Szívmelengető ausztrál családi film a tizenegy éves Annie Shearerről és legjobb barátjáról, Runt kutyáról. Craig Silvey bestsellere alapján.
Rush a mentális problémákkal küszködő David Helfgott figuráját alakítja. Davidet csodagyerekként tartották számon - zseniális tehetsége volt a matematikához, a sakkhoz és a zongorához. Zsarnoki apja megtiltotta fiának, hogy a maga útját járja - hiába ajánlotta fel a híres hegedűművész, Isaac Stern, hogy taníttatja a fiút, az apa mindenképpen zongoraművészt akart nevelni belőle.David Londonban folytatta tanulmányait Cecil Parks "iskolájában", ahol Rachmanyinov 3. zongoraversenyének előadása után idegösszeomlást kapott.Davidet sokáig kezelték - mindenki tudta, hogy a sokat ígérő zongoraművészi karrierjének befellegzett. Hangulatváltozásai miatt senki nem gondolta, hogy valaha még visszatérhet a koncerttermekbe - kenyerét bárzongoristaként kereste.Egy barátjának köszönhetően David megismerkedik Gilliannel, aki hihetetlen odaadással és önfeláldozással segít Davidnek megtalálnia régi önmagát...
Zack és Jack két kisstílű csibész. Mindkettőt behúzták a csőbe, és mielőtt leesett volna náluk a tantusz, hűvösre kerültek. A lemezlovas Zack azért került rács mögé, mert a kölcsönjárgányában egy hullát találtak, a selyemfiú Jacket viszont a riválisa szívatta meg, így kiskorú lány futtatása miatt gyűlt meg a baja a törvénnyel. A börtöncella harmadik lakója az olasz Roberto, akinek be nem áll a szája, viszont alig ért angolul. Gyilkosságért ül, véletlenül agyonütött egy embert biliárdgolyóval. Roberto alaposan felkavarja az állóvizet, ügyeskedése eredményeként hármójuknak sikerül lelépnie.
Jackson és Cullen egy munkatáborban raboskodik. Jackson utálja a feketét, megveti a bőrszíne miatt. Egyik alkalommal mégis vele bilincselik össze a szállításnál. A gépkocsi azonban karambolozik, így a két rabnak sikerül megszöknie. Ketten kétfelé futnának, ám a lánc összeköti őket, csak együtt mozoghatnak. A zsaruk hajtóvadászatot indítanak utánuk. Menekülésük során lassan leomlanak a Jackson és Cullen közti falak, megtanulják tisztelni, becsülni egymást. A kilátástalan helyzetben sem hagyják cserben a másikat, együtt várják be az üldözőiket
Dan költő szeretne lenni, Candy pedig festő; elsöprő, szenvedélyes szerelmük a legnagyobb boldogság szabadságával ajándékozza meg őket. Hogy még teljesebben éljék meg szerelmük és érzékeik szabadságát, a fiú bevezeti a lányt a kábítószerek világába. Candy nem hajlandó szüleire hallgatni, akik szerint Dan egy igazi vesztes, hanem egyre jobban sodródik a fiúval és erősödő drogfüggőségükkel. Nem kell sok idő ahhoz, hogy a heroin legyen az egyetlen motiváció az életükben. Egyre jobban lecsúsznak, és nincsen annyi pénzük, hogy beszerezzék a szükséges adagokat. Először csak pénzt kérnek kölcsön, majd amit tudnak, elzálogosítanak. A lejtőn nincs megállás: a fiú lopni kezd, a lány pedig prostituáltként végzi. De amikor Candy teherbe esik, a két szerelmes a legfájdalmasabb szenvedésnek teszi ki magát, hogy megszabaduljon a heroin fogságától egy jobb élet reményében.
1931-ben Nyugat-Ausztráliában a fehérek társadalma bevezette, hogy a bennszülött gyermekeket elszakították anyjuktól és egy intézetben úgynevezett fehér szokások szerint nevelték őket a "könnyebb beilleszkedés" érdekében. Ez történt a főszereplő 3 leánytestvérrel is, akiket lelki és testi fenyítések mellett arra próbáltak "tanítani" hogy felejtsék el eredeti családjukat. Csak így válhatnak ugyanis "igaz fehérekké". Gracy és Daisy, a két kisebb leány Molly-ra, idősebb testvérükre támaszkodva elhatározza, hogy visszaszöknek édesanyjukhoz. Megkezdődik az 1200 mérföldes út, a menekülés a könyörtelen üldözők elől, víz és élelem nélkül. Egyetlen támpontjuk az a kerítés, amit a kormány építtetett, hogy megállítsák a területen a katasztrofális nyúlszaporulatot. Molly emlékében élénken él a kép, amint anyja e mellett a kerítés mellett roskadt össze, mikor elszakították őket tőle.
A világ forrongó részein készíti fényképeit Russell Price fotóriporter. Csak a pénz érdekli, politikával, erkölcsi kérdésekkel nem foglalkozik. Most éppen a közép-amerikai Nicaraguában dolgozik, ahol utolsó óráit éli a Somoza-féle diktatúra. Itt találkozik az elkötelezett riporternővel, akinek hatására rádöbben a sandinista forradalom lényegére, jogosságára. Kutatni kezd a fölkelők vezére, Rafael után. Interjút szeretne készíteni vele. Amikor végre találkozik vele, élete legnagyobb kihívása elé kerül.
