A közvetlenül az első világháború után készült film a német expresszionista filmstílus legnagyobb hatású, legtöbbet idézett alkotása, amely 1958-ban a híres brüsszeli szavazáson bekerült minden idők legjobb 12 filmje közé. A forgatókönyvírók eredeti szándéka szerint Caligari, az őrült hipnotizőr, és médiumának kapcsolata a hatalomra törő, irracionálisan gonosz zsarnok és a kiszolgáltatott kisember viszonyát testesítette volna meg. Az eredeti cselekményhez utólag hozzákapcsolt kerettörténet tompította a társadalomkritikát, és lélektani síkra emelte a konfliktust. A filmben kizárólag festett díszleteket alkalmaztak, amelyeket három expresszionista festő, a Sturm csoport tagjai készítettek. A kísérteties, látomásszerű kisvárosban az utcák hegyesszögben torkollnak egymásba, a düledező kockaházak tetején a kémények ferdén meredeznek. A torz perspektívájú, hatásosan megvilágított díszletek között a szereplők árnyakként suhannak, mintha maguk is megelevenedett rajzfigurák lennének.
Egy tudományos expedíció egy elzárt, lakatlannak hitt szigeten hatalmas méretű, kihalt majomfaj egy példányára talál. Befogják az állatot és New York-ba szállítják, hogy ott bemutassák a világraszóló "leletet". King Kong azonban különös vonzódást mutat az expedíció egyik tagja, egy fiatal nő iránt, és amikor megszökik, őt is magával ragadja. A városon eluralkodik a félelem...
A történet egy helyszínre összpontosít (egy kis faházikó), ahova néhány túlélõ menekül a megjelenõ zombik elõl, hogy átvészelhessék az élõhalottak invázióját. Miközben igyekeznek megküzdeni a környéket elárasztó sétáló hullákkal, kiderül, nem is a halottak okozzák a legnagyobb problémát, hanem saját fajtársaik.
Frankenstein titkos kísérleteinek eredményeképpen életre kelti laboratóriumában az elhunyt Evát. Hirtelen robbanás rázza meg a kastélyt és elpusztul az életet adó gépezet. Frankenstein, Eva és néhány segítőjük megmenekül. Úgy hiszik sokáig, hogy Viktor, a szörnyszülött a lángokban lelte halálát. Viktor viszont csatlakozik egy vándorcirkuszhoz és bosszút esküszik. Frankenstein közben saját ízlése szerint formálja Eva fejlődését, aki szerencsétlenségére hamar túltesz alkotója akaratán. Eljön az éj, mikor Frankenstein doktort saját kreatúrái tetemre hívják.
Spencer Tracy Robert Louis Stevenson klasszikusának ebben a feldolgozásában pszichológiai mélységet ad a Victória - kori tudós szerepének, akit az őrületbe kergetnek a jó és rosszal végzett kísérletei.
Abronsius professzor, és igencsak szerencsétlen segédje, Alfréd Transzilvániába utazik, hogy kutatásokat végezzen. Alfréd beleszeret a fogadós lányába, akit viszon a közeli kastélyban lakó vámpírgróf szemelt ki magának. Sarah elszökik, és elmegy a gróf báljára, ám a professzorék követik. A gróf fiáról is kiderül pár dolog, például inkább Alfréd vonzza, mintsem Sarah...
Chris Redfield, a BSAA rangos tisztje Leon S. Kennedy és Prof. Rebecca Chambers segítségére szorul az Alexander Institute of Biotechnology-tól. Együtt meg kell állítaniuk egy mániákus őrültet, aki bosszúból halálos vírust akar elszabadítni New Yorkban..
A hajótörést szenvedett Edward Parker tengerész, csapdába esik egy távoli szigeten a déli tengereken, ahol egy őrült orvos rémes genetikai kísérleteket végez. Parker felfedezi, hogy a bennszülöttek már inkább állati, mint emberi tulajdonságokkal rendelkeznek.
Mike és Jody testvérek és árvák. Mike joggal fél attól, hogy Jody elhagyja őt, s teljesen magára marad. Jody barátjának temetésén Mike szemtanúja lesz valaminek, amit senki más nem lát, így még saját testvére sem hisz neki. Az éjszaka során azonban utánajárva a dolgoknak rájönnek, hogy mégis lappang valami titok a városban, egy olyan szörnyűség, amit még elképzelni is lehetetlen.
A sötét lelkű dr. Watt még sötétebb üzletekből keresi kenyerét. Bestiális teremtményei gyönyörű nőket rabolnak el számára, hogy azután - kővé dermesztve őket - kirakatbábuként árusíthassa a divatüzletek számára. Bung detektívőrmesterre bízzák a rejtélyes ügyet, de neki még a próbababákénál is tompább az esze!
A leginkább teniszlabda és sündisznó keresztezésére emlékeztető, falánk földönkívüliekkel való összecsapás a békés kansasi kisvárosban, Brownék kertjében fejeződött be. A problémák akkor kezdődnek, amikor Wesley, a tizenéves nagymenő különös tojásokra bukkan, amiket bevisz a helyi boltba. Nana nagyinak is megtetszenek a szerzemények, és elhatározza, hogy benevezi őke a hagyományos húsvéti tojásgurító versenyre. Ám az ünnepi istentisztelet alatt a rémecskék kikelnek, és rávetik magukat az emberekre. Megállításukban már csak a rémecskevadászok segíthetnek.
Fogd és vidd - ez a tenger törvénye. Bármilyen, a nemzetközi vizeken hánykódó gazdátlan hajó, minden kincsével együtt, a szerencsés megtalálóé lehet. Az Arctic Warrior legénysége az egyik legprofibb roncsmentő-csapat. Úgy érzik, megütötték a főnyereményt, amikor egy negyven éve eltűnt luxusóceánjáróra bukkannak. De az öröm nem tart sokáig, mert ami a hajó gyomrában vár rájuk, az a legrémesebb rémálmukat is felülmúlja.
Ég és föld között létezik egy köztes világ, melyet rosszindulatú dzsinnek népesítenek be. A gonosz szellem, a dzsinn már nyolc évszázada egy vörös opálkristály belsejében raboskodik. Egy régész, Alexandra Amberson a barátjának adja a kristályt, hogy lézeres vizsgálatnak vessék alá a különleges követ. A vizsgálat közben azonban a dzsinn elszabadul és megöli a tudóst. Alexandra kétségbeesésében beleveti magát az õsi civilizációk és mítoszok tanulmányozásába, hogy megállíthassa a kegyetlen szellemet. Nem sok ideje van, mivel a dzsinnek vezére alattomosan beférkõzik az emberek vágyálmaiba, hogy megtalálja elveszett alattvalóját. Véres gyilkosságok történnek nyomában. A dzsinn igazi célpontja azonban Alexandra: három kívánsága révén halhatatlanná akar válni. Akkor ugyanis övé lehet a világ feletti hatalom.
Az emberiség kezdete óta a bukott Premutos angyal felelős a háborúk kirobbantásáért, és az emberek megtizedeléséért. most fiatalok bőrébe bújva újra eljön, és aki útjába kerül, lemészárolja.