Luke egy fegyenctelepen tölti a "köztulajdon szándékos rongálása" miatt kapott büntetését. Alapjában véve hallgatag, de gyakran eszel ki hecceket az őrök bosszantására, vagy társai szórakoztatására. Ám amikor édesanyja halálhírére magánzárkába teszik (nehogy a gyász szökésre késztesse), a megaláztatás módja és mértéke a heccek királyából lázadóvá keményíti... (port.hu)
Jake és Elwood Blues a két fehér csirkefogó él-hal a blues zenéért. A fekete öltönyös, fekete kalapos, sötét napszemüveges duó életében eljött a pillanat, hogy minden bűnük megbocsátást nyerjen. Megtudják, hogy le akarják bontani az árvaházat, ahol ők is nevelkedtek. Mary nővér hiába fohászkodik Istenhez, itt már csak egy köteg dollár segíthet. A Blues-fivérek elhatározzák, hogy összetrombitálják a régi bandájukat. Azután néhány fellépéssel elég pénzt szereznek ahhoz, hogy segíteni tudjanak a nővérnek. A dolgok azonban nem egészen úgy alakulnak, ahogy kellene.
Látszólag békés és nyugalmas kisvárosba érkezik az ifjú Jeffrey Beaumont. A mezőn sétálva levágott emberi fület talál. Beviszi a rendőrségre, de ott senki nem jelentette be, hogy hiányozna a füle. Jeff beül a bárba, ahol elbűvöli az énekesnő hangja és szépsége. Kiderül, hogy Dorothyt bizarr viszony fűzi az öntörvényű helyi hatalmassághoz, Frankhez. Az ördögi férfi ugyanis, aki embereivel rettegésben tartja a kisváros lakóit, elrabolta a nő kisfiát. Így zsarolja, hogy minden kívánságát teljesítse. Jeff és a jó szándékú Sandy segíteni akar Dorothyn. Rémálomszerű kaland veszi kezdetét. David Lynch korunk egyik legeredetibb filmrendezője, akinek talán legjobb filmje a Kék bársony. Ebben a nyomasztóan erotikus, lenyűgöző látványvilágú moziban sűrűsödik össze a rendező későbbi filmjeinek összes alapeleme: erőszak, félelem, szex, szerelem és a bágyasztóan idillikus amerikai álomvilág ellentmondásai.
Robert Franklin Stroudot gyilkosság miatt tizenkét év börtönre ítélték 1909-ben. Később megölt egy fegyőrt, mert az nem engedte, hogy az anyja meglátogassa. Emiatt halálra ítélik, de végül az elnök életfogytiglani büntetésre változtatja az ítéletet. Stroud az Alcatrazba, a börtönszigetre kerül, az erőszakos parancsnok, Harvey Shoemaker keze alá. Napjait magányosan tölti, mígnem egyszer egy beteg verebet nem talál. Megengedik neki, hogy ápolja, ezáltal új célt nyer az élete. Tanulmányozni kezdi a madarakat, és a téma szakértője lesz. Thomas E. Gaddis könyvéből, valós történet alapján.
A pszichopata bűnöző, Max Cady 14 évi börtön után kiszabadul, s csak egyetlen cél lebeg előtte: bosszút állni egykori ügyvédjén, San Bowdenen. Először is odaköltözik Bowdenék közelébe, és megpróbál az ügyvéd feleségének és lányának bizalmába férkőzni. Egy idő után Cady jelenléte nyomasztóvá válik, alakja ott kísért mindenütt, s szinte hatalmába keríti az egyre bizonytalanabbá váló családot. Sam Bowden hamarosan rájön, hogy jogi eszközökkel képtelen megvédelmezni gyönyörű feleségét és kamaszodó lányát, ezért vidékre menekül, ám az egyre ördögibb arcot öltő, semmitől vissza nem riadó Cady ide is követi. Végül Bowdennek Cape Fearnél kell szembenéznie a Gonosszal és akár élete árán is megvédelmeznie családját.
Josselin Beaumont-ot azzal a titkos megbízással küldik Malagavayba, hogy ölje meg a köztársaság elnökét, a diktátor Yala ezredest. A politikai helyzet azonban megváltozik és a francia kormány érdekei úgy kívánják, hogy inkább feladják Beaumont-ot. Bár az elnök nem végezteti ki, fegyenctáborba viteti, ahol iszonyú megpróbáltatások várnak rá. Két év elteltével azonban sikerül megszöknie. Visszatér Párizsba, hogy küldetését eltántoríthatatlanul befejezze, amikor Yala ezredes három napra érkezik a francia fővárosba. Bár Rosen felügyelő és Eduard százados minden eszközzel próbálja megakadályozni a merényletet, Beaumont állandóan kicsúszik a kezükből. Egy lépéssel mindig előttük jár.
