Franciaország a II. világháború idején: az ellenállók kis csapata, akiket Mathilde vezet, kétségbeesetten küzd a túlerőben lévő német megszállókkal.
A megrázó film a szétbombázott Berlinben játszódik, éhség és reménytelenség szorításában vergődő emberek között. A háború nemcsak a várost dúlta szét, a szörnyű trauma lerombolta azokat az erkölcsi kapaszkodókat is, amelyek segíthetnék az újrakezdést. A film hőse, a kis Edmund is hiába próbál segítséget kapni a felnőttektől. Kínzó gondjaival magára marad, úgy érzi, egyre súlyosabb felelősség nehezedik a vállára, s ez törvényszerűen sodorja a tragédia felé... "A film értelmezésében már a cím is orientál. A nulla a matematikában az az egység, amellyel nem lehet sem osztani sem szorozni. Nullára annak az embernek az élete jut, akinek egykor meglévő pozitív értékeitől megfosztva kell újra kezdenie az életét. Rossellini 1947-ben nem tévedett, nem túlzott, amikor ilyennek látta Németország helyzetét." (Gyürey Vera)
Amsterdam Vallon, egy ifjú ír-amerikai aki tizenöt év javítóintézet után, mikor végre kiengedik, visszamegy az Öt Ponthoz, hogy bosszút álljon Hentes Billen, aki édesapját szeme láttára megölte. A bandavezér hatalma azóta csak nőtt, s most még nagyobb kegyetlenséggel harcol az új ír bevándorlók ellen. A tizenöt évvel korábbi döntő győzelmet, melynek az öreg Vallon is áldozatul esett, minden évben megünnepli. A fiú erre a napra vár, hogy méltó bosszút álljon apjáért.
"Ki vagy? Magad választod a sorsodat, vagy valami abszurd fordulat határozza meg az életed folyását?" Erre a kérdésre keres választ a film, felelevenítve Salomon Perel igaz történetét. A lengyel-orosz származású zsidó fiú a történelem viharában csak úgy maradhat életben, ha állandóan megváltoztatja identitását. Amikor családjának menekülnie kell Németországból, egy orosz árvaházban "pionyír" lesz belőle. Innen német fogságba kerül, ahol - árja árvaként - hős gyanánt tisztelik és szeretik a német tisztek. A fiút jutalmul felveszik a Hitlerjugend tagjai közé, ahol beleszeret egy náci lányba.
A helyszín egy kikötőváros, Sete, ahol a nehéz fizikai munka helyett egyre inkább az ipari szolgáltatások, a turizmus, a vendéglátóipar nyer teret. Slimane Beiji, a hatvanas éveiben járó, elvált algériai férfi létszámcsökkentés miatt elveszíti hajógyári állását. Végkielégítését arra akarja fordítani, hogy egy régi halászhajót észak-afrikai specialitásokkal szolgáló étteremmé alakítson. Ez azonban sokkal bonyolultabb, mint gondolná. Rym, főbérlőjének és egyben szeretőjének tinédzser lánya segít neki. Abdel Kechiche rendező nagyrészt a volt feleség, Saoud konyhaasztalánál zajló, improvizált beszélgetéseken keresztül tárja fel Silmane összetett családi kapcsolatait. Ott gyűlik össze vasárnaponként a népes család, hogy a címben szereplő fogást, az ízletes kuszkuszt és halat elfogyassza.
François egy olyan iskolában osztályfőnök, ahol szinte minden diák különféle nemzetiségű és hátrányos helyzetű családból jött. A nehéz helyzet ellenére a tanárokat a legjobb szándék, a kitartása és a tolerancia jellemzi. Minden erejükkel azon dolgoznak, hogy bátorítsák a diákokat és a lehető legjobb oktatást nyújtsák nekik. Ennek ellenére a különböző kultúrák és temperamentumok gyakran szítanak konfliktust az osztályban. A diákok miközben sokszor szórakoztatóak és inspirálják a tanári munkát, magatartásukkal a legelszántabb tanár kedvét is elvehetik az együttműködő munkától. Mivel François se nem körülményes se nem túl szigorú a diákok kezdetben együttműködőek, vagy legalábbis rá lehet őket beszélni a munkára. Nyíltsága gyakran meglepi a diákokat, akik közül néhányan maguk is megnyílnak előtte. François igyekszik ragaszkodni ahhoz, hogy a diákok tisztelettel beszéljenek egymással és vele is, de nehéz helyzetbe keveri magát, amikor diákjai elkezdik feszegetni a határokat.
