A 16 éves Lilja egy szegény és lehangoló külvárosban él, valahol az egykori Szovjetunióban. Arról álmodozik, hogy egyszer jobbra fordul az élete. Az anyja elment, egy új férfival, az Egyesült Államokba, és Lilja most arra vár, hogy mikor küld érte az anyja. Mikor azonban se levél, se pénz nem érkezik, Lilja ráébred, hogy sorsára hagyták. Kénytelen egy kis, lerobbant lakásba költözni, ahol se villany, se fűtés nincs. Lelkileg összetörve, pénz nélkül, Lilja helyzete egyre elkeserítőbb. Egyetlen barátja egy 11 éves kisfiú, Vologya. Együtt lógnak és egy kicsivel jobb élet álmát szövögetik. Egy nap beköszönt a remény Lilja életébe, amikor beleszeret Andrejbe. A férfi hívja, hogy menjen vele Svédországba és kezdjenek új életet. A kis Vologya persze féltékeny és gyanakvó - de Lilja már csomagol is. Egyszerre csak a repülőgépen találja magát, útban Svédország felé, anélkül, hogy a leghalványabb sejtelme lenne róla, hogy ott mi vár rá.
A második világháború végkifejlete számos történész szerint a normandiai partraszállás sikerén múlt. A szövetségesek merész terve - összehangolt és váratlan támadást intézni a németekre onnan, ahonnan a legkevésbé számítanak rá - 1944. június 6-án súlyos veszteségek árán, de sikerrel járt.Az 1962-ben forgatott klasszikus minden idők egyik legambiciózusabb filmje, amelynek alkotói a lehető legpontosabban, leghitelesebben - szinte dokumentarista módon - szerették volna bemutatni a leghosszabb nap eseményeit. Ellentétben számos, a partraszállásról szóló filmmel, ebben az alkotásban mind az angolok, mind az amerikaiak, mind a franciák, mind pedig a németek szemszögéből megismerhetjük a csata szinte minden pillanatát. A filmnek szinte minden szereplője főszereplő. Egyforma hangsúlyt kapnak a generálisok és a közkatonák, ugyanolyan részletesen megismerhetjük a partraszállást megelőző előkészületeket, mint magát az ütközetet.
Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda munkatársai 1978-ban kiterjedt akciót indítottak az alvilág ellen. A siker érdekében minden lehetséges eszközt bevetettek. Köztük egy beépített ügynököt, akit a frontvonal mögött magára hagytak. Környezete Joe Pistone-ként ismeri a férfit, veszélyes új családja pedig Donnie Brasco néven fogadja be az ékszeres fenegyereket. Váratlan és felkavaró barátság szövődik közte, és kiszemelt áldozata, Lefty Ruggiero között, ami mindkettejük számára végzetes lehet. A film megtörtént esetet dolgoz fel.
A film története 1787-ben kezdődik, amikor Őfelsége kitűnő hajója, a Bounty elindul Tahiti felé, a tudományos expedícióra: Blight kapitány remekül érti a mesterségét, és iszonyatos fegyelmet követel a fedélzeten... A legfontosabb amerikai filmek közé tartozik Lloyd mozija. És nem elsősorban azért, mert a kalandfilm műfajának egyik nehezen felülmúlható darabja. Inkább azért, mert az amerikai demokrácia műhelytitkairól, ébredező ellentmondásairól kevés műalkotás beszél ilyen árulkodó öntudattal és önigazoló szándékkal... A film kitűnő szórakozás, és elegendő gondolkodni való egyszerre. Aki csak az előbbit választja, az kielégül. Aki az utóbbira is hajlandó - élményben lesz része.
Nagy titkolózás övezte a „rosztovi rém” ténykedését a Szovjetunióban. A kommunista embereszménnyel összeegyeztethetetlen volt, hogy a szocialista világ vezető államában kannibál sorozatgyilkos garázdálkodjon. Andrej Romanovics Csikatilo több mint ötven áldozatot hagyott maga után. Burakov nyomozó mindent megtett annak érdekében, hogy elkapja. Miközben a film bemutatja a Csikatilo utáni hajszát, lerántja a leplet a bürokratikus és korrupt szovjet rendőrségről és igazságszolgáltatásról, amely másfél évtizeden keresztül lehetővé tette az elvetemült gyilkos garázdálkodását. Robert Cullen regényéből.
Stony, Frankie, Cleo és Tisean, a négy barátnő jóban-rosszban kitart egymás mellett. Sőt még azon túl is. Frankie-nek ugyanis támad egy ötlete: ki kell rabolniuk egy bankot ahhoz, hogy elég pénzük legyen és végre úgy élhessenek, ahogy mindig is szerettek volna. Cleo azonnal igent mond, a másik két lányt viszont győzködni kell egy kicsit. Miután ráállnak a dologra, hamar lendületbe jönnek és az egyik akció követi a másikat. Ténykedésükre a rendőrség is felfigyel és akcióba lép. Éppen időben, ugyanis a lányok utolsó nagy kalandjukat tervezik: azt a bankot akarják kirabolni, amelyiknek a tulajdonosa nem más, mint Stony gazdag szerelme, Keith. De ez az akció már cseppet sem megy olyan simán, mint a korábbiak.
