A postássegéd új feladatot kap: rábízzák az Olaszországba száműzött chilei költő, Pablo Neruda leveleinek kézbesítését. A két, egymástól nagyon különböző férfi összebarátkozik, és a költő csábítási tanácsokkal látja el Mariót. Ő ugyanis reménytelenül szerelmes egy gyönyörű nőbe. A Neruda postása bámulatos stílusérzékkel megfestett mese arról, hogyan ejtheti rabul a szenvedély - némi művészi rafinériával - akár a legközönyösebb szívet is.
"Évek óta látok magam előtt egy tágas szobát, hajnali négy óra van, kicsit beszűrődik a pirkadat fénye. A falak bordós-pirosak, és három asszony ül a szobában. Az egyik a tűzzel foglalatoskodik, a másik köt, a harmadik könyvet olvas" - mondta operatőrének, Sven Nykvistnek Bergman, akinek egyik legjelentősebb filmje bontakozott ki később ebből a képből. A Suttogások, sikolyok három nővér és házvezetőnőjük lelki konfliktusokkal teli életét mutatja be a századelőn egy gyönyörű parkkal körülvett nagy házban. S eközben felvonultatja a korábbi Bergman-filmek legnagyobb színésznőit: a haldokló Agnes és a csupa-nőiesség Maria mellett az erőt, a közös ügyeket intéző, férjezett Karin képviseli, mígnem egy hátborzongató jelenetben feltárul kemény szigorral leplezett, iszonyatos boldogtalansága és kiszolgáltatottsága.
Hat évesen a mindenkit elkápráztató Baby Jane a Hudson család szeme fénye. Az évek múltjával azonban Jane varázsa elhalványul az időközben gyönyörű filmsztárrá cseperedő nővére, Blanche árnyékában. Blanche jó testvér módjára minden filmjénél kiharcolja, hogy elfeledett húgának is jusson szerep, bár a felnőtt Jane már korántsem olyan "ennivaló", mint annak idején. Blanche karrierjének csúcsán egy titokzatos baleset következtében egész életére nyomorékká válik. Élete hátralevő részét magányosan tölti húga áldozatos felügyelete és gondoskodása mellett. Az önfeláldozó ápolás leple alatt azonban Jane egyre kegyetlenebb kínzásoknak teszi ki nővérét.
A Sabrina elbűvölő, humoros és Hollywood legnagyobb csillagaival tündököl. Humphrey Bogart, Audrey Hepburn és William Holden a főszereplői ennek a Hamupipőke történetnek, melyet a neves filmes, Billy Wilder (Alkony sugárút, Van, aki forrón szereti) rendezett. Bogie és Holden a hipergazdag Larrabee fivérek Long Islandről. Bogie tetőtől talpig munkában van, Holden tetőtől talpig aranyifjú. De amikor Sabrina, a családi sofőr lánya hazatér Párizsból, immáron felnőtten és elragadón, minden készen áll a családi tűzijáték kirobbanására, ahogy a fivérek Hepburn igéző bájainak bűvöletébe esnek.
Frank a családjával együtt Amerikába emigrál a szegénység elől. Brooklynban kilátástalannak ítélik helyzetüket, ráadásul Frank egyik testvére meghal. Újra útra kelnek, haza Írországba. Limerickben azonban a helyzet változatlan. Franknek észak-ír származású apja miatt erős előítéletekkel kell megküzdenie. Alig talál rendes munkát. A keserűség az IRA szélsőséges fegyveres csoportja felé hajszolja, de az állandó háborúskodás sem az ő világa. Ha pedig pénzhez jut, azt barátaival mind elissza.
Lasse felesége halála után fiával, Pellével útnak ered, hogy munkát találjon. Dániába mennek, ahol egy uradalmi birtokon sikerül állást találnia Lassénak. Itt sok megaláztatásban van részük, ám mindent eltűrnek, mert gyűjtik a pénzt arra, hogy kivándorolhassanak Amerikába. Pelle segít apjának a nehéz munkában és közben iskolába is jár. Amikor azonban el kellene indulniuk, Lasse közli fiával, hogy ő már öreg az utazáshoz.
