Vito Corleone mindennél fontosabbnak tartja a családot. Emellett a New York-i olasz maffia rettegett keresztapja, aki élet és halál kérdéséről dönt. Lassan azonban gondolnia kell arra, hogy melyik fiának adja át a hatalmat. Sonny forrófejű, Fredo komolytalan, Michael pedig háborús hős, aki mostanáig távol tartotta magát az üzlettől. A kábítószer azonban szembefordítja egymással a régi és a feltörekvő gengsztereket.

Ifjú lelkeket lángra lobbantó különc tanárember kezdi meg varázslatos működését 1959-ben a Welton Akadémia ódon falai között. Lapról lapra tépeti szét diákjaival a tankönyvet, mert azt akarja, hogy felfedezzék: életük maga a költészet. A felismerés egyeseknek életreszóló szerelmet, másoknak tragédiát hoz. A hagyománytisztelő iskolában pedig tanyát ver a lázadás szelleme.

Gordie Lachance író visszagondol gyermekkora egy sötét epizódjára. Négyen voltak elválaszthatatlan jó barátok: Gordie, Chris, Teddy és Vern. Egy napon eltűnt egy pajtásuk. Sokáig nem került elő és halottnak nyilvánították. Majd ismeretlen holttestet talál egy másik náluk idősebb fiúcsapat az erdei vasútvonal mellett. Gordie és társai magánnyomozásba kezdenek. A testet viszont eltüntetik előlük. Egyre durvuló rivalizálás kezdődik a két fiúcsapat között. Nem lehet az igazságot évekig titkolni. Valaki úgysem bírja tovább a nyomást és elszólja, vagy elsírja magát...

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

1928 márciusának egyik szombat reggelén, Los Angelesben Christine Collins elbúcsúzik a kilencéves kisfiától, akit egyedül nevel, azután munkába megy. Este, amikor hazaér, a legszörnyűbb rémálma válik valóra: a kis Walternek nyoma veszett. Öt hónappal később a rendőrség bejelenti, hogy a kisfiú előkerült, és a nyomozást lezárták. Holott csak rábeszélték az asszonyt, hogy vigyen haza egy kisfiút, akiről pedig tudta, hogy nem az ő fia. Amikor Christine megpróbálja elérni a hatóságoknál, hogy folytassák a nyomozást, valóságos rágalomhadjárat indul ellene. Egyedül Briegleb tiszteletes személyében talál segítségre.

Egy 15 éves rockrajongó srácot, aki egy helyi zenei újság számára írogat, felkéri a nagytekintélyű Rolling Stone magazin, hogy csatlakozzon a Stillwater együtteshez, és írja meg a koncertturné részleteit. A srác szerencséjére, a szerkesztő sosem találkozott vele: telefonon adta a megbízást. Ő tehát egy időre eltűnik édesanyja féltő szeme elől, és fejest ugrik a nagybetűs életbe. Ettől kezdve csak az utazás, a koncertek és az együttes mellől elmaradhatatlan rajongó lányok érdeklik. Figyel, csodálkozik és tanul.

A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.

Pörög az élet, mint a lemezjátszó. Rob Gordon szimpatikus pasi, két lábon járó rockenciklopédia. Lemezboltja igazi kincsesbánya a hasonszőrű zenefanatikusoknak, ám az üzlet mégsem megy elég jól. Két furcsa alkalmazottja csak azért tart ki mellette, mert ők is a bakelitek megszállottjai. Az élet meredek helyzeteire is rögtön össze tudnak állítani egy alkalomhoz illő slágerlistát. Így tengetik napjaikat a felnőttség határán egyensúlyozva. Rob hirtelen elveszíti biztonságérzetét, mikor barátnője, Laura elhagyja. Reménytelen önvizsgálatba kezd a szerelem és a boldogság kérdéseiről. Az alkalmi slágerlisták pedig egyre csöpögősebbek. Nick Hornby nagysikerű regényének méltó filmváltozata.

