Kurosawa a középkori Japánba helyezte át, de híven követte a Macbeth cselekményét, s formailag bravúros filmet alkotott. A hatalomvágy, a gátlástalanság és a félelem diktálta cselekvések a misztikus horror egységes folyamatává szerveződnek, festői eszközökkel érzékeltetve "azt a filozófiai dilemmát, miszerint az önmegvalósításhoz ambíció szükséges, az pedig gonoszsághoz vihet, és szembefordíthatja az embert embertársaival"

Az író-rendező-címszereplő Orson Welles eredetileg az Éjféli harangszó címet adta nagyon is saját képére formált Shakepeare-adaptációjának, amelynek középpontjában egy gyermekien naiv, duhaj öregember tragikus megcsalatása-csalatkozása áll. Ragyogó színészi alakítások és gyönyörű képi megoldások teszik felejthetetlenné ezt az "örökzöld" történetet.

Fiúk tengnek-legnek az utcán, prostitúcióból élnek, csapatba verődve árulják magukat. Scott azonban kilóg közülük a sorból, őt ebbe az életformába a dac sodorta, a lázadás vasakaratú, polgármester apja ellen. Hozzá kötődik a legjobban az érzékeny Mike, aki narkolepsziában szenved. A két fiú együtt indul útnak, hogy megkeressék Mike anyját, s eljutnak egész Olaszországig, ám a mama már rég máshol jár. Hazatérvén Scott a rég áhított apai örökséggel újra beilleszkedik a gazdag polgári világba, Mike pedig magára marad a semmibe vesző idahoi országút szélén.

Gondban van 1593 nyarán William Shakespeare. A londoni színházi élet ifjú titánja alkotói válságban szenved, semmilyen épkézláb ötlet nem jut az eszébe. Akárhogy sürgetik a mecénások és a színházigazgatók, képtelen folytatni legújabb darabját. Leginkább múzsára lenne szüksége. Amikor megismerkedik a gyönyörű Lady Violával, nyomban szerelemre gyullad iránta. Az ihlet visszatér és William a maga érzelmét szövi új darabja soraiba. Ám a sors közbeszól, Erzsébet királynő parancsára Lady Violának hozzá kell mennie Lord Wessexhez.

Desdemona, a gazdag velencei kereskedő lánya Othellóhoz, a mórhoz ment feleségül. Boldogságukat tetézi, hogy diadalmas ütközetből tér vissza a férfi. Az egyszerű nép is nagy örömmel fogadja a hadvezért. Csak egyetlen ember nem lelkesedik, a fővezér zászlósa. Jágó mellőzöttnek érzi magát, ezért gyűlöli a mórt és pokoli ármány hálóját szövi kiszemelt áldozata köré. Először a vezér barátját, Cassiót buktatja el, majd Othello lelkébe - lassan csepegtetve - a féltékenység gyilkos mérgét önti. A tragédia elkerülhetetlenül bekövetkezik.