Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz. Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados (Ulrich Mühe), akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra (Sebastian Koch) és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sielandra (Martina Gedeck) állítanak. A rendszerhez vakon hű Wiesler, a mások életét figyelve hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére.

Harry Goldfarb egyetlen pénzszerzési lehetősége, hogy rendszeresen eladja anyja tévéjét, akinek a TV nézés élete egyetlen értelme és legfőbb szórakozása. A pénz heroinra kell, a TV pedig azért jó üzlet, mert Harry anyja úgyis mindig visszavásárolja. Harry édesanyja, Sara egy más világról álmodik. Mindent megtesz azért, hogy bekerülhessen kedvenc TV show-jába. Úgy érzi, ezt egyetlen úton érheti el, ha lefogy, és így fel tudja venni a "piros ruhát". Az egyetlen ruhát, amelyben megjelenhet a TV képernyőjén. Fanatikus fogyókúrába kezd, egy gyógyszer segítségével, melyet orvosa írt fel neki. A gyógyszer kezdetben fantasztikus hatással van Sara-ra. Fogyni kezd, feltöltődik, teli lesz energiával és most már egészen bizonyos abban, hogy bekerül a TV show-ba. Aztán elkezdődnek a hallucinációk... Az orvos által felírt gyógyszer gyakorlatilag ugyanolyan kemény drog, mint a heroin.

Az óriás egy nagyformátumú klasszikus film, mely egy texasi földbirtokos család történetét mutatja be három generáción keresztül, tele szerelemmel, cinkossággal, viszállyal. Amerika déli részére jellemző mélyen gyökerező faji előítélet, a harc a rasszizmus ellen és az ellentét a marhatulajdonos milliomos és az újgazdag olajbáró család között - mind végigkísérik a család életét.

Fred, a középkorú szaxofonista gyanúja szerint a felesége megcsalja. Renee ugyanis nem veszi fel a telefonjait, kihagyja a koncertjeit, és egyre gyakrabban látja az egyik ismerősével, Andyvel. Amikor az asszonyt holtan találják, Fred rács mögé kerül, és gyilkosság vádjával halálra ítélik. Egy nap a férfi különös módon eltűnik a cellájából, a helyén pedig egy rémült fiatalember van. Az autószerelő Pete nem tudja, hogy került oda. Bár lehet, hogy abban is egy nő játszott szerepet. Egy gengszter felesége, a buja Alice, aki meglepő módon hasonlít Renee-re.

Amikor Philip Marlowe-t a Los Angelesi magánnyomozót egy hajnalon felkeresi régi barátja, Terry Lennox és arra kéri, hogy vigye át Mexikóba, a detektív teljesíti a kérést. A városba visszatérve tudja meg, hogy Lennox feleségét valaki megölte és a rendőrség Terry-t gyanúsítja a tett elkövetésével. A hatóságok, eddig sem lelkesedtek Marlowe-ért, ám most kifejezetten rossz néven veszik tőle, hogy segített Terrynek kijutni az országból. Amikor azonban Mexikóból annak jön híre, hogy Lennox végzett magával, Marlowe már tudja, hogy barátja gyilkosság áldozata lett és mindent elkövet, hogy a valódi bűnös elnyerje méltó büntetését.

Twin Peaksbe két FBI ügynök érkezik, hogy a fiatal pincérnő halálának ügyében nyomozzanak. A látszatra nyugodt kisváros titkai összekuszáltak és nyugtalanítóak. Cooper ügynök igyekszik megfejteni a holtest körme alatt talált papírfecni jelentőségét. Feltűnik a félelmetes törpe alakja, napvilágot látnak Laura Palmer hálószobájának titkai, megjelenik a kokain, a furcsa álmok és a halucinációk. A kisváros titokzatos történetének moziváltozata Laura Palmer utolsó hét napjáról.

A Temzéből megfojtott nő holttestét emelik ki, a Londonban garázdálkodó sorozatgyilkos újabb áldozatát. A sajtó tele van a módszere miatt csak "Nyakkendős gyilkos"-nak nevezett megszállott rémtetteivel. Richard Blaney, a Királyi Légierő egykori tisztje nehezen találja a helyét az életben, mióta elveszítette az állását. Sokat iszik, és könnyen méregbe gurul. Azzal azért ő sem számol, hogy a Scotland Yard a felesége meggyilkolásával vádolja. Menekülőre fogja a dolgot, és megpróbál az igazi gyilkos nyomára bukkanni.

