedig az erotikus viselkedés rejtelmeibe avatja be egy dán páros, hamarosan neki is fognak a filmek készítésének. A házaspár azonban egyre jobban eltávolodik egymástól, mert míg a szex-szimbólummá avanzsált Carment a gyermek megfogantatása érdekli elsõsorban, Alfredo fejébe veszi, hogy õ lesz a "Spanyol Bergman", és nekifog, hogy megírja a "Torremolinos 73" forgatókönyvét...
A rendezők a filmben az éjszakai tévéműsorok, a kis költségvetésű sci-fi filmek és a konzervnevetéssel töltött szappanopera-vígjátékok paródiáit eszelős szkeccsekkel tűzdelik meg. A mai élet és popkultúra paródiája egy tévéállomás körül forog, mely egy 50-es évekbeli stílusú sci-fit vad reklámokkal és őrült rövidfilmekkel szakít meg, és eközben a legeszementebb látványosságokkal kecsegtet, amit valaha a szórakoztatás ürügyén elkövettek... A film igazán frenetikus betekintés a televíziózás legjobb és legrosszabb pillanataiba!
1941-ben, hat nappal a japánok Pearl Harbor-i támadása után az amerikaiak attól tartanak, hogy a következő célpont Kalifornia lesz. Az államban eluralkodik a pánikhangulat. Egy a légierőknél szolgáló parancsnok, egy szélsőséges civil nacionalista nyomába erednek egy elveszett japán tengeralattjárónak, ami saját célpontjául Hollywood-ot választotta. Amikor pedig az eltévedt japán tengeralattjáró Los Angeles strandján bukkan fel, a lakosság fölöttébb mulatságos módon reagál.
Willy, Norwood és Simms a három szerencsétlen bérgyilkos egy félresikerült balhé után a kopók elől menekül Norwood terhes feleségével, a nagyszájú Velmával. A kalandos úton a szerencse nem nekik kedvez: miután véletlenül benzin helyett gázolajjal töltik meg a kocsi tartályát, kénytelenek elásni a pénzt és a legközelebbi városba sétálni. Nem tudják még: a város El Blanco, ahol a McMahon klán nem szívesen látja az idegeneket.