Lester Burnham átlagos férfi, szürke és unalmas fickó, aki legszívesebben folyton a tv előtt ülne. Az élete azonban egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltozik, és ennek két oka van, az egyik az, hogy ki akarják rúgni a munkahelyéről, a másik pedig, hogy elmegy a feleségével egy iskolai meccsre, ahol olyannyira megakad a szeme a lánya barátnőjén, Angelán, hogy attól kezdve képtelen kiverni a fejéből a kislányt. Amikor rájön, hogy ki fogják rúgni, ő maga is rásegít a dologra, és nem hajlandó együttműködni a vállalat költségracionalizáló szakemberével, akinek az a dolga, hogy eldöntse, kit kell majd kirúgni. Kihallgatja lánya és Angela beszélgetését, melyből az derül ki számára, hogy ha gyúrna egy kicsit felsőtestre, Angela nem tudná megállni, hogy lefeküdjön vele.
Frankie Dunn pályája során számos fantasztikus bunyóst edzett és menedzselt. Legfőbb tanítása, mely vezérli az életét is, hogy a legfontosabb az, hogy mindig védd magad. Mióta elidegenedett a lányától, Frankie jó ideje senkit sem engedett közel magához. Egyetlen barátja Hepaj, az egykori bokszoló, aki rendben tartja Frankie edzőtermét, és tudja, hogy a mogorva külső olyan embert takar, aki az elmúlt 23 évben szinte minden nap misére járt, keresve a megbocsátást, amely valahogy mégsem adatik meg neki. Aztán egy nap Maggie Fitzgerald besétál az edzőterembe. Maggie-nek sosem jutott sok semmiből, de van benne valami, ami csak keveseknek adatik meg: tudja, mit akar, és bármit hajlandó megtenni érte. Az élete állandó küzdelem, amit nyers tehetségével, kizökkenthetetlen koncentrálásával és elképesztő akaraterejével képes túlélni. Ám mindennél jobban vágyik arra, hogy valaki higgyen benne.
A háború utáni amerikai filmművészet egyik legdöbbenetesebb alkotása, amely lélektanilag rendkívül árnyalt kórképet ad a kortárs Amerikáról. Hőse három leszerelt katona, akik a háborúban eltöltött időszakot tartják életük legszebb éveinek. Bár állandó életveszélynek és szenvedésnek voltak kitéve, pozíciójuk biztos volt és harcos katonaként hősnek érezhették magukat. Most egyikük rokkantnyugdíjas veterán, a másik pedig vezető banktisztviselő, aki katonabajtársaihoz fűződő korábbi viszonyával szöges ellentétben a kölcsönhöz valamiféle biztosítékot kénytelen követelni tőlük. A harmadik volt katonától pedig felesége válik le, mondván ő egy havi 400 dollár zsolddal rendelkező katonatiszthez ment férjhez, nem pedig egy heti 32.50-et kereső bárpincérhez, akivé a férje vált.
A gazdag ültetvényes hírében álló Big Daddy Pollitt 65. születésnapját ünnepli. Ez a születésnap azonban nem felhőtlen - az orvos nem sokkal korábban állapította meg a férfiról, hogy rákos. Pollitt két fia, Brick és Gooper családjukkal együtt érkeznek felköszönteni apjukat. Gooper látszólag mintafiú: ő és felesége, Mae már számos unokával ajándékozták meg az öreget, így titokban arra számítanak, hogy nekik jut majd az örökség. Big Daddy kedvence azonban mégis inkább Brick, aki életvitelével éppen ellentéte bátyjának: mióta legjobb barátja öngyilkos lett, szüntelenül iszik és feleségétől is elhidegült, akiről azt gyanítja, hogy megcsalta őt. A születésnapon régi sérelmek, mély érzelmek bukkannak elő és a néző előtt kirajzolódik egy család drámája.
Ebben az 1929-ben készült brilliáns némafilmben tűnt fel Louise Brooks és vált nemzetközi hírű filmcsillaggá. A Franz Wedekind színdarabja nyomán készült filmben a főszereplőnőt, a jazzkorszak tragikus sorsú, hedonista táncosnő-prostituáltját, Lulut alakítja. A színdarab egyébként számtalan későbbi megfilmesítést is megélt, Alban Berg pedig operát írt belőle.
Morus Tamást az egyik legtisztességesebb és legbölcsebb bírónak tartják Angliában. A Királyi Tanács tagja és VIII. Henrik király bizalmasa, aki feleségével, Aragóniai Katalinnal kötött házasságát semmisnek kívánja nyilváníttatni, hogy feleségül vehesse Boleyn Annát. Ehhez II. Gyula pápa jóváhagyására van szüksége. Thomas Wolsey bíboros lordkancellár sikertelenül könyörög Morusnak, hogy segítsen neki nyomást gyakorolni a Szentszékre. Ő inkább lemond és megtagadja a királynak letenni a hűségesküt, bár barátai megpróbálják rávenni, hogy tegye le. De végül a fiatal köztisztviselő, Richard Rich, aki mindig is felnézett Morusra, megmutatja jellemgyengeségét, amelyet Morus mindig is gyanított benne. Eskü alatt hamis vallomással vádolja Morust, akit halálra ítél az állami bíróság. Bár elveszíti hőn szeretett családját, mégsem hajlandó lelkiismerete ellen tenni. Ezért lefejezik a Londoni Towerben 1535-ben.