A legendás és szeretett vörös kutya visszatér az ausztrál kasszasiker előzményeként. 1968-ban meghal a 11 éves Mick apja. A fiú a nagyapjához kerül, az Isten háta mögötti helyen lévő szarvasmarha-farmra. Mick a gyászával, a magánnyal és beilleszkedési problémákkal küszködik, amikor egy vihar után találkozik a vörös kiskutyával, melynek a neve Blue. Első pillantásra megkedvelik egymást, és jó barátok lesznek. Mick és Blue számos kalandba keveredik, ami mindkettőjük életét örökre megváltoztatja. A Vörös kutya című film előzménye.
A 48 óra folytatásában Jacknek 48 órája van rá, hogy tisztázza a nevét a gyilkosság vádja alól, mivel hiába volt önvédelem, amikor megölt egy bűnözőt, a helyszínről szőrén-szálán eltűnt a gonosztevő fegyvere, így nyomozónk nagy bajban van. Cates ismét régi barátja, Reggie segítségét akarja kérni az ügyben, aki immár nem börtönbüntetését töltő elítélt, hanem frissen szabadult volt rab – és esze ágában sincs segíteni a rendőrnek. Csak akkor változtat az álláspontján, amikor megtámadják a buszt, ami elszállítja a sittről, és kiderül, hogy a maffia vérdíjat tűzött ki a fejére...
Frank Connor (Andy Garcia), a sikeres nyomozó élete legsúlyosabb ügye előtt áll: beteg kisfiát kell megmentenie, akinek csontvelő-átültetésre van szüksége az életben maradáshoz. Hosszú keresés után rátalálnak a tökéletes donorra, aki nem más, mint Peter McCabe (Michael Keaton), a szigorúan őrzött sorozatgyilkos. Frank rábeszéli feletteseit a rab átszállítására, ám McCabe kihasználja a helyzetet és megszökik, vérfürdőt hagyva maga után. A kétségbeesett zsaru őrült hajszába kezd, hogy élve kapja el McCabe-et, ugyanis az ő életétől függ a fia élete. A kórház hamarosan háborús övezetté válik.
A tapasztalatlan Travis ezredesnek (Patrick Wilson) nincs esélye Bowie (Jason Patric) tekintélyével szemben, akit vakon követnek emberei. A mexikói fenyegetés azonban összekovácsolja a riválisokat, akiknek Davy Crockett (Billy Bob Thornton), a legendás képviselő segítségével kell megszervezniük Alamo védelmét, mely az utolsó mentsvára Texasnak. Santa Ana tábornok (Emilio Echevarría) ötezres seregével szemben az alig kétszáz fős védelem 13 napig tart ki, ami sorsdöntően befolyásolja Texas jövőjét.
Szokásos éves horgász hétvégéjére indul a hegyekbe az ausztrál kisvárosban élő négy barát. Stewart, Carl, Rocco és Billy (a kölyök) egy fiatal bennszülött lány holttestére bukkan. Ahelyett, hogy értesítenék a rendőrséget, tovább piknikeznek, horgásznak. Végül csak a hazatérésük után jelentik, hogy mi találtak. Feleségeik nem értik, hogyan hagyhatták ott a lányt a vízben. Stewart felesége, Claire tudja meg a hírt utoljára. Az asszony kiborul a férje érzéketlensége láttán. A többiek kapcsolata is gyökeresen megváltozik a történtek után, sőt, a múlt sérelmei is felszínre törnek.
Ausztrália szinte néptelen útjain játszódik ez a hátborzongatóan izgalmas thriller, amely olyan nagyszerű elõdök nyomdokaiban jár, mint a Kalifornia - A halál nem utazik egyedül, vagy a Nyomtalanul. Alex egy távoli városban élõ barátnõjéhez, Sophie-hoz indul, de az út során néhány kellemetlen meglepetés éri. Lekési például az utolsó távolsági buszt, így ugyancsak hálás, amikor egy szimpatikus amerikai utazó, Taylor felajánlja a segítségét. Kettesben indulnak tovább, és az éjszakát is együtt mulatják át. Reggel Alex másnaposan ébred, és megdöbbenve látja, hogy új útitársa kompromittáló fotókat készített róla és egy lányról az ágyban. Taylor azonban meggyõzi Alexet arról, hogy csak tréfált, és már meg is semmisítette a fotókat.
Földessy tábornok lánya, Marika meggyőződéses kommunista, mégis beleszeret a liberális gondolkodású Tolnai Károlyba, egy egyetemi tanár fiába, a politikai nézetkülönbség azonban súlyos konfliktusforrás marad közöttük. A címbeli rém Zágon Ottó ezredes, aki vasmarokkal tartja rettegésben Budapest polgárait. Az október 23-i felkelés azonban olyan változásokat indít el, amelyeket már ő sem tud megállítani. Az 1957-ben készült amerikai film igazi ritkaság: az akkor még szinte aktuális eseménynek számító, 1956-os magyar forradalom témáját igyekszik az amerikai néző számára befogadhatóvá tenni számos műfaji sablon alkalmazásával, miközben a hitelességet archiv filmfelvételek felhasználásával erősíti.