Hóborította kisváros fent az amerikai-kanadai határon. A helyi autókereskedő eredeti ötlettel akarja egyenesbe hozni zűrös pénzügyeit: két piti csirkefogóval elraboltatja feleségét, hogy váltságdíjat zsarolhasson ki apósától. Az emberrablók azonban az átlagnál is ütődöttebbek, s csak úgy mellékesen agyoncsapják túszukat. A komikus alaphelyzet véres tragédiába fordul - s az egészet az áldott állapotban lévő helyi seriffnőnek kell felgöngyölítenie.

Az ikrek, Cal és Aaron nem hasonlít egymásra, olyanok, mint a tűz és a víz. Aaron idealista álmodozó, ő a jó fiú, Cal viszont a család fekete báránya, örökös lázadozó. Cal mindent megtesz azért, hogy elnyerje apja szeretetét. Amikor apja vállalkozása csődbe ment, azon dolgozik, hogy visszaszerezze a vagyont.

Pepa, a másodvonalbeli színésznő az igazi kihívások helyett jószerivel csak reklámfilmek forgatásából és szinkronizálásból él. Egy nap az élete fenekestül felfordul, amikor szeretője, az idősödő Ivan bejelenti, hogy elhagyja. Ahogy lenni szokott, a baj nem jár egyedül, hamarosan beállít Pepa barátnője. Candela nála keres menedéket, mert a barátjáról kiderült, hogy valójában terrorista. Mindennek betetőzéseként felbukkan még Ivan volt felesége, a neurotikus Lucia, valamint a fiúk, Carlos és annak menyasszonya is.

William Ludlow ezredes, miután megelégelte kormánya bánásmódját, egy távoli, őslakosok lakta vidéken telepszik le, hogy nyugodtan nevelhesse fel három fiát. Alfred, a legidősebb csendes, kötelességtudó fiú, aki pontosan tudja, mit akar. Samuel, a legfiatalabb mindenki kedvence, a századforduló idealizmusának megtestesítője. Tristan, a középső azonban senkihez sem hasonlítható: vad, öntörvényű lélek, akit az ezredes hű indián segédje nevelt képzett harcossá. A három testvér elválaszthatatlan, de amikor felnőnek, életüket előre nem látható tragédiák, szenvedélyek és indulatok más-más útra terelik. A háború és a szerelem, a küzdelem és a családi kötelékek hol eltaszítják, hol mágnesként vonzzák a család tagjait: az apát, a fiúkat és a közéjük álló Susannah-t.

Franz Jägerstätter osztrák földművelő paraszt, aki megtagadja a nácik oldalán való harcba lépést. A Hitler-rezsim árulással vádolja és halálra ítéli őt. Felesége, Fani és gyermekei iránti megingathatatlan hitének és szeretetének köszönhetően Franz továbbra is szabad ember tud maradni. A film igaz eseményeken alapul.

A dél-kaliforniai középiskolába járó Brendan (Joseph Gordon-Levitt) volt barátnője, Emily váratlanul eltűnik, s később holtan találják egy kapualjban. Emily napokkal korábban telefonon hívta Brendant, de beszélgetésükből csak annyi derült ki, hogy a lány valamiért bajban van. A halálhírtől megdöbbent fiú úgy dönt, nyomozásba kezd a suliban és a környéken, hogy kiderítse, mi történt a beszélgetésük óta. Az alvilág azonban itt is ugyanolyan kemény. Drog, fegyverek és csábító szép nők között Brendan nem tudhatja, kiben bízhat.

Európa, 1916. Kalandvágytól és a repülés iránt érzett megszállottságtól fűtve a 24 éves Manfred von Richthofen (Matthias Schweighöfer) sokezer társához hasonlóan háborúba indul. A repülés zsenije ünnepelt harci pilóta lesz, ő és barátai gyorsan ikonná válnak a csatamezők katonái szemében. Becsület, lovagiasság, becsvágy, megszállott érdeklődés a technika és a repülés iránt - ezek a vonások jellemzik őket. Manfred von Richthofen vörösre festett Fokker gépe rettegett, mégis elismert szimbólummá válik az első világháború ellenséges légierői számára is.

Orson Welles híres, H.G. Wells Világok háborúja című regényének 1938 rádiós adaptációja inspirálta a HISTORY Nagy marsi háború 1913 - 1917 című műsorát. A kétórás program hatásos és részletes I. Világháborús párhuzamaival egyszerre dráma és dokumentumfilm, amely sci-fi elemek színesítve mutatja be a XX. század eleji háború szörnyűségeit. A film megmutatja, hogy a kor emberei hogyan tekinthettek a kor háborús gépezeteire. Elmeséli az 1913 - 1917 közötti katasztrofális eseményeket, amikor az emberiségnek barbár idegenek támadásával kellett szembe néznie. A valós eseményeken alapuló, fikciós szemszögből bemutatott Nagy marsi háború 1913 - 1917 a kor archív felvételeit különleges effektekkel keverve vetíti elénk a földönkívüliek invázióját, melyben színészek alakítják az összecsapásokat felidéző történészeket és veteránokat.

Párizs, Franciaország, az első világháború alatt. Miközben katonák ezrei halnak meg nap mint nap a harctereken, Henri Landru, a látszólag tisztességes bútorkereskedő, nős és négy gyermek apja könyörtelenül táplálja saját baljós halálgyárát.

Babe, a kismalac vidáman és boldogan éli életét. Ám minden megváltozik, amikor az anyját elhurcolják egy teherautón, amely mindig elviszi a disznókat, de sohasem hozza vissza őket. Idővel a kurta farkú kismalac is a vásáron köt ki, ahol a sors összehozza a szófukar Hoggett gazdával. A férfi hazaviszi a farmjára, ahol minden állatnak megvan a maga helye. A szeretetre méltó kismalac belopja magát a többi állat szívébe, miközben régi malacvágya is teljesül, juhászkutya lesz belőle. A gazdája benevezi az év terelőversenyére. Babe a birkákkal összefogva készül a nagy eseményre.

A film egy náci német történelmi dráma propagandafilm, amelyet a Terra Film készített Joseph Goebbels parancsára. Minden idők egyik legantiszemitább filmjének tekintik. A XVIII. század harmincas éveiben Károly Sándor – kinek neve következetesen Karl Alexandernek volt föliratozva; rosszul: királyok, hercegek, grófok nevét ugyanis magyarítjuk –, Württenberg hercege, hogy fényűző életmódját folytatni tudja, kölcsönökért a zsidó bankárhoz, Joseph Süss Oppenheimerhez fordul, aki egyre nagyobb befolyásra tesz szert az udvarban. Praktikákkal, zsarolással, ügyeskedéssel eléri, hogy az akaratgyenge herceg teljesen az ő bábjává váljék, így teljhatalomra tesz szert Württenbergben. Károly Sándor szembekerül saját – a zsidó bankár ténykedését hevesen ellenző – nemesi tanácsával, s Württenberg a polgárháború szélére sodródik. A herceg azonban szívrohamot kap, meghal és ezzel Oppenheimer hatalmának is befellegzik. Jud Süsst bíróság elé állítják és kivégzik.