Féltékenység, birtoklásvágy, függőség, kilátástalanság, szenvedés. Viharos érzések váltakozása. Nők egymás közt. Ezért a filmjéért (is) Fassbindert sokan nőgyűlölőnek tartották, amit ő következetesen visszautasított: "A nők érdekesebbek, mint a férfiak, mert egyrészt elnyomottak, másrészt nem igazán azok, mivel ezt az elnyomást a terror eszközeként használják fel. Filmjeim az asszonyok mellett, és nem ellenük szólnak."
Féltékenység, gyilkosságok, bosszúszomj, titkok, hazugságok, kísértetek, sírásók: ideális panelek bármely modern thrillerhez. A fenséges történelmi díszletekről, a lenyűgöző tájakról, a heroikus jellemekről és az emberközeli történetkezelésről Kenneth Branagh gondoskodik, aki egy igazán fantasztikus szereposztást állított össze Shakespeare legnagyobb tragédiájának, a Hamletnek a megrendezésekor. Branagh játssza Hamlet szerepét a filmben, aki meg akarja bosszulni apja meggyilkolását és akinek az a célja, hogy királyként elfoglalja jogosan megérdemelt helyét a trónon. De vajon elvezeti-e gyanúja apja gyilkosához? És saját kezével kell-e bosszút állnia? Ebben a 400 év után is időszerű történetben az igazság örökös keresése tragédiát jelent a bűnösnek, az ártatlannak és Hamletnek is.
Manuela érzékeny lelkű lány akit édesanyja halála után bentlakásos iskolába küldenek. Az igazgató kemény kézzel irányítja az iskolát, hite szerint a fegyelem és az éhség erősíti egy nő személyiségét. Mint a legtöbb lány Manuela is szemet vet Elizabeth Von Bernburg kisasszonyra aki fiatal tanítóként fontosnak véli, hogy a diákok bizalmas barátja legyen. Manuela hibája, hogy szerelmét az iskolai színdarab bemutatója utáni ünnepségen jelenti be vendégek és diákok előtt. Hogyan fogja az igazgató büntetni Manuelát és erre hogyan fog Von Bernburg kisasszony, Manuela és a többi lány reagálni?
A film egy dél-amerikai országban játszódik, egy véres diktatúra leverését követően. Paulina ebéddel várja férjét, Gerardo Escobart, aki a rezsim ellenes mozgalom vezetője volt. Gerardo egy ismeretlen férfival tér haza, aki segített neki, amikor defektet kapott az úton. A nő lassan rádöbben, hogy az idegen egyike volt azoknak, akik korábban kihallgatták, megkínozták és megerőszakolták. Nem ismeri a férfi külsejét, ugyanis be volt kötve a szeme, de az illata, a hangja és a zenei ízlése alapján felismerte őt. Bár nem biztos a férfi kilétében, a feltörő emlékek hatására váratlanul felébred benne a bosszúvágy. A szerepek ezúttal felcserélődnek: kínzóból áldozat, áldozatból pedig kínzó lesz.
C.S. Lewis emberemlékezet óta az agglegények eseménytelen életét éli Oxfordban. Az egyetemi professzor és sikeres gyermekkönyvek szerzője 1952-ben megismerkedik egy amerikai nővel, Joy Greshammel, akinek a kisfia rajong a könyveiért. A vonzó és határozott hölgy teljesen elbűvöli a különc férfit, mély vonzalom szövődik kettejük között. Ám boldogságukat beárnyékolja Joy rákbetegsége. Az asszony a válása után Angliába költözik. Arra kéri a professzort, kössenek névházasságot, hogy megkaphassa fiával a letelepedési engedélyt.
A két megszállott futó, Harold (Ben Cross) és Eric (Ian Charleson) vérre menő küzdelmet vívnak egymással a győzelemért. Eric, az elszánt skót misszionárius Isten dicsőségéért fut, míg Harold a győzelmeivel akarja bebizonyítani jogos helyét a társadalomban. Ők ketten képviselik Angliát az 1924-es párizsi olimpián, s miután a futás mindkettőjük számára az életet jelenti, így küzdelmeik során hihetetlen indulatok és ellentétek feszülnek közöttük.
Egy nő eltűnik. Négy házasság a szerelem, a hazugság, a szex és a halál kusza hálójába gabalyodik. Nem mindegyik éli túl. A Lantana egy pszichológiai thriller a szerelemről. Azokról a tévedésekről, amelyeket elkövetünk, a következményekről, amelyeket elszenvedünk, és a kísérletekről, amelyekkel megpróbáljuk helyrehozni a dolgokat.
Scott Hastings, a táncbajnok élete legsorsdöntõbb lépésére szánja el magát, mikor szülei legnagyobb elképedésére és ellenzése ellenére a táncos-tanuló Frant választja meg új partnerének. Az, hogy választása a "csúnya kiskacsára" esett, a táncosok csillogó világában nem csupán furcsának, de egyenesen árulásnak számít. A páros hamarosan megtapasztalja, hogy a csoda akkor történik meg, amikor a legkevésbé számít rá az ember.
Törékeny, szőke asszony áll egy hatalmas ország elnöki palotájának az erkélyén. Előtte százezres rajongó, zokogó tömeg, s ő könnyekkel a szemében búcsúzik: "Ne sírj értem, Argentína". Ő Evita Peron, a nő, aki hihetetlen mélységekből jött és hihetetlen magasra jutott. A nő, akit istenként imádtak, mert nem akart más lenni, mint egyszerű ember: bár a pompa lett az osztályrésze, nem felejtette el, mit jelent a nyomor.