Steven Spielberg részben Magyarországon forgatott nagyszabású alkotása, a München egy nemzetközi szereplőgárdát felvonultató, lebilincselő történelmi thriller, amely az 1972-es müncheni olimpián a 11 izraeli sportoló meggyilkolását követő eseményeket dolgozza fel. A megtörtént események alapján készült film azt a tikos izraeli különítményt követi nyomon, melynek feladata a müncheni mészárlással gyanúsított 11 palesztin felkutatása és likvidálása volt - valamint azt boncolgatja, milyen személyes áldozatokat követelt ez a bosszúakció a csapattól és annak vezetőjétől.

A film egy vidéki kisvárosban játszódik az 1968-as párizsi diáklázadás idején. A család fejének számító öreg hölgy halálára egybegyűlik a népes nagypolgári família. De halottukat nem tudják eltemetni, mert a sírásók sztrájkolnak. Így hát a halottas ágy mellett vitatkoznak az örökségről, tort ülnek a kertben, teljesítik a hétköznapi kötelességeket, s közben áldoznak az élet kellemességeinek is. De zavaró hírek érkeznek Párizsból: a veszedelmes "baloldaliak" fenyegetően közelednek. A család pánikszerűen elmenekül a közeli erdőbe...

A sorozatgyilkosoknak most menekülniük kell, ugyanis az előző részben megölt seriff bátyja bosszúhadjáratot indított ellenük. Nyomozása során egyre közelebb kerül a gyilkosokhoz, de közben egyre mélyebb őrületbe kergeti magát. A kérdés az, hogy ő is úgy végzi-e mint testvére.

A 15 éves Molly osztályának legjobb diákja. Senki sem sejti, hogy eme kitűnő tanuló éjszakánként Angyal álnév alatt bocsájtja áruba testét, és így szerzi meg a tandíjra valót. A lány jól megszervezett kettős élete azonban egy csapásra összeomlik, mikor két barátját meggyilkolja egy perverz sorozatgyilkos, és egyedüli szemtanúként hamarosan Molly is célpont lesz. Még szerencse, hogy a nyomozásra kirendelt detektív mindent megtesz annak érdekében, hogy megmentse – nem csupán a gyilkostól, de saját bűnös alteregójától is.

A legendás magándetektívet egy tolószékbe kényszerült, dúsgazdag öregember, az amerikai Sherwood tábornok bízza meg a kisebbik lányát érintő zsarolási ügy felderítésére, ami a pornográfia és a szerencsejáték világába vezeti. (port.hu)

A klasszikus, szó szerint vérbeli detektívtörténetben egy eltűnt személy utáni nyomozás látszólag zsákutcába jut, ám Philip Marlowe, a magánzsaru a munka során gyilkosságra, vérontásra, zsarolásra és brutalitásra utaló nyomokra lel. Philip Marlowe magánnyomozót a kansasi Osfamay Quest bérelte fel, hogy kerítse elő fivérét. Miután egymás után két lehetséges nyomravezetőt is csak a testéből kiálló jégcsákánnyal sikerül megtalálni, a nyomozó zsarolásra utaló fotókra bukkan, amelyek egy csapásra véget vethetnének a híres tévésztár, Mavis Wald pályafutásának. A színésznő nem kifejezetten készséges a segítségért hozzá forduló Marlowe-val szemben - s ezt a sztár udvarlója - aki történetesen valódi nehézfiúnak tűnik - nyomatékosan Marlowe tudomására is hozza.

Willie Stark mintha őskövület lenne a mai világban, a becsületes, őszinte politikusok mintapéldánya. Egyenes és nyílt fickó, aki hisz az igazság és a tisztesség erejében. Egészen alulról kezdi, és egyre feljebb vezet az útja, bár az igazat megvallva, nem mindenki örül a sikereinek. De vajon az idealista kisember képes-e megőrizni tisztaságát a politika mocskos világában? Az egyszerű, tiszta erkölcsű Stark felkelti egy újságíró, Jack Burden érdeklődését, aki mellé szegődik és végig követi Stark pályájának alakulását, a jogi tanulmányaitól kezdve a korrupció elleni küzdelméig.

Egy középiskolai tanár kénytelen szembenézni a múltban történt borzalmakkal.

Jake Peterson nyomozó és társa, Paul DeLucca tudomást szerez egy 50 millió dolláros heroin-szállítmányról, amelyet a mexikói határon át csempésztek be az Egyesült Államokba. Amint azonban egy kicsit mélyebben akarnak betekinteni az ügy részleteibe, kellemetlen meglepetés éri őket: rájönnek ugyanis arra, hogy városi vezetők és magas rangú jogászok dolgoznak a saját zsebükre. Azt pedig nem is sejtik, hogy az álruhás Bill Peterson kapitány és a DEA titkos ügynöke, John Bagwell is nyomoz már az ügyben. A különböző nyomozószervek azonban nem az együttműködő-képességükről híresek és a hatalmi konfliktusokért kemény árat kell fizetniük.