Az óriás egy nagyformátumú klasszikus film, mely egy texasi földbirtokos család történetét mutatja be három generáción keresztül, tele szerelemmel, cinkossággal, viszállyal. Amerika déli részére jellemző mélyen gyökerező faji előítélet, a harc a rasszizmus ellen és az ellentét a marhatulajdonos milliomos és az újgazdag olajbáró család között - mind végigkísérik a család életét.
William Ludlow ezredes, miután megelégelte kormánya bánásmódját, egy távoli, őslakosok lakta vidéken telepszik le, hogy nyugodtan nevelhesse fel három fiát. Alfred, a legidősebb csendes, kötelességtudó fiú, aki pontosan tudja, mit akar. Samuel, a legfiatalabb mindenki kedvence, a századforduló idealizmusának megtestesítője. Tristan, a középső azonban senkihez sem hasonlítható: vad, öntörvényű lélek, akit az ezredes hű indián segédje nevelt képzett harcossá. A három testvér elválaszthatatlan, de amikor felnőnek, életüket előre nem látható tragédiák, szenvedélyek és indulatok más-más útra terelik. A háború és a szerelem, a küzdelem és a családi kötelékek hol eltaszítják, hol mágnesként vonzzák a család tagjait: az apát, a fiúkat és a közéjük álló Susannah-t.
Ben Wade a bandájával megtámadja az egyik postakocsit és megöli a kocsist. A város vezetője csapatot szervez Wade elfogására. Dan is elszegődik kétszáz dollárért, miután nem kapott kölcsönt a rohamosan pusztuló farmjára. Hamarosan azonban rá kell jönnie, hogy elkapni Wade-t a könnyebbik feladat, élete mindaddig nincs biztonságban, amíg Wade nem kerül fel a Yumába tartó 3:10-es vonatra. A néhány fős csapat cselhez folyamodik, hogy Wade bandáját minél távolabb tudja. Ám a csel nem válik be, s mindannyian életveszélybe kerülnek.
Wil Anderson tapasztalt, öreg vadnyugati róka, aki nem kevesebbre vállalkozik, mint útra kelni tizenegy zöldfülű diákkal és megtanítani nekik mindent, amit egy cowboynak tudni illik. Számos veszélyes kalandot vészelnek át együtt, a gyerekek hamar szívükbe zárják kemény, mogorva vezetőjüket, aki számos nehéz helyzetből kisegítette már őket. Egyszer azonban egy vad bandával kerülnek szembe, és az egyenlőtlen tűzharcban Wil halálos sebet kap. A cowboy-tanoncok megfogadják: addig nem térnek haza, míg bosszút nem állnak a gyilkosokon...
George Washington McLintock, a vadnyugati marhabáró egyszerre több fronton is kemény támadással néz szembe. Azt már megszokta, hogy a féltékeny vetélytársakkal és a korrupt politikusokkal hadakozzon, de most a családon belül ütötte fel a fejét az ellen. Harcias felesége válni akar, s nála is élesebb nyelvű lánya pedig egyszerűen fittyet hány az intő apai szóra. McLintock életének leginkább embert próbáló feladata, hogy jobb belátásra bírja a két makrancos hölgyet.
Old Shatterhand és Winnetou útjai egy időre elválnak. Amikor egy fehérbőrű kisgyermek szüleit banditák gyilkolják meg, persze mindenki az apacsokra gyanakszik. Emiatt újra megkezdődik az értelmetlen öldöklés és több indián is meghal a fehér emberek bosszúja miatt. Erre aztán az apacsok is támadással válaszolnak, s csak Old Shatterhand és Winnetou képes arra, hogy rendet tegyen és megakadályozza a felesleges vérontást. Ebben pedig Shatterhand barátja, Sam Hawkins is a segítségükre lesz. Eközben Winnetou-nak meggyűlik a baja egy másik indián törzzsel is, mert azok nem akarnak békét kötni a fehér emberekkel.
Elvis ebben a filmben egy Lonnie Beale nevű rodeóst alakít, aki egy kisvárosba utazik, hogy ott munkát vállaljon. A beígért találkozó viszont elmarad, de főhősünknek így sem kell sokáig keresgélnie, mert egy rövid kitérő és egy kis munkahelyi csetepaté után egy a hölgyek számára fenntartott szépségfarmon kezdhet el dolgozni a hölgyvendégek legnagyobb örömére és a férfi alkalmazottak legnagyobb bánatára. Ott hamar a lányok, és asszonyok kedvence lesz és a szerelem is, rátalál, ami több bonyodalommal is jár, mint azt gondolta volna…