1929. februárjában két munkanélküli muzsikus, Joe és Jerry végső lépésre szánja el magát: jelentkeznek egy női zenekarba! Ám maguk is meglepődnek, amikor női ruhába bújva felvételt nyernek. Csak akkor jönnek rá, hogy megfogták az Isten lábát, amikor felszállnak a vonatra, amellyel az együttes Floridába indul, egy hálókocsiban kell ugyanis tölteniük az éjszakákat a zenekar tucatnyi lánytagjával, akik hamar bizalmukba fogadják az új lányokat... A végső meglepetés azonban még várat magára. Kiderül ugyanis, hogy az énekesnő, Sugar Kane egy igazi bombázó, akibe mindkét nőimitátor halálosan beleszeret. Esélyük azonban vajmi kevés, ugyanis Sugar nem randizik hölgyekkel, de még csak csóró urakkal sem. Joe-nak azonban van már egy terve: lányként Sugar bizalmába férkőzik, két fellépés között viszont átöltözik és gazdag playboynak adja ki magát, aki nagyon is tudja, mit kell tennie ahhoz, hogy Sugar kedvébe járjon. Jerry-nek eközben egy lelkes udvarlója akad, akit képtelen levakarni magáról.

A nagyszájú Geet már megint úton van, ám most kivételesen nem otthonról szökik éppen el. Hazafelé tart egy éjszakai vonaton, ahol összehozza a sors Aditya-val. Útitársa szívesen szabadulna a hebrencs, beszédkényszerben szenvedő hiperaktív teremtéstől, ám előbbi pozitív tulajdonságait tetézve a leányzó ráadásul levakarhatatlan. Ám elég egy apró hiba és az éjszaka kellős közepén hirtelen egyedül találják magukat egy ismeretlen nagyváros sötét sikátorában.

A történetünk középpontjában egy kis vadnyugati város, Rock Ridge áll, amely épp a közelítő vasúti nyomvonal útjába esik. Hedley Lamarr, a békebíró azzal indítja útnak martalócait, hogy tegyék a városkát mihamarabb lakhatatlanná, hogy aztán olcsón rátehesse a kezét a város telkeire. Amikor a seriffet megölik, Hedley meggyőzi a kormányzót, hogy küldje el a városba a vadnyugat első fekete bőrű seriffjét. Csakhogy az új seriff, Bart kifinomult nagyvárosi úriember, akinek némiképpen nehezére esik megnyerni a vadnyugati városka lakóinak bizalmát.

Az Olsen banda végre elérte célját: milliomosok lettek. Spanyolországban élnek és egyfolytában szenvednek: honvágyuk van és unatkoznak. Egon nem hagyja őket a pénzhez nyúlni, a pénzt tartalmazó piros táskát csuklójához láncolva állandóan magával hordja. A konkurens banda, akitől a pénzt rabolták, nem hajlandó beletörődni a történtekbe. Egyik emberüket Spanyolországba küldik az Olsen banda után...

Az "Ehető hínár" - társaság elnöke, felesége és rettentő anyósa egy kocsiban; egy fogorvos és felesége a másikban; egy bútorszállító a kamionjában, s egy forgatókönyvíró-pár a negyedikben. E társaság egy balesetnél találkozik, így a véletlen hozza úgy, hogy jelen vannak Mosolygós Grogan utolsó szavainál... A börtönviselt Grogan 15 évvel ezelőtt elásott 350 ezer dollárt egy kaliforniai parkban. Grogan részleteket árul el a rejtekhelyről, melyet innentől fogva nemcsak a fent említett tucatnyi jelentkező, hanem még néhány kereskedő, playboy és taxis és a rendőrségen dolgozó Culpeper is keres... Ezek a különben normális emberek, most mint a bolondok száguldoznak Kalifornián át, hogy megtalálják szerencséjüket.

Furcsa utasok gyűlnek össze azon a vonaton, amelyik Amerika egyik partjáról a másikra száguld. George Caldwell, a rossz modorú könyvszerkesztő ezen a vonaton találkozik Hilly Burnssel, aki egy történész professzor asszisztenseként dolgozik. Viharos gyorsasággal lobbannak szerelemre egymás iránt, ám minden ellenük szól: váratlanul kiderül, hogy Burns főnökét valaki megölte, és a furcsa páros nekiindul, hogy megkeresse a gyilkost. Caldwellt kidobják a vonatból és csak egy kisstílű autótolvajnak köszönheti, hogy még időben visszakerül a robogó járműre, és megmentheti a szerelmét.

