A 12 éves Julien 1944-ben egy kolostori internátusban összebarátkozik egy zsidó fiúval, akit két társával együtt az iskolában rejtegetnek. A Gestapo azonban egy följelentés alapján elviszi a zsidó gyermekeket és a rájuk vigyázó szerzetest, s Auschwitzba deportálják őket. Malle megható s egyáltalán nem szentimentális filmet rendezett ebből a történetből, amelynek különös aktualitást adott, hogy épp a film befejezésével egyidejűleg kezdődött meg Klaus Barbie, a lyoni hóhér pere Franciaországban. A közvéleményben élénk visszhangot keltett a film, amelyben a tízéves amerikai távolléte után hazájába visszatérő Louis Malle gyermekkori emlékeket idézett föl. A rendező Louis Malle, méltán nyerte el forgatókönyvéért Európa legrangosabb díját, a Felix-díjat.

A forradalmi történelmi dráma második része, amely az 1792. augusztus 10-től a rémuralom végéig, Robespierre kivégzésével történt eseményeket dolgozza fel.

A hallgatag, igénytelen és szorgalmas fiatal lány, Sophie személyében ideális cselédet talál a gazdag liberális polgárcsalád. A lány problémáira, jelenlétére senki sem szentel figyelmet, egyedüli támasza az agresszív postáskisasszony, Jeanne. Csakhamar kiderül azonban, hogy az okos és ravasz postáskisasszonynak Sophie csak ürügy arra, hogy bejusson a lány gondjaira bízott házba. Az egyszerű sorból származó, és nem éppen makulátlan előéletű háztartási alkalmazott és a szintén kétes múltú postáskisasszony úgy érzi, eljött a bosszú ideje az őket megalázó társadalmat megszemélyesítő családdal szemben... Chabrol ezúttal is a mindennapi bűnről, s erkölcsről szól. Ezt a történetét sem sorolhatjuk a bűnügyi filmek kizárólagos kategóriájába, művei inkább nevezhetők - ahogyan kritikusai próbálták megfogalmazni - csak Chabrolra jellemző "bűnfilmeknek". Claude Chabrol, az egykori újhullámos rebellis félszáz film után az egyenletes francia minőség megtestesítője lett.

A Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésének alaphelyzetét és motívumait idéző filmben Michel meggyőződésből lett zsebtolvaj. Szerinte vannak emberek, akiknek szabad megszegniük a törvényt, s maga is ilyen. Barátnője, Jeanne és egy rendőrfelügyelő hiába próbálja az ellenkezőjéről meggyőzni; ügyessége folytán a rendőrségnek sehogy sem sikerül tetten érnie. Amikor két cinkostársát letartóztatják, Michel átmenetileg elhagyja Párizst. Visszatérvén újra találkozik Jeanne-nal, akit közben egy másik férfi teherbe ejtett. Újra lopásra adja a fejét, hogy a lányt támogassa, de ezúttal elfogják. Jeanne meglátogatja, s Michel ekkor ébred rá, hogy szereti: "Milyen furcsa utat is kellett bejárnom, hogy eljussak hozzád."

1971-ben járunk, az Egyesült Államokban, a kompromitációs botrányba keveredett Richard Nixon elnöksége és a hippi korszak idején. Raoul Duke, a sportriporter, megbízást kap a nevadai sivatagban megrendezett motorverseny tudósítására. Barátjával az ügyvéd Dr. Gonzóval, útnak indul, ám céljuk nem a sivatag lesz, hanem Las Vegas, a szerencsejáték városa. A két férfi a kábítószerek és az alkohol összes létező fajtájával felszerelkezve vág neki a kalandnak, hogy megtalálja az amerikai álmot.