Oliver Barrett gazdag családból származó egyetemista. Szeretné a saját útját járni, és bebizonyítani, hogy nincs szüksége apja segítségére az életben. Mindezt tetézi, hogy beleszeret a szegény családból való Jennybe. A két fiatal, dacolva a köztük lévő társadalmi különbséggel és a szülők ellenkezésével, összeköti az életét. Együtt élnek, a boldogságuk felhőtlen. Vagy mégsem? Amikor Jenny beteg lesz, még semmi rosszra nem gondolnak. Ám kiderül, hogy a baj súlyosabb, mint hitték. Jenny ugyanis halálos beteg, csupán hónapjai vannak hátra.
A két megszállott futó, Harold (Ben Cross) és Eric (Ian Charleson) vérre menő küzdelmet vívnak egymással a győzelemért. Eric, az elszánt skót misszionárius Isten dicsőségéért fut, míg Harold a győzelmeivel akarja bebizonyítani jogos helyét a társadalomban. Ők ketten képviselik Angliát az 1924-es párizsi olimpián, s miután a futás mindkettőjük számára az életet jelenti, így küzdelmeik során hihetetlen indulatok és ellentétek feszülnek közöttük.
Mark Chopper Read az eredeti történeteirõl ismert "nagy mesemondó", amolyan ausztrál Háry János. Nagy dumás, egész életében rabolt, ölt és ült, aztán az egészet megírta két kötetben, amelyekbõl hatalmas bestseller lett. Chopper fõként drogdílereket gyilkolt, amely körülmény nagyban hozzájárult népszerűségének növekedéséhez (még a rendõrség körében is).
A megtörtént eseményeken alapuló film főszereplője Marty és Bobby, akik már évek óta együtt lógnak, bár Bobby szép lassan irányítása alá vonta a másik fiút. Egy duplarandin ismerkednek meg Lisával és Alivel, és hamarosan kölcsönös szerelem alakul ki közöttük. Ám hiába a látszólagos vonzalom, Bobby egy nap megerőszakolja Alit. A fiatalok ekkor úgy döntenek, megölik barátjukat.
Amikor Hilary O'Neil rájön, hogy a barátja megcsalja, úgy dönt, itt az ideje új életet kezdeni. Első lépésként új állást keres magának és elszegődik egy leukémiában szenvedő fiatalemberhez ápolónőnek. Ápolónő és ápolt lassacskán egymásba szeret, ám mind a kettejük tisztában van azzal, hogy boldog napjaik meg vannak számolva.
Frankie Wilde, ez az egyedülálló, zseniális tehetséggel megáldott személyiség, az egyik legmenõbb DJ. Mikor a filmben elõször látjuk, a szupersztárok fényûzõ életét éli Ibizán: siker, hipermodern villa, bombázó feleség, whiskey és drog, amennyi csak belefér. Õ az élet császára, mikor hirtelen szörnyû tragédia éri: veleszületett hallási rendellenessége szédületes gyorsasággal rosszabbodik. Miközben az ibizai fõszezon a legnagyobb lendületben tombol körülötte, ennek a hallásából élõ embernek csak az egyik füle funkcionál, az is csak 20%-osan. Hallása olyan gyorsan romlik, hogy Frankie heteken belül teljesen megsüketül, és így képtelen keverni, azaz képtelen a munkáját ellátni. A rajongók hamar elfordulnak tõle, a lemeztársaság ejti, a bombázó feleség a legjobb barátjával lelép, a menedzsere felmondja vele a szerzõdést.
A rádiózás királya, minden idők legsikeresebb önéletrajzi könyvének írója - aki előtt semmi és senki sem szent, és senki és semmi sem tabu - ő Howard Stern. A botrányairól elhíresült amerikai rádiózás koronázatlan királya mellett a filmben felbukkan több híres amerikai lemezlovas is. A főszerepet, Howard Sternt ugyan ki más játszaná, mint maga Howard Stern.
A második világháborúban sajátos eszközhöz folyamodott az amerikai hírszerzés a csendes-óceáni hadszíntéren. Navajo indián tengerészgyalogosakat képeztek ki rádiósoknak, akik a bonyolult kódolás helyett a saját anyanyelvükön továbbították a parancsokat. Joe Enders és Ox Anderson tengerészgyalogost két indián, Ben Yahzee és Charlie Whitehorse személyes védelmével bízzák meg. A kezdeti ellenérzés után, a Szaipan-sziget elleni támadás során a katonák között baráti kapcsolat alakul ki. Lassanként ráébrednek, mit jelent valójában ez a feladat.
A dél-amerikai dzsungelben, őslakos indiánok között élő különc orvos, Robert Campbell (Sean Connery) hátat fordított a civilizációnak. Egy szép napon azonban felfedezi, hogy a birtokában lévő növényi hatóanyag megmentheti az emberiséget az egyik legsúlyosabb betegségtől. A kutatás folytatásának azonban két komoly akadálya van: az egyik a dzsungelen keresztül tervezett útépítés, amely elpusztíthatja a növény lelőhelyét, a másik egy ellenőr, aki történetesen gyönyörű nő (Lorraine Bracco).