1941. Hawaii. Prewitt közlegényt, aki civilben ökölvívó volt, arra akarja kényszeríteni felettese, Holmes kapitány, hogy bokszoljon az egység színeiben. Mivel Prewitt már korábban elhatározta, hogy soha többé nem veszi fel a kesztyűt, nem engedelmeskedik a parancsnak. Ettől kezdve pokollá változik az élete. Közben a jóképű Warden őrmester szemet vet a kapitány feleségére, a kikapós Karenre. Még senki sem sejti, hogy néhány nap múlva bombák hullanak Pearl Harborre.
Marcus Vinicius légióparancsnok szerelemre lobban egy gyönyörű rabszolgalány iránt, amivel átlépi a szigorú határvonalat a Római Birodalom uralkodó elitje és a keresztények között. Sorsuk Nero kezében van. Róma fényűző, de elátkozott birodalmának császárán azonban fokozatosan a téboly lesz úrrá.
Batsheba független, erős, önfejű és nagyon szép. Nem csoda, hogy aki látja, beleszeret. És az sem csoda, hogy ő maga nem tud választani az érte versengő férfiak között. Először Gabrielt, a birkapásztort bűvöli el, és bár kölcsönösnek tűnik köztük a vonzalom, a nő nemet mond a házassági ajánlatra. De szerelmével üldözi őt a környék legjobb módú agglegénye, Boldwood is. A legvonzóbbnak pedig egy katona, Troy őrmester tűnik. A választás nehéz: sok megpróbáltatás és öröm; vonzódás, hazugság, féltékenység kell hozzá, hogy Batsheba rájöjjön, ki az, akire igazán szüksége van.
Jenny Fields, a jóházból való úrilány ugyan szeretne gyereket, ám nem kíván tartós intim viszonyba kerülni semmilyen hímnemű lénnyel. Amikor a II. világháború idején ápolónőként dolgozik egy katonai kórházban, találkozik egy halálosan sebesült őrmesterrel, aki gyermeket nemz az asszonynak. Így jön a világra T. S. Garp, Jenny és az őrmester fia, akit anyja nem enged ki védőszárnyai alól, inkább beáll iskolai nővérnek egy jó nevű fiúiskolába. A Steeringben az ifjú Garp közelebbről megismerkedik az írás és a birkózás tudományával, valamint Helen Holmmal, a birkózóedző könyvmoly lányával, akivel végül össze is köti az életét. A felnőtt Garp az írásnak akarja szentelni életét, ám anyja ismét közbelép.
Történetünk egyszerű: egy nap, egy fiú, Madhav, beleszeret egy lányba, Riyába. Riya azonban csupán barátságra vágyik.
A Cat Ballou legendájacímű filmet megjelenése pillanatában azonnal filmklasszikusnak kiáltották ki. A western-paródia és a kalandfilm elegáns ötvözete osztatlan sikert aratott mind a nézők, mind a kritikusok körében. Lee Marvin Oscar-díjat kapott kettős alakításáért: ő Tim Strawn, a rettegett, ezüstorrú bérgyilkos, akinek az orrát leharapták egy csetepatéban, és ő Stawn ellensége is, az iszákos, lecsúszott, mégis szeretnivaló vadnyugati hős, Kid Shelleen. Jane Fonda játssza Catherine 'Cat' Ballout, egy tanárnőből lett útonállót, aki összefog Kiddel, hogy megbosszulja apja halálát. A felejthetetlen Nat King Cole is feltűnik a vásznon, hogy elénekelje a film fülbemászó betétdalát, a Cat Ballou balladáját.
Két gyermekkori szerelmes fiatal egy jogi vita során kénytelen egymás mellett dolgozni egy szőlőskertben.
Philip, az ifjú angol úr meg van róla győződve, hogy unokafivérét annak felesége, a titokzatos és gyönyörű Rachel ölte meg, ezért bosszút forral. Az asszony azonban pillanatok alatt bűvkörébe vonja a férfit, és Philip - minden Rachel bűnösségét alátámasztó bizonyíték ellenére - halálosan beleszeret a nőbe.