Tennessee-ben javában dúl a polgárháború. Dunbar hadnagy az áthelyezést választja a nyugati frontra - egy hőstett elismeréseként. Amikor megérkezik a Sedgewick erődbe, rá kell döbbennie, hogy az már régóta magányosan áll, és ő az egyetlen lakója. Hamarosan kapcsolatba kerül a sziú törzzsel, köztük a szent emberrel (Vergődő Madár), a harcossal (Szélfútta Haj), a törzsfőnökkel (Tíz Medve), valamint Álló Ököllel, egy fehér nővel, akit még gyermekként fogadott be a törzs. Dunbar becsületes és bátor cselekedetei nyomán fokról fokra kölcsönös elismerés és csodálat épül ki közte és a sziú törzs tagjai között. Dunbar egyre inkább beépül a törzsbe, izgalmas szerelmi kalandba bonyolódik Álló Ököllel, és életre szóló barátságot köt a bennszülöttekkel.

A polgárháborúnak vége. Az egykori hős, Nathan Algren nem találja a helyét a békés, egyre praktikusabb országban. A vakmerőség, az önfeláldozás, a hűség - az ő katonaerényei - itt már értéktelenné váltak. Ebből az állapotból egy sok pénzzel kecsegtető ajánlat mozdítja ki. Algrennek Japánba kell utaznia, ahol a fiatal, Amerika-barát császár modern hadseregébe kiképzőtisztnek szerződteti. Az új haderőnek a régi hagyományokat tisztelő és követő szamurájokkal kell leszámolnia. Az első csapást maga Algren vezeti. Az elkapkodott előkészületek miatt hiába a modern fegyverzet, a szamurájok diadalmaskodnak, és Algren fogságba esik. A szamurájok parancsnoka azonban nem végez az idegennel, hanem megpróbálja megismerni. Az amerikai pedig lassan megtapasztalja, hogy a szamurájok értékrendje sokkal közelebb áll hozzá.

Daniel Dravot (Sir Sean Connery) és Peachy Carnerhan (Michael Caine), a két dörzsölt kalandor Kafirisztánba utazik, ahol értékes királyi kincsek rejtőznek. Amint megérkeznek, azonnal harcba keverednek a rettegett rablóbandával és mindenki meglepetésére, legyőzik őket. A helyiek királyokként köszöntik őket és a két újdonsült uralkodó kap az alkalmon. Csakhogy birodalmi gondolkodásmódjuk miatt sorsuk megfordul.

Dúl a polgárháború Észak-Amerikában. A kékkabátos Robert Gould Shaw ezredest megbízzák, hogy szervezze meg az első feketékből álló egységet. A Massachusetts állambeli önkéntes alakulat, az 54. hadtest katonái szökött rabszolgákból és szabad polgárokból állnak. A fehér nemesi családból származó Shaw elhatározza, hogy az általános vélekedéssel szemben bebizonyítja, a feketékből is lehet jó katonákat faragni. Legfőbb segítőtársa Trip, egy szökött rabszolga, valamint John Rawlins, aki sírásóból lett katona. Lelkesedésük átragad a többiekre is, de vajon elég lesz-e ez a diadalhoz?

Még Napóleon korában történik, hogy egy francia tiszt nagyon megsérti bajtársát. Ez a sértés és a sértés okozta bosszúvágy egész életükre meghatározóvá válik. Ami eleinte egyszerű párbajnak indul az első alkalommal, később rituális, időről időre megrendezendő első vérig tartó párbajozási tradícióvá válik.

John McBurney tizedes az amerikai polgárháború déli hadseregében. Amikor megsebesül, társai egy, a csata helyszínéhez közeli leányiskolába viszik gyógyulni. A férfi itt hamarosan felismeri lehetőségeit, és szinte az összes lányt elcsábítja. Emiatt a féltékenység lesz úrrá az intézményben a lányok között. McBurney pedig kihasználja ezt?

A vadnyugaton átutazó texasi, aki a világ híreit juttatja el a helyi városiakhoz, vállalja, hogy segít egy elrabolt fiatal lány megmentésében.

Jim Craig apja halála után beáll egy gazdag földesúrhoz dolgozni. Új munkaadójáról kiderül, hogy apja legjobb barátjának az ikertestvére, és az is hogy a két fivér között régóta igencsak feszült a viszony. Jim keményen, minden erejét összeszedve dolgozik a birtokon, s beleszeret a földesúr lányába, ezzel azonban fellobantja a régi családi viszályt. Amikor a fiút azzal vádolják, hogy veszni hagyott egy értékes lovat, Jimnek csak egy módja van rá, hogy visszaszerezze önbecsülését: maga ered a csődör nyomába a hegyekbe, ahol nevelkedett...

