Reggie, a fiatal özvegy Párizsban tudja meg, hogy meggyilkolt férje közönséges csirkefogó volt, aki után "piszkos" pénzek maradtak vissza. Három gonosztevő meg akarja szerezni a pénzt, ezért megfenyegetik az özvegyet. Egy negyedik férfi, a titokzatos Peter Joshua is meglehetősen gyanúsan viselkedik, ennek ellenére Reggie beleszeret. A férfiről kiderül, hogy talpig becsületes ember, ő a hölgy megmentője.

A nagyszájú Geet már megint úton van, ám most kivételesen nem otthonról szökik éppen el. Hazafelé tart egy éjszakai vonaton, ahol összehozza a sors Aditya-val. Útitársa szívesen szabadulna a hebrencs, beszédkényszerben szenvedő hiperaktív teremtéstől, ám előbbi pozitív tulajdonságait tetézve a leányzó ráadásul levakarhatatlan. Ám elég egy apró hiba és az éjszaka kellős közepén hirtelen egyedül találják magukat egy ismeretlen nagyváros sötét sikátorában.

1941 egyik estéjén Shlomo, a falu bolondja világrengető hírekkel tér haza: a nácik a szomszédos települések összes zsidó lakóját ismeretlen helyre deportálják. Az ő falujuk a következő a listán. Az öregek tanácsa a rabbi vezetésével még aznap este összeül, hogy megvitassák, hogyan menthetnék meg a közösséget. Végtelen veszekedések után a legjobb ötlet csak hajnalban pattan ki Shlomo fejéből: szervezzék meg saját ál-deportálásukat. Eljátsszák az áldozatokat, a vonatszerelőket, a náci tiszteket és katonákat. A fellelkesült lakosok náci egyenruhákat szabnak, vásárolnak egy leselejtezett rozsdás mozdonyt, svájci rokonukat hazahívják, hogy németül tanuljanak tőle, hamis iratokat gyártanak és kocsiról kocsira összetákolják a vonatot.

Sean Thornton annak idején egy kicsinyke ír faluban született, de még gyerekfejjel Amerikába került. Most, több mint három évtized után csinos kis summával a zsebében tér haza, hogy visszaszerezze ősei egykori birtokát, és ifjúsága viharos évei után végre megállapodjon. Szemet vet egy csinos fehérnépre is, s a helybeliek által kezelhetetlen vadócnak tartott Mary Kate viszonozza az érzelmeit. Az ara drabális bátyja, aki kezdettől fogva ferde szemmel néz a kérőre, azonban megmakacsolja magát: ő ugyan ki nem adja a lány hozományát, hacsak jövendőbelije ököllel ki nem vívja. Ír földön nem is számít az férfinak, aki ódzkodik egy kis becsületbeli csihipuhitól. Senki helybéli nem sejtheti, Sean Thornton miért nem akar kötélnek állni: hogy verekedett ő eleget, s az utolsó bunyó borzalmas véget ért... Az amerikai filmtörténet két ír származású kulcsfigurája,

A történetünk középpontjában egy kis vadnyugati város, Rock Ridge áll, amely épp a közelítő vasúti nyomvonal útjába esik. Hedley Lamarr, a békebíró azzal indítja útnak martalócait, hogy tegyék a városkát mihamarabb lakhatatlanná, hogy aztán olcsón rátehesse a kezét a város telkeire. Amikor a seriffet megölik, Hedley meggyőzi a kormányzót, hogy küldje el a városba a vadnyugat első fekete bőrű seriffjét. Csakhogy az új seriff, Bart kifinomult nagyvárosi úriember, akinek némiképpen nehezére esik megnyerni a vadnyugati városka lakóinak bizalmát.

Az Olsen banda végre elérte célját: milliomosok lettek. Spanyolországban élnek és egyfolytában szenvednek: honvágyuk van és unatkoznak. Egon nem hagyja őket a pénzhez nyúlni, a pénzt tartalmazó piros táskát csuklójához láncolva állandóan magával hordja. A konkurens banda, akitől a pénzt rabolták, nem hajlandó beletörődni a történtekbe. Egyik emberüket Spanyolországba küldik az Olsen banda után...

Furcsa utasok gyűlnek össze azon a vonaton, amelyik Amerika egyik partjáról a másikra száguld. George Caldwell, a rossz modorú könyvszerkesztő ezen a vonaton találkozik Hilly Burnssel, aki egy történész professzor asszisztenseként dolgozik. Viharos gyorsasággal lobbannak szerelemre egymás iránt, ám minden ellenük szól: váratlanul kiderül, hogy Burns főnökét valaki megölte, és a furcsa páros nekiindul, hogy megkeresse a gyilkost. Caldwellt kidobják a vonatból és csak egy kisstílű autótolvajnak köszönheti, hogy még időben visszakerül a robogó járműre, és megmentheti a szerelmét.

