A süket-néma, a külvilággal semmiféle kommunikációra nem képes kislányhoz, Helen Kellerhez új nevelőnőt fogadnak a szülei. Annie Sullivan hihetetlen akaraterővel, bátorsággal és következetességgel, a környezet - és a nézők - számára olykor szinte elviselhetetlen módszerével végül megtanítja a kislányt az együttélés legelemibb szabályaira, érzelmei kifejezésére. A két főszereplő, Anne Bancroft és Patty Duke 1962-ben Oscar-díjat kapott a filmben nyújtott megrázó alakításáért.
Ramón Sampedro egy fiatalkori balesete következményeként már csaknem harminc éve él ágyhoz kötötten. Azóta az egyetlen kapocs, ami a külvilághoz köti, a tengerre néző szobájának ablaka és egyetlen vágya, hogy méltósággal fejezhesse be életét. Napjait azonban megváltoztatja két nő érkezése. Julia, az ügyvédnő azért jön, hogy segítsen az eutanáziára irányuló kérelem megszerzésében. Rosa, egy nő a faluból, aki megpróbálja meggyőzni őt arról, hogy mégis érdemes életben maradnia. Ramón rendkívüli személyisége mindkét nőt rabul ejti és arra készteti őket, hogy most először végiggondolják azokat az elveket, amelyek szerint saját életüket irányítják. Ramón tisztában van vele, hogy csak az képes segíteni neki az utolsó úton, aki igazából szereti őt.
Malcolm X életrajzát bemutató film, aki Malcolm Little néven látta meg a napvilágot, és az egyik leghíresebb fekete bőrű, amerikai vezető. Miniszter apját a Ku Klux Klán tagjai ölték meg. Gengszterré vált, és mikor a börtönben ült fedezte fel Elijah Muhammad iszlám írásait. Szabadulása után prédikálni kezdte a megismert tanításokat, majd később elzarándokolt Mekka városába.
Frida Kahlo (Salma Hayek) felkavaró szépségű mexikói festőművésznő élete filmért kiáltott... 1922, Mexikóváros: Frida élvezi diákéveit és az egyre inkább rajongó férfiakat. Barátja, Alejandro (Diego Luna) sok érdekes embernek mutatja be, többek között Diego Rivera (Alfred Molina) festőnek. A felhőtlen időknek egy szörnyű buszbaleset vet véget. Frida hosszú időre ágyba kényszerül. Barátja elhagyja, csak szülei tartják benne a lelket. Édesapja festőkészlettel ajándékozza meg és Frida elkezd alkotni. A lábadozás után újra felkeresi Diego Riverát és megmutatja neki festményeit. Diegót lenyűgözi a lány vad tehetsége. Összeházasodnak és a kor legirigyeltebb és legünnepeltebb párjaként élnek a szabados erkölcsű művészvilágban. Mindketten elkötelezett kommunisták, vendégül látják a száműzött szovjet Trockij-t (Geoffrey Rush) és feleségét (Margarita Sanz), de Fridának emellett még egy igazi kapitalista, Nelson Rockefeller (Edward Norton) is udvarol.
Milos Forman filmje Andy Kaufman amerikai komikus életét mutatja be Great Neck-ben (Long Island) töltött gyermekkorától - amikor "láthatatlan" közönség előtt lépett fel -, egészen a tüdőrák egy ritka fajtája okozta haláláig. A film második része Kaufman pályafutásának kudarcairól szól, arról az időszakról, amikor kissé túl messzire merészkedett. A pankrációhoz való kötődése - amely az évtized egyik legnagyobb szórakoztatóipari svindlije volt - még azokat is elfordította tőle, aki a legtovább kitartottak az előadó mellett.
Howard Hughes, a huszadik század legfigyelemreméltóbb egyéniségei közé tartozott. Sikeres feltalálóként, dörzsölt iparmágnásként és ünnepelt hollywoodi producerként az álmai megvalósításáért a mindenre kész amerikai ideálját testesítette meg, legnagyobb szenvedélye azonban mindenekelőtt a repüléshez fűzte.
