A film Alexander Hamilton, az USA egyik alapító atyja és első pénzügyminisztere történetét mutatja be. Eredeti Broadway musical.

Az 1900-as évek elején minden az olajról szól az amerikai határvidéken. Amikor Daniel Plainview hírét veszi, hogy van egy kisváros nyugaton, amely szinte fürdik az olajban, felkerekedik és a fiával együtt útnak indul Kaliforniába. Számítását siker koronázza, megcsinálja a szerencséjét, gazdag emberré válik. Ám a kitermelt olaj mennyiségével egyenes arányban növekszik a konfliktusok száma. Az olajbányászat velejárója a korrupció, a csalás, a pénz, a gazdagság ígérete elvakítja az embereket, veszélybe kerülnek a hagyományos értékek.

Gyerekrablási hullám söpör végig Mexikón. John Creasy, a kiégett, valamikori CIA-ügynök és bérgyilkos a barátja rábeszélésére elvállalja Samuel Ramos iparmágnás és felesége gyermekének, a kilencéves Pitának a védelmét. Creasy nehezen tolerálja a koraérett kislányt, és vele az és életét firtató kényelmetlen kérdéseket, amelyekkel Pita állandóan zaklatja. De a férfiről lassan lemállik az áthatolhatatlannak látszó védőburok, és megnyílik a kislány előtt. Amikor a kis Pitát elrabolják, a férfi a saját kezébe veszi a nyomozást.

Az írországi Magdalene menhelyeket az Irgalmas Nővérek apácarend tartotta fenn. A fiatal lányokat ide vagy családjuk, vagy az árvaház küldte, hogy fogvatartásuk alatt a rend mosodájában keményen dolgozva bánják meg vétkeiket. A lányok bűnei nagyon különbözőek voltak. Ha egy lány gyermeket szült, vagy túl csinos, túl csúnya, túl okos, vagy buta volt, vagy például unokatestvére megerőszakolta, egyenes volt az útja a menhelyre. A lányok évi 364 napot dolgoztak, a fizetség pedig éhezés, verés, megaláztatás és erőszak volt. Nők ezrei éltek és haltak meg itt. Az utolsó Magdelene menhelyet 1996-ban zárták be. A film négy fiatal lány sorsát kíséri végig a hatvanas években, igaz történet alapján.

Rush a mentális problémákkal küszködő David Helfgott figuráját alakítja. Davidet csodagyerekként tartották számon - zseniális tehetsége volt a matematikához, a sakkhoz és a zongorához. Zsarnoki apja megtiltotta fiának, hogy a maga útját járja - hiába ajánlotta fel a híres hegedűművész, Isaac Stern, hogy taníttatja a fiút, az apa mindenképpen zongoraművészt akart nevelni belőle.David Londonban folytatta tanulmányait Cecil Parks "iskolájában", ahol Rachmanyinov 3. zongoraversenyének előadása után idegösszeomlást kapott.Davidet sokáig kezelték - mindenki tudta, hogy a sokat ígérő zongoraművészi karrierjének befellegzett. Hangulatváltozásai miatt senki nem gondolta, hogy valaha még visszatérhet a koncerttermekbe - kenyerét bárzongoristaként kereste.Egy barátjának köszönhetően David megismerkedik Gilliannel, aki hihetetlen odaadással és önfeláldozással segít Davidnek megtalálnia régi önmagát...

Amint azt a cím is sugallja, a film a bibliai Teremtéstörténet első huszonkét fejezetét dolgozza fel. A világ keletkezésének különleges képei után Ádám és Éva történetét követhetjük nyomon, majd kettejüknek a Paradicsomból való kiűzetése után Káin és Ábel egymással való küzdelme elevenedik meg. Életre kel Noé és Ábrahám, láthatjuk amint az addig egy nyelvet beszélő emberek világa összezavarodik Bábel tornyánál, és szemtanúi lehetünk Sodoma és Gomora félelmetes pusztulásának. Az Ótestamentum első részének fontosabb epizódjait az egyik arkangyal szerepében Peter O'Tool narrációja köti össze...

A gazdag itáliai posztókereskedõ fia léhűtõ életet él Assisiben. Amikor háború tör ki, Francesco bevconul a hadseregbe, és nem sokkal késõbb fogságba esik. Mire betegen hazatér, nagy változásokon megy keresztül, megveti korábbi életmódját. Lemond örökségérõl, elhagyja családját, és elhatározza, hogy koldulásból élve saját kezével fog templomot emelni Istennek.

