Az Adriai-tenger partján fekvő kisvárosban él Titta, a nagyra nőtt kamasz. Miközben a harmincas évek Olaszországában egyre jobban tért hódít a fasizmus, a fiú a felnőtté válás megannyi problémájával küszködik. Az élet leginkább a kisváros utcáin zajlik, melyeken mindenki megfordul, aki él és mozog. Ott van a városka szexbombája, akiről minden férfi álmodik, az ügyvéd, az utcalány, a gigantikus mellű trafikosnő, a fagylaltos, a fasiszta pártvezér, mindenféle hóbortos emberek. Évszakok jönnek és mennek. A világhírű rendező önéletrajzi ihletésű filmje.
Egy igaz történet a történelem egyik legnagyobb hamisítási ügyletéről, amelynek központi alakja a hamisítók "királya", Salomon Sorowitsch, Sally volt. A férfi kicsapongó, törvényenkívüli életet élt a náci világban egészen addig, amíg Friedrich Herzog le nem tartóztatta és a mauthauseni koncentrációs táborba vitette. Salomon bűnössége egyértelműen bizonyítást nyert és hamarosan átszállították a sachsenhauseni táborba. Megérkezésekor még egyszer szemtől szembe került Herzoggal, aki egy titkos küldetés miatt tartózkodott ott. Különleges képessége miatt Salomont és egy csapat profit arra kényszerítettek, hogy gyártsanak hamis valutát a Bernhard program keretében. A csapat egy laktanyában kezdte meg tevékenységet, ahol megkísérelték meggyengíteni a szövetségesek gazdaságát. Salomon fogoly társai azonban nem akarták szakértelmüket adni a náci profit előteremtéséhez és megpróbáltak tenni valamit, hogy megállítsák a Bernhard műveletet. (port.hu)
Ebben a megtörtént eseményeken alapuló romantikus vígjátékban Kumail Nanjiani saját szerelmének történetét meséli el. A pakisztáni származású, amerikai stand up komikus megismerkedik egy végzős lánnyal, akibe szerelmes lesz, bár a kulturális különbségek miatt a kapcsolatot a családja ellenzi. A lányt azonban egy titokzatos betegség támadja meg, s kómába esik. A férfi a lány családja, saját famíliájának távolságtartása és a bimbózó szerelem bizonytalansága között vívódva a humor segítségével próbálja magában a lelket tartani, miközben egyre jobban belesodródik a rögtönzött szerelembe.
A második világháború egyik legvéresebb esztendejének elején, 1942-ben a nácik titkos konferenciára hívták a birodalom legszűkebb elitjét a Berlin melletti Wannsee üdülővárosba. A történelemben Wannsee-i konferencia néven elhíresült eseményen dolgozták ki a zsidó népesség kiirtásának módozatait. Az Endlösung, azaz a végső megoldás volt a konferencia vezérmotívuma. Lépésről lépésre kiszámították a folyamatot, egészen "a maradék állomány megfelelő kezeléséig". A konferencia vezetője az a Heydrich generális volt, akit nem sokkal később a cseh ellenállás merénylői megöltek, erre a németek bosszúból egy egész falu lakosságát lemészárolták. Heydrich akkori jobbkeze pedig a hírhedt Adolf Eichmann volt.
Atlanta, 1948. Daisy, a 72 éves nyugdíjas tanárnő vadonatúj Packard autójával nekimegy a szomszéd garázsának és az autó totálkáros lesz. Booli, a fia megpróbálja meggyőzni makacs anyját arról, hogy a jövőben egyetlen biztosító társaság sem vállalja a kockázatot. Sőt, egy lépéssel tovább megy és felfogad egy fiatalembert, Hoke Colbumot anyja sofőrjének. A színesbőrű férfi tisztában van saját képességeivel és saját méltóságával. Az első zökkenők után különös barátság alakul ki közöttük.