Abban a pillanatban, hogy elmegy a vonat nélküle, Odd Horten (Baard Owe), a negyven év szolgálat után kényszernyugdíjazott mérnök rádöbben, utazása mostantól nem a nyomtatott menetrend és a jól ismert állomások dimenziójában folytatódik tovább. A jövõ tele van kérdéssel: fog valaha repülõn utazni? Eladja a csónakját? Hogyan kerül lábára egy vörös tûsarkú cipõ? Túléli az éjszakai vezetést egy bekötött szemû emberrel a volánnál?Biztosak lehetünk benne, hogy meg lehet találni az öregedés napfényes pillanatait, és nem kell korosodó norvégnak lennünk ahhoz, hogy rájöjjünk, a nevetés és életigenlés mindannyiunkban ott ragyog. Az O'Horten, Bent Hamer (Dalok a konyhából, Tótumfaktum) csodálatosan aszimmetrikus látlelete az emberiségrõl. Abszurd vízió nagy lélekkel, némi enyhe melankóliával és egyetemes üzenettel.

A film középpontjában, a káoszban vergődő Curley család áll. A hamisítatlan, vidám és zajos ír családot villámként éri a hír, hogy leányuk, Sharon terhes. A kisvárosban megindul a találgatás ki is a születendő gyermek igazi apja...

Brian Simpson egy angol elit iskola igazgatója. A pedáns direktor keze alatt az oktatási intézmény a rend, a pontosság és a szigorú szabályok mintapéldájává vált. Egy nap Simpson óraműpontossággal megszervezett világa darabokra foszlik. A férfi az Igazgatók Tanácsának ülésére sietve rossz vonatra száll. Hatalmas felfordulás kezdődik, melynek következtében különös találkozásoknak és az idővel való versenyfutásnak leszünk tanúi. Vajon életében először elkésik az igazgató?

Ha egy hippit és egy yuppie-t összezárnak, abból nem sülhet ki semmi jó! John Buckner az FBI mintaügynöke: jelentései pöpecek, frizurája perfekt, csupán élettapasztalata nincs neki. Hueynek az utóbbiból van egy zsákkal, csakhogy a borzas fejű hippi a múltban él, mintha nem tudná, hogy a flower powernek már rég leáldozott. Egyikőjük sem örül hát túlzottan annak, hogy találkoztak, de nincs mit tenni: Buckner azt a feladatot kapja, hogy kísérje le Huey-t egy tárgyalásra, amelyre az utóbbinak egyáltalán nem akaródzik elmenni. Így aztán Huey mindent megtesz azért, hogy lekoptassa magáról Bucknert: leitatja, majd ellopja az iratait és a fegyverét, ezáltal mindkettőjüket jókora bajba sodorja.

Owen a moziban, Hitchcock klasszikusa, az Idegenek a vonaton megtekintése közben döbben rá, hogy akár ő is nyugodtan elkövethetné a tökéletes gyilkosságot. Ilymódon megszabadulhatna édesanyjától, aki minden otthon töltött pillanatát pokollá teszi. Mert hát a kedves mama egy igazi szörny, aki okkal, ok nélkül, ám mindig elviselhetetlen fejhangon utasítja rendre egyetlen fiacskáját. Owen eddig csak képzeletben játszott el a gondolattal, hogy lúgot kever Anyu üdítőjébe, vagy fülön szúrja a szabóollóval. Most pedig már csak egy tettestársra van szüksége, akivel, a filmen látott minta szerint áldozatot cserélve elkövethetik egymás gyilkosságát.

Daryl Chase (Orlando Jones) manhattani pénzügyi zsonglőr rossz passzban van. Amúgy is sorozatosan rossz döntéseket hozott, de egy mexikói politikus meggyilkolása végképp az ő életét is a feje tetejére állítja. Rajta keresztül akarnak illegális pénzt mosni a mexikóiak, és ezt nyomatékosítják azzal, hogy saját lakásában támadnak rá. Egy CIA-ügynök menti meg életét, titkárát viszont megölik. Az ügynök azt tanácsolja, menjen Mexikóba, a tűzfészek felé, majd ők vigyázzák minden lépését, nem lesz baj. Darylnek viszont nincs kedve a beépített ügynök szerepéhez, ezért elcseréli ruháját és identitását egy furfangos hajléktalannal, Freddyvel (Eddie Griffin).