Az 1988-as Ariel a Munkásosztály trilógia második darabja. Főhőse egy fiatalember, aki ellopott pénzét akarja visszaszerezni, de végül ő kerül börtönbe. A fegyintézetben megismerkedik egy bűnözővel, akivel megszökik, és bűncselekményekbe bonyolódik. A főhős végül a rendőrből lett mészáros barátnőjével és annak gyerekével elhagyja Finnországot az Ariel nevű hajó fedélzetén. Kaurismäkinak ez a film hozta meg a nemzetközi ismertséget, amikor az amerikai filmkritikusok társasága a legjobb idegen nyelvű alkotásnak választotta az Arielt.
Yamamoto (Takeshi Kitano) japán gengszter, jakuza, aki mögül elfogyott a hátország. Főnökét likvidálták, legbizalmasabb bűntársa is elárulta. Nem marad más hátra, mint Amerikába menni, hogy megkeresse egyetlen kötelékét a világgal. Féltestvére, Ken (Kuroudo Maki) annak idején Amerikába ment tanulni, de nem tért vissza soha. Yamamoto csak annyit tud róla, hogy Los Angelesben él. Nekivág a nagy útnak anélkül, hogy tudna angolul. A nagyvárosban egy rossz mozdulat is az életét veszélyezteti. Az elhagyott jakuza megtalálja féltestvérét, aki a drogdílerkedésben jeleskedik. Yamamoto kézbe veszi az irányítást. A környékbeli olasz maffia alig akarja elhinni, hogy az íratlan törvényeket áthágó furcsa japán banda miatt rövid idő alatt micsoda presztízs veszteség érte.
Javier Rodriguez és Manolo Sanchez mexikói rendőrök és jó barátok, akik nap mint nap szembesülnek a hatalom és a pénz kísértésével, és bár ellenállnak, a korrupció mégis olyannyira behálózza őket, hogy végül kilátástalan helyzetbe kerülnek. Az Egyesült Államokban, Ohio Állam Legfelsőbb Bíróságának bírája, Robert Wakefield az Elnöktől fontos megbízatást kap: őt nevezi ki a drog elleni harc új főnökévé. A megalkuvásra képtelen, konzervatív Wakefield a kábítószer elleni küzdelem egész szervezetének felülvizsgálatára készül és a mexikói rendőrséggel való együttműködést tervezi. De otthon, ő is csak szülő - feleségével, Barbarával tinédzser lányuk, Caroline egyre jobban elhatalmasodó kábítószer-függőségével kell szembesülniük. San Diegóban Montel Gordon és Ray Castro DEA-ügynökök a hírhedt Obregon drogmaffia leleplezésén fáradoznak. Foglyuk, a középszintű kábítószer-kereskedő, Eduardo Ruiz hajlandó tanúskodni a gazdag drogbáró, Carlos Ayala ellen.
Henry Brubaker rabruhában megy a wakefieldi börtönbe, ahova igazgatónak nevezték ki, mert először a rabok szemszögéből szeretné megítélni a viszonyokat. De kilétét hamarabb fel kell fedni, mint gondolná, mert csak így mentheti meg egyik fogolytársa életét... Megtörtént eseményt dolgoz fel a film. Thomas Murton, aki egykor kriminológiát tanított, 1971-ben sikertelenül próbálkozott egy arkansasi börtönben megreformálni a tarthatatlan viszonyokat. A forgatásnal maga Morton is ott bábáskodott, és az elkészült munkát minden borzalmával és sokkoló képsorával együtt meglehetősen valósághűnek találta.
Cyrus Grissom, a Vírus és a többiek mind életfogytiglanra ítélt gyilkosok, akiket az ország legbiztonságosabb börtönébe akarnak átszállítani. Közéjük kerül Cameron Poe, az amnesztiával szabaduló rohamosztagos. Ő családjához térne haza, de váratlanul tudomásul kell vennie, hogy megpróbáltatásai folytatódnak. Nem az ügyész, hanem az élet folyamodott súlyosbításért; ami az elkövetkezendő huszonnégy órában vár rá, ahhoz képest az elmúlt nyolc börtönév kismiska.
Wilson (Terence Stamp) frissen szabadult, öregedő londoni bűnöző. Első útja rögtön Los Angelesbe vezet, ahol megszállottan kutatja meghalt lánya nyomait. Meggyőződése, hogy nem sima autóbaleset áldozata volt a lány, hanem szeretője, egy gazdag zeneipari menedzser az igazi felelős. Wilsonhoz hozzácsapódik Eduardo (Luis Guzmán), aki szintén Londonból tette át székhelyét, és szintén illegális dolgokkal foglalkozik. Magánnyomozásuk szálai egy kopottas fényű színésznőhöz vezetnek, aki ismerte Wilson lányát. Elaine (Lesley Ann Warren) kemény szavakkal illeti Wilson kudarcát apaként. A három sokat megélt ember és emlékeik kavarognak az angyalok városának végtelen utcáin...