1944 nyarán a különböző francia ellenállási csoportok egymással vitatkoznak, a majd felszabadított Párizs ellenőrzése felett, miközben a várost megszálló német főparancsnok, Dietrich von Cholitz olyan utasítást kap Hitlertől, hogy ha a szövetségesek túl közel kerülnének Párizshoz, gyújtsa fel a várost. A tábornok szereti Párizst, és halogatja a parancs végrehajtását.

Egy titokzatos csokoládébolt megnyitása valóságos háborút robbant ki a francia kisvárosban, Lansquenet-ben. Itt ugyanis úgy tűnik, mintha száz éve semmi sem változott volna. Az üdítő fuvallatot Vianne Rocher érkezése hozza meg: a lányával céltalanul utazgató asszony csokoládéboltot nyit Lansquenet-ben, amely édes ínyencségeivel felszabadítja a helybeliek rejtett vágyait. Ám Reynaud grófja meggyőződéssel vallja, hogy Vianne csokoládékülönlegességei erkölcsi romlásba taszítják a várost. Ellenségeskedésük egészen addig megosztja a kisváros lakóit, míg kis híján tragédia történik.

A film egy vidéki kisvárosban játszódik az 1968-as párizsi diáklázadás idején. A család fejének számító öreg hölgy halálára egybegyűlik a népes nagypolgári família. De halottukat nem tudják eltemetni, mert a sírásók sztrájkolnak. Így hát a halottas ágy mellett vitatkoznak az örökségről, tort ülnek a kertben, teljesítik a hétköznapi kötelességeket, s közben áldoznak az élet kellemességeinek is. De zavaró hírek érkeznek Párizsból: a veszedelmes "baloldaliak" fenyegetően közelednek. A család pánikszerűen elmenekül a közeli erdőbe...

A félénk Jean felszolgáló egy nagy hotelben. Iréne, egy kalandornő véletlenül milliárdosnak nézi, és ráveti magát. Amikor azonban rájön az igazságra hamar faképnél hagyja a férfit. A szerelmes Jean mindent bevet, hogy megtalálja, mígnem a Cote d'Azur-ön akad Irénere. Hamarosan azonban minden pénzét elveszti és egy számára egyébként kedves munkára kényszerül: selyemfiúnak szegődik. Új állása felkelti Iréne érdeklődését, míg végül a társaságát is elfogadja. Segíti, tanácsokkal látja el és bár magának sem ismeri be, de egyre közelebb kerül Jeanhoz.

Charles Bovary, a nemrég megözvegyült vidéki orvos feleségül veszi Emmát, egy módos parasztgazda szép és nagyravágyó lányát. Emmának már az esküvő után rá kell jönnie arra, hogy férjében nem találja meg a szenvedélyt, amire vágyott. Gyűlöli a gyenge jellemeket, kiábrándul tutyimutyi férjéből, romantikára vágyik. Sikertelenül próbál kitörni a hétköznapok szürke egyhangúságából. Mivel felesége folyton gyengélkedik, Bovary úgy gondolja, levegőváltozásra van szüksége, ezért Yonville-be költöznek, ahol Emma más férfiakhoz menekülve keresi az életéből hiányzó szenvedélyt.

Megalkották egy új utcai sport szabályait, és lassan meghódítják a várost - pontosabban a falakat, a tetõket, a hidakat. Macskaügyességgel ugrálnak egyik házról a másikra, villámgyorsan kúsznak-másznak a falakon, és könnyű szívvel néznek szembe a veszéllyel. Mindegyiküknek megvan a specialitása: Baseball kiválóan dob; Pókember a zsinege segítségével úgy mozog, mint egy képregényhõs; La Belette képes angolnaként kígyózni; Zicmu a zenébõl nyeri az erejét; Rocket pedig olyan gyors, mint egy rakéta. Hajnalban gyakorolnak, hogy ne zavarják a környék lakóinak életét. Így is akad azonban, aki tolvajnak nézi õket, és rémületében rendõrt hív. Ám a zsaruk hiába jelennek meg a színen, csak bottal üthetik a nyomukat.