Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Az önmagával való szembenézés, a permanens önreflexivitás állandó meditatív állapotot eredményez, amely szükségszerűen vezet el a tökéletes szellemi abszolútum, a hit kérdéséhez. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről.

Twin Peaksbe két FBI ügynök érkezik, hogy a fiatal pincérnő halálának ügyében nyomozzanak. A látszatra nyugodt kisváros titkai összekuszáltak és nyugtalanítóak. Cooper ügynök igyekszik megfejteni a holtest körme alatt talált papírfecni jelentőségét. Feltűnik a félelmetes törpe alakja, napvilágot látnak Laura Palmer hálószobájának titkai, megjelenik a kokain, a furcsa álmok és a halucinációk. A kisváros titokzatos történetének moziváltozata Laura Palmer utolsó hét napjáról.

Zack és Jack két kisstílű csibész. Mindkettőt behúzták a csőbe, és mielőtt leesett volna náluk a tantusz, hűvösre kerültek. A lemezlovas Zack azért került rács mögé, mert a kölcsönjárgányában egy hullát találtak, a selyemfiú Jacket viszont a riválisa szívatta meg, így kiskorú lány futtatása miatt gyűlt meg a baja a törvénnyel. A börtöncella harmadik lakója az olasz Roberto, akinek be nem áll a szája, viszont alig ért angolul. Gyilkosságért ül, véletlenül agyonütött egy embert biliárdgolyóval. Roberto alaposan felkavarja az állóvizet, ügyeskedése eredményeként hármójuknak sikerül lelépnie.

1939, Spanyolország: a véres polgárháború végén Franco tábornok fasiszta csapatai felszámolják a maradék köztársasági erőket. A tízéves Carlost, egy meggyilkolt republikánus harcos fiát apja bajtársai egy isten háta mögötti árvaházba viszik. Az igazgatónő, Carmen és a tanár, Casares professzor a köztársasági erőkkel szimpatizáltak, ezért befogadják a kisfiút. Nehezen tudja megszokni új környezetét, főleg Jacintót, a durva gondnokot. Ráadásul éjjelente egy régi lakó, Santi szelleme kísérti Carlost. Az udvaron egy óriási fel nem robbant bomba emlékeztet a halál közelségére. Franco katonái nincsenek már messze, a szellem vészt jósló hangja pedig egyre erősebb.

Erik 16 éves, édesanyjával és nevelőapjával él Stockholmban. Első látásra átlagos középosztálybeli család az övék, de anyja - egy halk szavú, finom nő - egy brutális, szadista férfihoz ment hozzá, aki a legcsekélyebb csínyért is (legyen a vád valós, vagy koncepciós) is rendszeresen elveri Eriket. A sok zaklatás miatt Erik visszahúzódó és megközelíthetetlen, erőszakos és kiengesztelhetetlen. A kegyetlen bánásmód miatt megtanulja, hogy minden fizikai fájdalom legjobb csillapítója a gyűlölet és a képesség, hogy erre a gyűlöletre koncentráljon. Eriket kicsapják a helyi iskolából, a folyamatos verekedések miatt. Anyja eladja maradék örökségét, hogy fia egy évre a Stjarnsberg bentlakásos iskolába költözhessen. Talán ez számára az utolsó esély, hogy visszataláljon a normális életbe...

Az Erőd az utolsó állomás a három csillagos Irwin tábornok lenyűgöző katonai pályáján. Hadbíróság elé állították, megfosztották rangjától, és az ítélet a legjobban őrzött katonai börtön bevehetetlen falai közé száműzte a dicső múltú hadfit. Még az Erőd vasfegyelmet követelő igazgatója, Winter ezredes is tisztelettel viszonyul a legendás tábornokhoz. Ám ez a tisztelet csakhamar sértődöttséggé, majd nyílt rosszindulattá válik, amikor Irwin következetesen szembeszáll az igazgató embertelen, nem ritkán halálos áldozatokat is követelő módszereivel.

Tót Lajos tűzoltóparancsnok, köztiszteletben álló ember, felesége és lánya isteníti. Fiúk a fronton van. Egy napon tábori lapon közli, hogy őrnagya betegszabadságát szülei falujában tölti. A család felkészül a vendég fogadására, de arra a testi és lelki terrorra, amely következik, egyikük sem számít.

Claus von Stauffenberg ezredes tudja: a második világháború kimenetele nem kétséges. Csak idő kérdése Németország veresége, amelynek sorsa egy őrült kezében van. Kapcsolatba kerül összeesküvők egy csoportjával, majd kidolgozza a Valkűr fedőnevű hadműveletet, melynek célja a hatalom átvétele, kulcspontja pedig a Führer meggyilkolása. Egy váratlan fordulat azonban felborítja az aprólékosan kitervelt akciót, a résztvevőknek rögtönözniük kell. A megváltozott helyzetben Stauffenberg magára vállalja a Hitler elleni merénylet elkövetését.