Minden olyan egyszerűen kezdődött. Három vidám fickó egy róka után ered a gyönyörű, ropogós, szűz hóval borított tájban. És a három vidéki bugrisra rámosolyog a szerencse! Egy lezuhant repülőgép roncsai között, a pilóta holtteste mellett találnak egy táskát, tele pénzzel. Kis híján ötmillió dollárt kell elosztaniuk. Mindannyian azt hiszik, az életük ettől a perctől kezdve megváltozik. És ebben nem tévednek. Csak azzal nem számolnak, hogy a hirtelen jött gazdagság szörnyű teherrel jár. Közéjük férkőzik a bizalmatlanság, szorongásban, rettegésben telnek a napjaik. És a pénznek egyre több áldozata van, egyre több a halott. Úgy tűnik, nincs menekvés, a baleseteknek és gyilkolásnak sosem lesz vége. Minden rossz, és csak rosszabb lehet.
Az amerikai kickboxbajnok, Eric Sloane súlyosan megsebesül, amikor egy mérkőzésen ellenfele, a thaiföldi bajnok tiltott ütésekkel örökre a tolószékbe kényszeríti. Az amerikai fiú bátyja, Kurt bosszút esküszik és egy ismert mester, Xian vezetésével edzésbe kezd, s felkészül az életre-halálra szóló revansmeccsre.
Stephen Fleming, a sikeres politikus nemcsak az országos gondokon lesz úrrá: a saját sorsát is a kezében tartja. Legalábbis ezt hiszi, amíg a francia követség egyik hivatalos fogadásán nem találkozik Annával. A végzet asszonya azonban már fia barátnője, talán jövendőbelije. Stephen házassága huszonöt éve alatt sohasem érzett ilyen szenvedélyt. Az új élmény ellenállhatatlanul sodorja a kalandnál többet ígérő viszonyba. Mindent kockára tesz. És még annál is többet veszíthet...
Amikor a Zachary klán tagjai elkezdenek a családjuk múltjával foglalkozni, felfedezik, hogy egyikük, Rachel valójában indián család szülötte, akit még kicsi gyerekként elraboltak a törzsétől. Amikor ez a tény napvilágra kerül, azonnal elszabadul a pokol. Az indiánok visszakövetelik maguknak az elveszett gyermeket. Megindul a harc Rachelért.
Három kisstílű szélhámos a balul sikerült rablás után kétségbeesésében túszul ejti egy alagsori bár személyzetét és vendégeit, így próbálván esélyt szerezni, hogy kitörjenek a rendőrgyűrűből. A rabtartók és rabok között különös rokonszenvek szövődnek.
Jenna idegileg instabil fiatal nő, aki egy gyönyörű kislánynak, Cody-nak ad életet. A kisbabáról azonban hamar kiderül, hogy beteg - autista. Jenna képtelen egyedül gondját viselni a kicsinek, ezért nővérét, a pszichiátriai ápolóként dolgozó Maggie-t kéri meg, segítsen neki. Maggie magához veszi a kislányt és sajátjaként neveli fel. Cody hat éves, amikor igazi édesanyja újra megjelenik - ezúttal azonban nem látogatóba jött és nem egyedül. Jenna új férjével érkezett, hogy magával vigye a kislányt. Maggie attól tart, rossz helyre került Cody, ezért a rendőrséghez fordul segítségért. Megdöbbenéssel hallja az egyik nyomozótól, hogy az elmúlt időszakban szokatlanul megszaporodtak a gyermekrablások, és ami még ennél is megmagyarázhatatlanabb: mindegyik elrabolt kisgyerek ugyanazon a napon született, mint a kis Cody...
Lehet, hogy nem létezik kóros telefonfüggőség nevű betegség, de a Mozell lányok miatt érdemes volna bevezetni. A hölgyek, a telefonálás összes lehetséges módozatát felvonultatják (vezetékes, drótnélküli, mobil, konferencia, társvonal, üzenetrögzítő), hogy a családi kötelékeket fenntartsák. Most éppen azért lógnak mindhárman a dróton, mert az apa (Walter Matthau) kezdi egyre jobban elveszíteni a kapcsolatot a valósággal. A lányok aggódnak érte, de a gyakorlatban csak Eve, a középső lány (Meg Ryan) áll mellette, s ő informálja testvéreit - természetesen telefonon - apjuk állapotáról.