A francia forradalom Európa történetének meghatározó eseménysorozata volt a 18. század végén. Noha sok tekintetben korábban elkezdődött, a kezdődátumnak általánosan 1789. július 14-ét tekintjük, amikor a feldühödött párizsiak elfoglalták a Bastille börtönét. A forradalom során az országot a pénzügyi csőd közelébe vezető abszolutista rendszert megbuktatták, ám a gazdasági és társadalmi válságot nem sikerült felszámolni. Végül sem a kialakult alkotmányos monarchia, sem az azt követő köztársasági államrend nem bizonyulhatott tartósnak, és az események végül Bonaparte Napóleon diktatúrájába torkolltak (1799). A francia forradalom elméleti alapjának a felvilágosodás eszméit tekintette.
Zack és Jack két kisstílű csibész. Mindkettőt behúzták a csőbe, és mielőtt leesett volna náluk a tantusz, hűvösre kerültek. A lemezlovas Zack azért került rács mögé, mert a kölcsönjárgányában egy hullát találtak, a selyemfiú Jacket viszont a riválisa szívatta meg, így kiskorú lány futtatása miatt gyűlt meg a baja a törvénnyel. A börtöncella harmadik lakója az olasz Roberto, akinek be nem áll a szája, viszont alig ért angolul. Gyilkosságért ül, véletlenül agyonütött egy embert biliárdgolyóval. Roberto alaposan felkavarja az állóvizet, ügyeskedése eredményeként hármójuknak sikerül lelépnie.
Pepa, a másodvonalbeli színésznő az igazi kihívások helyett jószerivel csak reklámfilmek forgatásából és szinkronizálásból él. Egy nap az élete fenekestül felfordul, amikor szeretője, az idősödő Ivan bejelenti, hogy elhagyja. Ahogy lenni szokott, a baj nem jár egyedül, hamarosan beállít Pepa barátnője. Candela nála keres menedéket, mert a barátjáról kiderült, hogy valójában terrorista. Mindennek betetőzéseként felbukkan még Ivan volt felesége, a neurotikus Lucia, valamint a fiúk, Carlos és annak menyasszonya is.
David és nővére, Jennifer egy baleset folytán az 50-es években játszódó, fekete-fehér tévésorozat világában találják magukat. Pleasantville tökéletes lakói többek között Bill Johnson, a jámbor büfés, Betty Parker, az elnyomott háziasszony, és George Parker, a családapa, akinek mindig igaza van. David és Jennifer, habár nagyon különbözőek, megjelenésükkel mindketten alaposan felkavarják az állóvizet...
A női lábak teremtik meg a világ harmóniáját és egységét – vallja Bertrand. Hősünk egész életében mással sem törődött, mint hogy minél közelebb kerüljön a női nemhez, hogy minél több nőt ismerhessen meg, és hogy minél több időt tölthessen nők társaságában. A nők és a női lábak iránti rajongása néha őrült cselekedetekre sarkallja. Például képes összetörni saját kocsiját, csak hogy kideríthesse egy formás lábú nő lakcímét, akit az utcán látott egyszer. Bertrand nem nevezhető nőcsábásznak vagy szoknyavadásznak: szenvedélyes érdeklődését nem pusztán a szexuális vágy táplálja, hanem annál mélyebb csodálat a női nem iránt. Bertrandnak végül különös szenvedélye miatt kell meghalnia. Temetésén pedig csak nők vesznek részt.
Xavier 25 évesen Barcelonába indul, hogy befejezze a közgazdasági egyetemet és megtanuljon spanyolul. Szüksége van erre a nyelvre, hogy betölthesse az apja egyik barátja által a gazdasági minisztériumban felkínált állást; azonban tervéért fel kell dobnia Martine-nal, barátnőjével négy éve tartó kapcsolatát. Elutazik és szorgos keresés után végre talál Barcelona központjában egy lakást, amit hét különböző országból érkezett bérlőtársával kell megosztania egyikük olasz, másikuk angol, svéd, dán, német, spanyol és török. Itt ismerkedik össze Isabelle-lel, akibe hamar beleszeret és egy különleges év veszi kezdetét. (port.hu)
A boldog házasságban élő Rochefort egy parkolóban megpillant egy gyönyörű modellt. A látványnak nem tud ellenállni, és a továbbiakban mindent elkövet azért, hogy viszontláthassa a lányt...