Abban a pillanatban, hogy elmegy a vonat nélküle, Odd Horten (Baard Owe), a negyven év szolgálat után kényszernyugdíjazott mérnök rádöbben, utazása mostantól nem a nyomtatott menetrend és a jól ismert állomások dimenziójában folytatódik tovább. A jövõ tele van kérdéssel: fog valaha repülõn utazni? Eladja a csónakját? Hogyan kerül lábára egy vörös tûsarkú cipõ? Túléli az éjszakai vezetést egy bekötött szemû emberrel a volánnál?Biztosak lehetünk benne, hogy meg lehet találni az öregedés napfényes pillanatait, és nem kell korosodó norvégnak lennünk ahhoz, hogy rájöjjünk, a nevetés és életigenlés mindannyiunkban ott ragyog. Az O'Horten, Bent Hamer (Dalok a konyhából, Tótumfaktum) csodálatosan aszimmetrikus látlelete az emberiségrõl. Abszurd vízió nagy lélekkel, némi enyhe melankóliával és egyetemes üzenettel.

A film Francoise története, aki nem tudja, hogyan döntsön, a férjét válassza, vagy az annyira vágyott függetlenséget. Francois viszont nem képes választani imádott foglalkozása és felesége között. Nem tudnak éretten és megfontoltan viselkedni, pedig saját problémáik mellett kamaszlányuk gondjaival is szembe kellene nézniük. Vic számára nagy gondot jelent az első komoly szerelem, az első lépések a felnőttek világába. Szüleivel képtelen megosztani problémáját, látva, hogy ők is hasonlókkal küzdenek. Marad hát Poupette, a dédnagymama, a barátok és a házibulik.

A film középpontjában, a káoszban vergődő Curley család áll. A hamisítatlan, vidám és zajos ír családot villámként éri a hír, hogy leányuk, Sharon terhes. A kisvárosban megindul a találgatás ki is a születendő gyermek igazi apja...

Ha egy hippit és egy yuppie-t összezárnak, abból nem sülhet ki semmi jó! John Buckner az FBI mintaügynöke: jelentései pöpecek, frizurája perfekt, csupán élettapasztalata nincs neki. Hueynek az utóbbiból van egy zsákkal, csakhogy a borzas fejű hippi a múltban él, mintha nem tudná, hogy a flower powernek már rég leáldozott. Egyikőjük sem örül hát túlzottan annak, hogy találkoztak, de nincs mit tenni: Buckner azt a feladatot kapja, hogy kísérje le Huey-t egy tárgyalásra, amelyre az utóbbinak egyáltalán nem akaródzik elmenni. Így aztán Huey mindent megtesz azért, hogy lekoptassa magáról Bucknert: leitatja, majd ellopja az iratait és a fegyverét, ezáltal mindkettőjüket jókora bajba sodorja.

Brian Simpson egy angol elit iskola igazgatója. A pedáns direktor keze alatt az oktatási intézmény a rend, a pontosság és a szigorú szabályok mintapéldájává vált. Egy nap Simpson óraműpontossággal megszervezett világa darabokra foszlik. A férfi az Igazgatók Tanácsának ülésére sietve rossz vonatra száll. Hatalmas felfordulás kezdődik, melynek következtében különös találkozásoknak és az idővel való versenyfutásnak leszünk tanúi. Vajon életében először elkésik az igazgató?

Owen a moziban, Hitchcock klasszikusa, az Idegenek a vonaton megtekintése közben döbben rá, hogy akár ő is nyugodtan elkövethetné a tökéletes gyilkosságot. Ilymódon megszabadulhatna édesanyjától, aki minden otthon töltött pillanatát pokollá teszi. Mert hát a kedves mama egy igazi szörny, aki okkal, ok nélkül, ám mindig elviselhetetlen fejhangon utasítja rendre egyetlen fiacskáját. Owen eddig csak képzeletben játszott el a gondolattal, hogy lúgot kever Anyu üdítőjébe, vagy fülön szúrja a szabóollóval. Most pedig már csak egy tettestársra van szüksége, akivel, a filmen látott minta szerint áldozatot cserélve elkövethetik egymás gyilkosságát.

Jim Henson animációs stúdiójából érkezett ez a szokatlanul szókimondó rajzfilm, amely modern környezetbe helyezi át a nyúl és a teknős tanulságos meséjét. ?Lassan, de biztosan", vallja Teknős úr, és az az a módszer, amellyel anno legyőzte az izgága Nyúl urat abban a világklasszis versenyben, melyet azóta is mindenki emleget. Főleg a szőrös jószág, aki eme vereséget soha nem volt képes feldolgozni, és most visszavágót követel - persze, esze ágában sincs még egyszer elkövetni ugyanazokat a hibákat, mint korábban. No, erre a meccsre, melyben már a Teknős- és Nyúl-család ifjabb tagjai is részt vesznek, bizony összegyűlik majd az erdő apraja-nagyja.