1965-ben járunk, amikor Beverly Donofrio (Drew Barrymore) még csak 15 éves, és mint minden tinédzser, õ is merész álmokat szövöget a jövõrõl: írónõ lesz, és New Yorkba költözik. Bev ezzel együtt nem könyvmoly, hanem épp olyan kamaszlány, mint a többiek - pimasz, lázadó, szeszélyes... és a fiúkat lesi. Egy bulin belebotlik egy nem túl eszes, ám vagány 18 éves srácba, és mivel éppen csalódott egy másik fiúban, vele igyekszik vigasztalódni. Nem sokkal késõbb kénytelenek szembenézni az együtt töltött éjszaka nem várt következményével: Bev állapotos. Egy afféle rendes családban, mint az övék, egy lányanya teljességgel elképzelhetetlen, Bev mégis közli szigorú apjával (James Woods) és összetört anyjával (Lorraine Bracco), hogy megtartja a gyereket, otthagyja a középiskolát, és hozzámegy Ray-hez.

Egy fiatal lány úgy dönt, hogy csatlakozik a hadsereghez, csak hogy elhagyhassa végre a kisvárost, ahol gyerekkora óta él. Csupán remélni meri, hogy nem küldik Irakba, s számítása be is jön, ehelyett Guantanamoba kell mennie. Itt furcsa barátságot köt egy rabbal, akit nyolc évre börtönöztek be.

Nick Tellis (Jason Patric) detroiti nyomozót másfél éve leszerelték egy ártatlan halálos áldozattal járó bevetés miatt. Amikor a kábítószerosztály nyomozása zsákutcába torkollik egy régóta beépített ügynök halála miatt, Nick-et visszahívják. Társául az elhunyt ügynök legjobb barátját kapja, Henry Oak-ot (Ray Liotta), aki a bosszútól vezérelve nem válogat a módszerekben. Henry lerázza magáról a belső vizsgálatokat, és minden törvény felett állónak érzi magát. Az osztály le akarja záratni az ügyet, túl sok a veszteség a féktelen kollégák miatt. Pedig Nick és Henry végre találtak egy nyomot. A megoldáshoz vezető út egyre több áldozattal jár.

A Western Summit nem a világ legszuperebb középiskolája. Nem elég, hogy Gardner diri kiábrándult a világból, szinte nincs olyan gyerek, aki ne küzdene valamilyen lelki problémával. Charlie Bartlett a közelmúltban érkezett a suliba, a beilleszkedése nem éppen zökkenõmentes. A srác azonban gyorsan átlátja a helyzetet, itt lépni kell. A sármjának és a jó emberismeretének köszönhetõen hamarosan õ lesz az iskola önjelölt pszichiátere. Charlie-nak minden problémára van megoldása, sõt pirulája. A diadalmenetét azonban nem nézi jó szemmel Gardner diri, akinek az elbûvölõ lánya is rákattan a srácra.

Ön eddig azt hitte, hogy munkája maga a pokol? Frank (Nicolas Cage) szerette munkáját, de az állandó stressztől kiégett az évek során. Minden telefonhívás lehet egy gyilkosság, akár baleset, emberi tragédia. A manhattani éjszakában Frank társaival mentőzik. Lelkiismeretfurdalás gyötri az elvesztett életek miatt. Sokszor megjelenik előtte egy fél évvel korábban meghalt nő arca, aki megmenthető lett volna. Ki akar lépni munkájából, de valami mégis mindig visszahúzza. Frank és kollégái életét három éjjelen át követhetjük. Larry (John Goodman) örökké éhes, Marcus (Ving Rhames) vallásos fickó, Tom (Tom Sizemore) pedig agresszív egyéniség, ha nem történik semmi... Martin Scorsese újra szeretve-gyűlölt városának árnyoldalait mutatja be emberien és mesterien.

Manuela magára marad, amikor férje, Justo a spanyol polgárháborúban fegyvert fog Franco nacionalistái ellen. A férfit elfogják és koncentrációs táborba zárják. Csak évekkel később szabadul. A fogság azonban nem törte meg, a francia ellenállásban folytatja a harcot a nacionalizmus ellen. Hosszú esztendők telnek el úgy, hogy Manuela bármilyen hírt kapna felőle. Az asszony nehezen viseli a sorsát, ám soha nem adja fel a reményt, hogy a férje egyszer visszatér majd hozzá.