1942, Párizs. Edmond Batignole visszahúzódó, konfliktus kerülő ember. Hentesüzletének egyedüli fizetőképes ügyfelei már csak a náci tisztek maradtak. Amikor két sonka ellopásáért megvádol egy zsidó kisgyereket, akaratlanul is felhívja rájuk a megszállók figyelmét. A családot deportálják, Batignolék a a céltudatos feleség nyomására beköltöznek az üresen maradt nagyobb házba. Egy napon az elhurcolt család gyermeke, Simon kopog ajtajukon. A hentes kelletlenül elszállásolja, de napokon belül egyre többen lesznek. Batignole kétségbeesetten próbál megszabadulni tőlük. Azonban minél több emberrel beszél kimenekítésükről, annál inkább rájön, hogy neki magának kell megtennie a veszélyes mentőakciót...
1931-ben egy fiatal spanyol katona Fernando a hadsereggel egy sivatagban találja magát, ahol hamarosan összebarátkozik egy idős férfival a helyi faluban. A férfinek négy lánya van; Rocio, Violeta, Clara és Luz. A gond csak az, hogy a fiú mind a négy lányba beleszeretett és a lányok is viszont szeretik. Most már csak azt kell eldöntenie, hogy melyiket válassza.
Zazie vidéki kislány, Párizsba utazik nagybátyjához. Életteli, kirobbanó lénye meglepi Gabriel bácsit. Zazie nem akármilyen tizenéves. 65 évig akar iskolába járni, hogy tanárként megnyúzza a kölyköket. A modern nevelés eszközei, nagybátyja szerint a gyöngédség, a megértés. Zazie minden vágya, hogy metrózzon. De pechére, éppen sztrájkolnak a metrósok. Nagybátyja barátja Charles, taxis, s egy kicsit körbefurikázza Zazie-val a várost. De még neki ez sem elég. "Malle megkísérelte, hogy irodalmi forgatókönyvének, Raymond Queneau regényének filmszerű megfelelőjét adja: lassított felvételekkel és más trükkökkel, a némafilm stílusára emlékeztető burleszk betétekkel és abszurd ismétlésekkel próbálta szétzúzni a megszokott világról alkotott elképzelésünket... Malle filmje a hagyományos cselekménybonyolítás következetes fellazításával részévé válik az 'új hullám' mozgalmának." (Gregor-Patalas)
Özvegy Billardné Párizs külvárosában éli csendes életét. Kedvenc szórakozása a cselédlány noszogatása. Lehetetlennél lehetetlenebb feladatokat ad neki, s egy véletlen folytán meghal. Persze Danielle Tantit ez sem rázza meg, tovább éli infantilis játékait, egész nap a szomszédokat lesi. Egy szép napon városi rokonai beállítanak hozzá, s könnyelműen magukkal viszik a szegény öreglányt. Ettől a naptól kezdve a család élete pokollá válik.
Michael Alig (Macaulay Culkin), a vidékről érkezett, New York-i önjelölt partiőrült története elevenedik meg ebben a szenzációs, látványos filmben. Michael a nyolcvanas-kilencvenes években az éjszakai klubok egyik meghatározó alakja volt, és mindenáron sztár akart lenni. A kezdetben ártatlan és naiv férfi a Limelight nevű klubban valósíthatja meg álmait, ahol fergeteges partikat szervez. De Michael életének megvolt a sötétebb oldala is: kemény drogozásba kezdett, és üldözési mániában szenvedett. Legsúlyosabb bűne mégis az volt, hogy meggyilkolt egy drogkereskedőt, Angelt (Wilson Cruz).
Joe torkig van az életével! Egyenesen megkönnyebbül, amikor megtudja, hogy beteg, és legfeljebb fél éve van hátra. Egy milliomos felajánlja neki: ha vállalja, hogy beleugrik a birtokán lévő tűzhányóba, amelyről az őslakók azt hiszik, hogy időről időre emberáldozatot kíván, luxuskörülmények között töltheti hátralevő hónapjait. Csakhogy Joe az "üzlet" megkötése után találkozik a milliomos csodaszép lányával.
Valeria Bruni-Tedeschi (5x2, München, Utolsó napjaim) társírója, rendezője és egyben főszereplője is ennek a Cannes-i Filmfesztiválon is díjazott keserédes vígjátéknak, amely a sikeres színésznő, Marcelline kulisszák előtti és mögötti megpróbáltatásait meséli el. A színpad sztárja 40. születésnapja előtt áll, amikor egyszeriben minden megváltozik, szakmai és magánélete egyszerre hullik darabjaira. Biológiai órája egyre hangosabban ketyeg, és új bemutatójának előkészületei során sem igazán talál magára. Ráadásul miközben anyja (Marisa Borini, aki az életben is a színésznő édesanyja) állandóan azzal zaklatja, hogy találjon már végre megfelelő udvarlót magának, Marcelline menthetetlenül belehabarodik színésztársába, a nála jóval fiatalabb, de ellenállhatatlanul sármos Ericbe (Louis Garrel)...