Kína,1938. Wong igazi jó lány, aki épp most kezdi egyetemi tanulmányait. A fiatal nő teljesen magára maradt a világban, anyja meghalt, az apja pedig testvérével együtt Angliában rekedt a II. világháború kitörése miatt. Az egyetemen megtetszik neki egy diák, Kuang, miatta jelentkezik az iskolai drámacsoportba. A hazafias érzelmektől fűtött fiú veszélyes tervet eszel ki a japánokkal együttműködő kínaiak megbüntetésére: a magas beosztásban lévő Yee-t akarja megölni. Wongnak a színpad után, most az életben is szerepet kell játszani. Feladata, hogy Yee feleségének bizalmát elnyerve, a férfi szeretője legyen, előkészítve a terepet az ellenállók merényletének. Wong veszélyes játszmába kerül, szűz lányként egy csábító férjes asszonyt kell alakítania. Azzal pedig végképp nem számolt, hogy az ellenségétől függésbe kerül, a férfihez kötődő fizikai szenvedélye miatt.
Scott kissé lelassult a fejlődésben, amióta tűzoltó apja 7 éves korában meghalt. Most a húszas évei közepén jár, sokra nem vitte, álmát, hogy tetoválóművész lesz, nincs sok esélye valóra váltani. Miközben ambiciózus húga főiskolára megy, Scott még a folyton kimerült sürgősségi nővér anyjával él, napjait füvezéssel, bandázással tölti, és titokban összejön gyerekkori barátjával. Ám amikor az anyja randizni kezd egy nagypofájú tűzoltóval, olyan események láncolata indul be, melyek arra kényszerítik Scottot, hogy megküzdjön a gyászával, és megtegye első bizonytalan lépteit előrefelé az életben...
François egy olyan iskolában osztályfőnök, ahol szinte minden diák különféle nemzetiségű és hátrányos helyzetű családból jött. A nehéz helyzet ellenére a tanárokat a legjobb szándék, a kitartása és a tolerancia jellemzi. Minden erejükkel azon dolgoznak, hogy bátorítsák a diákokat és a lehető legjobb oktatást nyújtsák nekik. Ennek ellenére a különböző kultúrák és temperamentumok gyakran szítanak konfliktust az osztályban. A diákok miközben sokszor szórakoztatóak és inspirálják a tanári munkát, magatartásukkal a legelszántabb tanár kedvét is elvehetik az együttműködő munkától. Mivel François se nem körülményes se nem túl szigorú a diákok kezdetben együttműködőek, vagy legalábbis rá lehet őket beszélni a munkára. Nyíltsága gyakran meglepi a diákokat, akik közül néhányan maguk is megnyílnak előtte. François igyekszik ragaszkodni ahhoz, hogy a diákok tisztelettel beszéljenek egymással és vele is, de nehéz helyzetbe keveri magát, amikor diákjai elkezdik feszegetni a határokat.
1944 augusztusában járunk, amikor a második világháború végkimenetele már eldőlni látszik: Hitler csapatai meggyengültek, a szövetségesek pedig fokozatosan törnek előre. A többgenerációs katonai család sarja, Dietrich von Choltitz tábornok a Führertől azt a feladatot kapja, hogy a legfontosabb épületeiben és hídjainál aláaknázott Párizst robbantsa fel. Ha Choltitz engedelmeskedik a parancsnak, nemcsak az európai kultúra egy kiemelkedően fontos darabját törli el a föld színéről, de több millió ártatlan embert is elpusztít. Viszont ha megkíméli a várost, akkor a Gestapo mészárolja le az egész hátrahagyott családját.
Bécs, Ausztria, 1910. A fiatal festő, Egon Schiele feltörekvő, provokatív és szabad művész, akinek erotika jellemezte munkássága legalább annyira sokkolja, mint amennyire lenyűgözi a művészetkedvelőket.
A kis társaság tagjai osztálytársak voltak valamikor a hatvanas években. Összejövetelük szomorú aktualitása, hogy az egyik barátjuk öngyilkosságot követett el. A temetésre gyülekezvén együtt töltenek néhány órát, néhány napot. A találkozás szükségszerűen emlékeket ébreszt bennük, szembesíti őket fiatalkori álmaikkal, érzéseikkel, amikor együtt csinálták végig a hatvanas évek diáklázadásait. Az egykori lázadókból azonban mára gyökerüket vesztett fiatalok lettek, akiknek a többsége az elveit feladva tökéletesen beilleszkedett polgári környezetébe.