Az ártatlanul elítélt Ben Richards kapitány kap egy utolsó lehetőséget: szabad prédaként részt vehet a “Menekülő ember” című élő televíziós show-műsorban, ahol boldog-boldogtalan az ő bőrére vadászhat. Bár ez a szerepkör felér egy halálos ítélettel, Richards nem olyan fából lett faragva, hogy egy szó nélkül hagyná magát lemészárolni.
Négy jóbarát elhatározza, hogy elmennek egy Chicagóban megrendezésre kerülő bokszmeccsre. Útközben dugóba keverednek, ám hogy időben odaérjenek, letérnek egy mellékútra, ami a város kétes szegletein vezet át. Járművük elé egy ismeretlen alak esik, akit meglőttek. Ray és barátai megpróbálnak segíteni neki, azonban hamarosan előkerülnek az elkövetők is, akik viszont nem szeretnének szemtanúkat. Kezdetét veszi hát a macska-egér játék a város sikátoraiban.
A londoni alvilág egyik oszlopos tagja - nevezzük csak egyszerűen gengszternek - megtudja, hogy harminc év börtön után végre szabadon engedték egykori társát, Freddie Mays-t. A három évtizeddel korábbi események emlékei hirtelen újra visszatérnek. 1968-ban a gengszter még kezdő volt a szakmában, Mays azonban már komoly befolyással bírt az alvilágban. Amikor a gengszter leszámolt egy rivális banda néhány tagjával - Mays ádáz ellenségeivel - végre elnyerhette a főnök teljes bizalmát és barátságát. Kettejük kapcsolata azonban megromlik, amikor Mays beleszeret egy kissé együgyű táncosnőbe, Karenbe. Emberünk megtudja, hogy Lennie, egy rivális banda vezetője egy éjszaka lecsapni készül Mays-re és Karenre. Ezúttal azonban úgy dönt a gengszter, hogy nem akadályozza meg a vérfürdőt, mi több, megpróbálja egymásnak ugrasztani a rivális bandákat, hogy a zűrzavarból az 1-es számú gengszterként kerülhessen ki.
John Sedley egyáltalán nem jóképű. Johnny ugyanis születésétől fogva deformálódott. Egész életében gúnyolták emiatt. Legelterjedtebb gúnyneve a Jóarcú. Mivel soha sem fogadták be a társadalomba, a férfi kénytelen volt annak peremén, a rablók és banditák között felnőni. Így vált rettenthetetlen és profi rablóvá. Egy érmebolt kirablása során azonban egyik társa feldobja őt a rendőrségen. Bár az őt kihallgató rendőr azt az ajánlatot teszi neki, hogy ha besúgja társait akkor elengedik, Johnny nem hajlandó beszélni. Öt év börtönre ítélik a fiút. S börtönévei alatt csak egyetlen dolog foglalkoztatja és tartja életben, a bosszúvágy. Amikor kiszabadul, meg is kezdi a bosszú végrehajtását...
McKussic és Nick Frescia életre szóló barátságot fogadtak az iskolapadban, foglalkozásuk viszont ellenfelekké tette őket. Mivel az előbbi kábítószer-kereskedő, az utóbbi pedig rendőr lett, nem mondhatnak el bármit egymásnak. Kettőjük kapcsolatát tovább bonyolítja, hogy ugyanabba a nőbe, az étteremvezető Jo Annbe szerelemesek. McKussic a gyönyörű tulajdonos miatt jár minden este ugyanoda vacsorázni, a rendőrség viszont azt hiszi, hogy a hely a drogkereskedelem központja. Jo Ann mindkét férfihez vonzódik, ami az utolsó csepp a két egykori barát számára; a gyanú és a gyűlölet ideje veszi kezdetét.
Amikor Walter Wade, az elkényeztetett egyetemista megöl egy fiatal fekete diákot, John Shaft hajtja végre a letartóztatást. Walter kicsúszik az igazságszolgáltatás kezei közül és meglép az országból, ám kétévnyi várakozás után, amint Walter titokban visszatér az államokba, Shaft ismét őrizetbe veszi. Walter tehetős apja azonban megint leteszi fiacskájáért az óvadékot, úgyhogy az - immár újra szabadlábon - csak az alkalmat lesi, hogy hullaházba küldje Shaftot. Ugyanerre az alkalomra vár Shaft két korrupt kollégája Jack Roselli és Jimmy Grovitch is, csakúgy, mint Poeples Hernandez, egy dominikai kábítószer-kereskedő kiskirály, aki azért esküdött bosszút Shaft ellen, mert az megszégyenítette őt a fennhatósága alatt álló körzetben. A nyomozó csak két legközelebbi barátjára támaszkodhat: Carmenre, aki szintén zsaru, és utcai ügyekben bennfentesnek számító bizalmasára Rasaanra.