Stephen Hawking, a világhírű fizikus-csillagász tudós ugyanannak a tanszéknek a vezetője Cambridge-ben, amely valamikor Sir Isaac Newtoné volt. Teljesítményét Einsteinnel veti össze a tudományos közvélemény. Hawking az Univerzum keletkezését és megszűnését, a fekete lyukakat, a teret, az időt, a téridőt kutatja. Tudományos nézeteit az e portréfilm címével azonos, óriási nemzetközi sikert elért könyvében is kifejtette. A filmben barátai, családjai, munkatársai elbeszéléséből bontakozik ki a tudós gondolkodásmódja és élettörténete.
A 13 éves Anna és családja 1942 és 1944 között Amszterdamban egy ház padlásán bujkál a zsidókat üldöző nácik elől. A kislány a saját szemszögéből nézve írja le a szűk térben összezsúfolt emberek mindennapi félelmeit és nehézségeit, amelyeket a leleplezésükig átéltek.
Ron Kovic lelkes, hazáját szerető ifjúként önkéntesnek jelentkezik a hadseregbe, hogy a vietnami háborúban szolgálja Amerikát. Az egyik összecsapásban szerzett súlyos sebesülés azonban kettétöri az életét. Félig bénán, élete végéig tolókocsihoz kötve tért haza. Ahogy a háborúban, úgy otthon is gyötrelmek sorozata várja: meg kell szoknia nyomorékságát, be kell illeszkednie családjába, környezetébe. Csak lassan ismeri föl, hogy nem a körülötte lévő világ változott meg, hanem ő maga. Ron Kovic az egyik legismertebb háborúellenes aktivista lesz. (port.hu)
Az angol Diana hercegnõ élete a tündérmese és a rémdráma keveréke, egy életút, mely csillogással és botrányokkal volt kikövezve. Az emberek szerint Diana mindig is szálka volt az angol királyi ház szemében. Nem véletlen, hogy a hercegnõ tragikus halálát követõen II. Erzsébet és a királyi család nem jelent meg a nép elõtt. Anglia értetlenül állt királynõje hallgatása elõtt, mindenki elítélte a protokollhoz ragaszkodó királyi családot. A történet arról a feszültséggel és érzelmekkel teli hétrõl szól, amely a szívek hercegnõjének halála után megrendítette az angol monarchiát.
A nagy világvallások közül három is – a kereszténység, az iszlám és a zsidó vallás – az õsatyák sorában tartja számon Ábrahámot, az elsõ embert, akivel Isten szövetséget kötött, s az egyetlent, aki Isten barátjának nevezhette magát. Ábrahám volt az, aki Kánaán földjére vezette népét, miután a nomád törzs hosszan vándorolt a pusztaságban. E monumentális filmalkotás Richard Harris (Harry Potter, Nincs bocsánat, Gladiátor) nagyszerû alakításában tárja elénk a pásztorból lett hõs életét, akinek hitét az isteni akarat folyamatosan kemény próbatételeknek veti alá. Az Emmy- és Golden Globe-díjas Barbara Hershey (Krisztus utolsó megkísértése, Hannah és nõvérei) alakítja a gyönyörû és tiszta, mégis tragikus sorsú Sárát, Izrael törzseinek õsanyját.
A monumentális filmfreskó Jézus életét eleveníti fel a filmművészet legnemesebb eszközeivel. Ez a film egyike a bibliai történet legszebb, legteljesebb feldolgozásainak. Vallástörténeti hűséggel követi a Biblia világát, s nemcsak Jézus történetét beszéli el, hanem hitelesen megeleveníti a kort, az időt, amikor élt. Az alkotók megpróbálták érzékeltetni, mit gondolhatott és mondott egyidejűleg Augustus császár és miként cselekedtek a rómaiak és a zelóták.