1967. USA. Középosztálybeli jólét. Tarka-barka ruhák. Jefferson Airplane. És egyebek. Larry Gopnik élete egyik napról a másikra a feje tetejére áll. A csendes, közép-nyugati egyetem, nem kevésbé csendes fizika professzorával neje közli, hogy elhagyja őt egy nagyképű kollégájáért. Judith szerint Sy Ableman sokkal életrevalóbb, mint a visszahúzódó Larry. Bonyolítja a válást és költözést a családdal élő Arthur, Larry testvére, aki szintén egy örök vesztes. Larry és Judith két kamasz gyereke sem a könnyen kezelhető kategóriába tartozik. Larry lánya, Sarah, rendszeresen apja pénztárcáját dézsmálja, mert plasztikai műtétre gyűjt. Mindezek tetejébe egy ismeretlen levélíró próbálja megfúrni Larry állását, és ha ez még mind nem lenne elég, egy bukásra álló végzős hallgató először megvesztegetni, majd miután nem jár sikerrel, rágalmazásért perelni akarja az egyre kétségbeesett professzort. Ráadásul Larry gyönyörű szomszédasszonya kiveti a hálóját a teljesen összezavarodott férfira...
Amerika a japánok feletti győzelem napját ünnepli, hatalmas parádét rendeznek New York utcáin. Jimmy Doyle, a vad és kalandor természetű szaxofonista minden lánnyal flörtöl. Az egyik bálteremben találkozik álmai nőjével, Francine-nel. Másnap, a szállodában újra találkoznak, Jimmy meghallgatásra megy éppen, Francine elkíséri. Az öntörvényű Jimmy csak azt fújja, amit ő akar, és nem figyel a bártulajdonosra. Hogy mentse a menthetőt, Francine énekelni kezd. A remek párosítás láttán a tulaj felveszi őket. Jimmyvel azonban mindig gond van, Francine énekesi karrierje viszont felfelé ível.
A saját erejéből felkapaszkodott Abel Morales szépen gyarapodó fuvarozó cégét megpróbálja tisztességesen vezetni. Hatalmas és kockázatos üzletet készül nyélbe ütni, és a versenytársai is ronda trükköket vetnek be ellene, ő mégis megpróbál tiszta maradni az alapvetően mocskos és korrupt üzletágban. Külön figyel a beosztottjaira, együttműködik a hatóságokkal és a tartálykocsijait ért támadások ellenére sem hajlandó felfegyverezni a sofőröket. 1981-ben, Reagen elnökségének első hónapjaiban járunk, az Egyesült Államok kollektív erkölcsi válságának mélypontján, a bűnözés az egekben. Morales hiába szeretné becsületesen intézni az ügyeit, ahol farkastörvények uralkodnak, ott előbb-utóbb mindenki kénytelen bepiszkítani a kezét. A profit kényszere és a bűn itt bizony szétválaszthatatlan ok és okozat.
Törékeny, szőke asszony áll egy hatalmas ország elnöki palotájának az erkélyén. Előtte százezres rajongó, zokogó tömeg, s ő könnyekkel a szemében búcsúzik: "Ne sírj értem, Argentína". Ő Evita Peron, a nő, aki hihetetlen mélységekből jött és hihetetlen magasra jutott. A nő, akit istenként imádtak, mert nem akart más lenni, mint egyszerű ember: bár a pompa lett az osztályrésze, nem felejtette el, mit jelent a nyomor.
Az első világháború nyugati frontján, egy véres csata után kis brit alakulat reked a fronton. A csapataikhoz visszajutást keresve találnak rá egy német lövészárok rendszerre, amelyben csak néhány zavarodott német katona bolyong. A legtöbb katonát megölik, egyet foglyul ejtenek és az árkot elfoglalják. A terv az, hogy megerősítik a védvonalakat és itt várják be az erősítést. Hamarosan azonban különös dolgok veszik kezdetüket, a britek egyre zavarodottabbá válnak és a katonák egymás ellen fordulnak.