1953-at írunk, amikor a televíziózás még gyerekcipőben jár és amikor a neves tévés hírszerkesztő, Edward R. Murrow (David Strathairn), egy népszerű ismeretterjesztő hírműsort vezet a CBS csatornán. Emellett Fred Friendly (George Clooney) producerrel karöltve egy napi híreket közlő műsort is irányít. A CBS TV szerkesztőségében állandó nyüzsgés van, Murrow munkáját elhivatott csapat támogatja, melynek tagjai később legendás hírnévre tesznek szert a szakmában, most azonban még karrierjük kezdetén állnak.

A számítástechnika rövid idő alatt történelemmé vált, sikeres szakemberei pedig élő legendák... Az Apple és a Microsoft cégek alapítóinak életútjáról készült a film. Steve Job és Steve Wozniak a lényegesen drágább, de megbízhatóbb személyi számítógépek piacán maradtak fent, miközben többször fenyegette őket birodalmuk összeomlása. Bill Gates és Steve Ballmer pedig a Microsoft sikertörténetét példázzák. Hogyan hozták meg korszakalkotó döntéseiket és milyen hibákat vétettek? Mindkettő hatásait munkánk során nap mint nap tapasztalhatjuk...

A hatvanas évek eleje az ártatlanság évei voltak Amerikában, mielőtt Vietnam, a korrupció és a kábítószer mindent megváltoztatott. A középosztálybeli, kisvárosi fiatalok egyetlen szórakozása az autó, a szex és a rockzene. Miközben bömböl a rádióból a rock and roll, a főutcán autóznak föl-alá a papa autójával, nőre vadászva. Két jó barát elhatározza, hogy mielőtt másnap reggel elutaznak a főiskolára, még egyszer utoljára ők lesznek az éjszaka császárai. A lazán összekapcsolódó epizódokból álló történet valamennyi főszereplője egyetlen éjszaka találkozik a nagy változással.

1963, New York és annak is a legnehezebben túlélhető része, Bronx. Bandákba verődve élik mindennapjaikat a különböző nemzetiségek fiai. Az összecsapások elkerülhetetlenek. Ha fiatal vagy és olasz, csak egy bandához csatlakozhatsz, a Wanderershez. A nagyvárosi fiatalság hatvanas évekbeli életérzését híven tükröző alkotásban megszólalnak a kor nagy slágerei is. Kaufman gyakran idézett filmje a gyermekkori vad fantáziák és a túlzásba vitt azonosulási vágyak világát mutatja be. Csodás keveréke a vígjátéknak és a tragédiának.

Frances Farmer már egyetemista korában filmes és színházi karrierről álmodozik. 1936-ban első szerepe azonnal hatalmas sikert arat. A gyönyörű, tehetséges és intelligens lány meghódítja a Broadwayt és a mozik világát. A siker ellenére problémás, önpusztító szerelemi viszonyba keveredik és egyre gyakrabban nyúl az alkoholhoz. A negyvenes évek elején a sajtó a nő bírósági ügyeitől hangos. Családja, főleg zsarnoki édesanyja nem tűri tovább lánya botrányos viselkedését. Végül elmebetegségére hivatkozva gyámhatóság alá kerül. A következő éveket különböző elmegyógyintézetekben tölti, folyamatosan harcolva függetlenségért. Az ötvenes évek végén az eltökélt Frances úgy dönt, visszatér a rivalda fénybe. Vajon a nehéz sorsú színésznő sikerrel fog járni?

Will egy gyógyíthatatlanul menő 38 éves londoni fickó. Gazdag, nőtlen, gyermektelen, és egész nap semmi más dolga, mint hogy laza legyen, kerülje a felelősséget - és csajozzon. Egy egyedülálló anyával kialakított futó viszonya után rájön, hogy fektethető nők felhajtására remek terep a magányos szülők klubja. Nosza, ki is talál hamarjában magának egy Ned nevű kisgyereket, a róla szóló mesékkel felfegyverkezve csatlakozik a helyi klubhoz, és minden szépen halad afelé, hogy elcsábítsa az egyik anyát.