Lenyűgözően hideg és nyugtalanító képi megoldásaival a műfaj egyik kiemelkedő filmjét láthatjuk. John Hobbes nyomozó és társa, Jonesy fellélegeznek, amikor kivégzik az általuk elfogott démonikus gyilkosságsorozat tettesét. Napokkal később ismerősök és ismeretlen emberek egyaránt azt a dallamot éneklik Hobbesnak cinikusan, amit a halálraítélt dúdolt neki a gázkamrából. A rémtettek ráadásul tovább folytatódnak és kísértetiesen hasonlítanak ez előzőekhez. Ekkor kezdődnek Hobbes lidércnyomásos napjai: egyre több gyanús jel utal arra, hogy neki is köze lehet az újabb gyilkosságokhoz. Az őrjítő jelenség nyomában eljut a fekete mágia tiltott világáig. A nyomozó megismerkedik egy teológiaprofesszorral, aki nemcsak természetfeletti erők hatására gyanakszik, hanem az esetek hátterében magának az ördögnek a jelenlétét véli felfedezni. Hobbes kénytelen szembenézni azzal, hogy az egyetemes gonosz korlátlan és örök.

Jeruzsálem pusztulása után, csaknem hat évszázaddal Krisztus megszületése elõtt a babiloni területeket perzsák hódították meg, és létrehoztak egy hatalmas, új birodalmat. A Perzsa Birodalomban szép számmal maradtak zsidók, a varázslatos Susán városában. Ahasvérus, a perzsa király elrendelte, hogy kutassanak fel fiatal szüzeket a háremébe. Ide került a zsidó Márdokeus húga, Eszter is, akit a király Perzsia királynéjává tett. A szép és okos királyné kezébe vette a zsidó nép sorsát és megmentette az esztelen pusztítástól...

Mark Chopper Read az eredeti történeteirõl ismert "nagy mesemondó", amolyan ausztrál Háry János. Nagy dumás, egész életében rabolt, ölt és ült, aztán az egészet megírta két kötetben, amelyekbõl hatalmas bestseller lett. Chopper fõként drogdílereket gyilkolt, amely körülmény nagyban hozzájárult népszerűségének növekedéséhez (még a rendõrség körében is).

Chan nyomozó (Jackie Chan) hongkongi rendőrtiszt, akit a CIA és KGB is felbérel egy veszélyes ukrán nukleáris töltet visszaszerzésére. Jackie tehát elkezdi szétválogatni a rossz fiúkat a jóktól - mindezt könnyed, ám jól irányzott ütések s kiadós ólomeső közepette. Jackie kezében minden tárgy fegyverré válik, s a rossz fiúkat üldözve bejárja a fél világot, Ukrajnától Ausztráliáig. Ha kell, tengeralattjáróra pattan, snowboardozik vagy gólyalábon jár, miközben útját felváltva keresztezik emberevő cápák és ellenállhatatlanul szép lányok.

Charles Bovary, a nemrég megözvegyült vidéki orvos feleségül veszi Emmát, egy módos parasztgazda szép és nagyravágyó lányát. Emmának már az esküvő után rá kell jönnie arra, hogy férjében nem találja meg a szenvedélyt, amire vágyott. Gyűlöli a gyenge jellemeket, kiábrándul tutyimutyi férjéből, romantikára vágyik. Sikertelenül próbál kitörni a hétköznapok szürke egyhangúságából. Mivel felesége folyton gyengélkedik, Bovary úgy gondolja, levegőváltozásra van szüksége, ezért Yonville-be költöznek, ahol Emma más férfiakhoz menekülve keresi az életéből hiányzó szenvedélyt.

Carrie kilóg a sorból. Félénk, visszahúzódó és szeplős, nem tartozik a népszerű lányok közé az iskolában, mi több:rendszeresen ő a céltáblája a többiek otromba tréfáinak. Carrie otthon is szenved. Fanatikusan vallásos anyja szintemegnyomorítja a lelkét. Talán éppen a mindenhol ránehezedő stressz hatására a lány megváltozik. Nő benne a feszültség, azelfojtott indulat és egyre erősebb lesz gyerekkora óta jelentkező, rejtett képessége. Carrie telekinetikus adottságávalpusztán összpontosítással is képes tárgyakat megmozdítani, összetörni, vagy lángra lobbantani, de a lány egyelőre még uraönmagának. Osztálytársnői azonban újabb, minden eddiginél gorombább tréfára készülnek az iskolai bálon, amely felszabadítjaCarrie minden elfojtott dühét és szörnyű következményekkel jár.