A munkanélküli Wendyre rámosolyog a szerencse, jövedelmező nyári munkát talált magának. Ám úgy tűnik, minden összeesküdött ellene, amikor úton Oregon állam felé lerobban az autója, a kutyája pedig megszökik. A lány Lucy keresésére indul. Wendy céltalanul bolyong, miközben egyre fogy az amúgy is kevés pénze. Emiatt azután egyre súlyosabb döntésekre kényszerül.
Lorna, egy Belgiumban élő albán nõ. Hogy barátjával egy kis büfét nyithasson elfogadja Fabio, egy helyi gengszter ajánlatát. Fabio ördögi tervének első lépéseként Lorna és Claudy névházasságot kötnek, így Lorna megkapja a belga állampolgárságot. A terv második lépéseként Lorna egy orosz maffiózóhoz menne hozzá, akinek szintén gyorsan állampolgársághoz kell jutnia és ezért komoly összeget ajánl fel. Ahhoz hogy a második házasságot nyélbe tudják ütni meg kell ölni Claudy-t. Vajon vállalja Lorna a hallgatást?
Egy fiú és egy lány története, akik Afrikából utaztak Belgiumba. A nehézségek ezúttal igazán próbára teszik barátságukat.
Todd Bowden tipikus amerikai tinédzser és kitűnő tanuló - amíg fel nem fedez egy sötét titkot: az ő városában, ráadásul a tőszomszédságában él rejtőzködve egy német háborús bűnös, Kurt Dussander. Todd rabjává válik a náci szörnyeteg rémtörténeteinek, ezért megzsarolja az öregembert: a hallgatásáért cserébe mindent fel kell fednie sötét múltjából. Ennek eredményeképpen azonban olyan ördögi erők szabadulnak el, melyeket lehetetlen féken tartani.
Különböző nemzetiségű és kultúrájú emberek életútja fonódik össze a filmben. Egyetlen közös pont életükben a jobb lét reményében a sors igazságtalanságával vívott küzdelem, melynek győzelme mindannyiuk számára törvényes letelepedést jelentene a napfényes Los Angelesben.A film a határátkeléstől és okirathamisítástól a menedékjogi és zöldkártya-kérelmezésen keresztül az illegális munkavállalást és honosítási procedúrát is hűen, modernkori akciódrámaként dolgozza fel, olyan színészekkel a főbb szerepekben, mint Harrison Ford (Indiana Jones sorozat, Az ördög maga), Ashley Judd (Ha ölni kell, Tiszta ügy) és Ray Liotta (Lázongó ifjúság, Füstölgő ászok) vagy Jim Sturgess (21, A másik Boleyn lány).
Eric Schlosser Magyarországon is megjelent bestsellere, a Megetetett társadalom ihlette Richard Linklater Arany Pálmára jelölt filmjét, amely a Traffic nyomdokain haladva görbe tükröt tart az amerikai álom mára már korántsem makulátlan ábrázata elé. Richard Linklater tablója az illegális bevándorlótól a középnyugati éttermi dolgozókon át a topmenedzserig a társadalom minden szereplőjét szembesíti a kellemetlen igazsággal, hogy szar van a palacsintában (vagy éppen a hamburgerben), és az uniformizált világban semmi sem az, aminek látszik.
Ausztrália, 1835 táján. Charles Adare, a kormányzó Angliából érkezett unokafivére egy vacsorán észreveszi, hogy unokahúga Harrietta - aki Sam Flusky meggazdagodott fegyenc felesége - az italba menekül házvezetőnője, Milly terrorja elől. Charles addig- addig próbál segíteni a szép asszonyon míg beleszeret és ezzel kiváltja a féltékeny férj haragját. Végül persze fény derül a szörnyű családi titokra...
Shawn MacArthur, a kisvárosi srác egy fillér nélkül érkezett New Yorkba. Abból tengeti életét, hogy hamisított cikkeket árul az utcán. Ám egy nap rámosolyog a szerencse, amikor a szélhámos Harvey Borden felfedezi, hogy a fiú tehetséges az utcai verekedésben. Amikor felajánlja Shawnnak, hogy segít neki komoly pénzt keresni, kettejük közt amolyan kényszerszövetség formálódik. Harvey tehát Shawn menedzsere lesz, és bevezeti őt a kesztyű nélküli verekedések korrupt világába, ahol a gazdagok a szerencsétlen pofozógépekre fogadnak. Shawn szinte egyik napról a másikra sztárbunyós lesz, profi bokszolókat ver meg, harcművész bajnokokkal és pankrátorokkal mérkőzik egy sor döbbenetesen intenzív küzdelemben. Ám ha valaha is szeretne elmenekülni ebből a sötét világból, amelybe belecsöppent, akkor most szembe kell néznie élete legkönyörtelenebb harcával.