Musztángokat terelt Jim Craig, remélve, hogy az így keresett pénzből megalapozhatja jövőjét, és feleségül veheti kedvesét, Jessicát. Az 1880-as évek második felében visszatér a hegyi kunyhójába, ám a dolgok azóta megváltoztak. Jessicát az apja egy bankár fiához akarja feleségül adni. Harrison rossz szemmel nézi Jim felbukkanását. Ráadásul a gazdag telepesek összefognak, és el akarják kergetni a vidék régi lakóit. A két szerelmesre hosszú és küzdelmes időszak vár.

A nagy vonatrablás megtörtént esemény: 1855-ben, a krími háború idején az úri rabló, Edward Pierce és társai kifosztották a London-Párizs expresszvonat postakocsiját, amelyben a katonák zsoldját szállították.

Mitől vadul meg a nyugat? Természetesen Jackie Chan ezúttal új csapáson jár: a birodalmi testőrség egyszerű harcosát alakítja, aki egy elrabolt hercegnő nyomán eljut a Vadnyugatra. És ha életben akar maradni, kénytelen megtanulni egy-két új fogást. Chon Wang tehát indiánokkal ismerkedik, rászokik a whiskyre, és természetesen lóra pattan. Új barátja, egy peches vonatrabló segítségével próbálja kiszabadítani Pei-Pei hercegnőt. A szokatlan párosnak persze semmi sem úgy sikerül, ahogy szeretné.

A sci-fi irodalom klasszikusa, H. G. Wells megálmodta, a speciális effektusok iskolateremtő mestere, Ray Harryhausen pedig egy lenyűgöző látványvilágú filmben tárja elénk a holdbéli élet rejtélyeit és titkait. Űrhajósok indulnak a Holdra, hogy expedíciójuk során kiderítsék, igaz-e az elborzasztó történet, miszerint a békésnek tűnő égitestet hangyaszerű szörnyszülöttek uralják.

Az 1880-as években, Szudán végtelen sivatagában, egy magát El Maghdinak, Messiásnak nevező nílusi ember felkelést robbantott ki előbb Egyiptom, majd a világ ellen. Összegyűjtötte a sivatagi törzseket, és "szent háborúra" szólította fel őket. A sivatagban fanatikus emberei lemészárolták Egyiptom tízezres seregét, így Kartúmot és lakóit halálos veszély fenyegette. Az angolok nem voltak hajlandók segítséget küldeni, Gordon tábornok azonban egyedül is vállalta, hogy szembeszáll az ördögi ellenféllel.

A 14. században járunk, amikor Anglia lakosságát a pestisjárvány tizedeli. Az emberek elkeseredetten keresik annak módját, hogyan békítsék meg Istent, hogy elfordítsa róluk átkát. Griffin-nek, a falubeli kisfiúnak látomása támad, egy katedrálist lát, ahol el kell helyezniük egy keresztet és eltávozik tőlük a fekete halál. Hogy ezt megtegyék, le kell ereszkedniük a föld gyomrába, átkelni egy új város közepén, megöntetni az öntőkkel a keresztet és elhelyezni a templomtornyon. Griffin bátyja, Connor és barátaik eleget tesznek az isteni útmutatásnak és követik Griffin-t a föld mélyébe, de mikor átjutnak a túlsó oldalra, a XX. század furcsa világának forgatagában találják magukat. Vajon tudja Isten, hogy mit kér tőlük, és sikerrel véghez viszik-e küldetésüket?

Az árva Mary Cornwallba kerül nagybátyjához. Joss bácsi a Jamaica nevű fogadót vezeti, ám Mary hamar rájön, hogy a környéken garázdálkodó kalózbandának is nagybátyja a főnöke.

A tinédzser ikerpár Rachel és Theo Matheson édesanyjuk váratlan halála után rokonaiknál nevelkednek. A tragikus esemény előtt különleges pszichés kapcsolatban voltak egymással, ám mivel Theo képtelen szembenézni a fájdalmával, a kötelék megszakadt. Rachel hiába próbál közeledni hozzá, mindig visszautasításban részesül... Kay nagynéni és Cliff nagybácsi a Pupuke tónál lakik, és az ikreket teljesen lenyűgözik a vulkanikus eredetű képződmények, és leginkább a titokzatos öreg Wilberforce ház, ami a tóparton áll. Amikor bemerészkednek a házba, hogy átkutassák, soha nem látott teremtményekkel szembesülnek, akik az Auckland-i gyűrű k9hűlt vulkánjai alatt rejtőzködve élnek, és alakváltó képességgel rendelkeznek. A titokzatos Mr. Jones (Sam Neill) vezetésével, és Ricky bácsikájuk segítségével, az ikreknek újra elő kell hívniuk régi képességüket, hogy leszámoljanak egy ősi gonosszal, mielőtt még az számol le velük...