Vito Corleone halála után Michael lép apja örökébe. A férfi szerteágazó kapcsolatrendszerének felhasználásával új profilt alakít ki a családja vezette maffiának. Hamarosan azonban újabb összeütközések és árulások veszik kezdetüket, amikben az új vezetőnek helyt kell állnia. S Michael nem habozik a legveszedelmesebb fegyverekhez nyúlni, hogy hatalmát, befolyását és pénzét megtartsa, s védelmet biztosítson a családjának. Eközben az is kiderül, hogy néhai apja hogyan alapozta meg a Corleone család hírnevét.
Egy ismétlõdõ rablótámadásoknak kitett falu gazdátlan szamurájokat roninokat fogad fel, hogy azok, mint a harc művészei, megvédjék a termésüket. Ez végül nem kis áldozat árán és a falusiak részvételével sikerül is. A rendkívül mozgalmas csatajelenetekben megjelenített harc ellenére sem egyszerű kosztümös kalandfilmet látunk, hiszen Kurosawa itt is az embereket, az emberi kapcsolatokat helyezte a középpontba: a parasztoknak mindenekelõtt magukat, vagyis számító önzésüket, gyanakvásukat kell legyõzniük. Ez a nagy kritikai és közönségsikert aratott, filozófikus mélységű szamurájfilm szolgált egy hasonlóképpen közkedvelt amerikai western, A hét mesterlövész alapjául.
Vannak filmek, amelyek beépülnek életünkbe, hiába változik az idő, az ízlés és a technika, kopásmentesen szépek maradnak, akárcsak legigazabb emlékeink. Ha csak úgy véletlenül meghalljuk Nino Rota filmzenéjének azt a bizonyos feledhetetlen dallamát, máris felidéződik bennünk a megrázó, mégis felemelő történet az édes, bolondos, csupa lélek Gelsomináról, az erőszakos, durva érzelmeket megvető Zampanóról, meg a mindentudó bolondról, aki megtanítja Gelsominát arra a bölcsességre, hogy minden létezésnek értelme van itt a földön.
A Menyasszony végzett két egykori társával, majd tovább folytatja bosszúhadjáratát. A halállistáján Budd és Elle következik. Miután rendezi a számláját Bill öccsével és Elle-lel, aki a bérgyilkosokból álló csapaton belül a legfőbb vetélytársa volt, Mexikóba megy, hogy megtalálja utolsó áldozata rejtekhelyét. Már csak egyetlen cél lebeg előtte: megölni Billt, az egykori főnökét és szeretőjét, gyermekének apját. Közben kiderül, hogy lánya, akivel várandós volt a mészárlás idején, és azt hitte, hogy meghalt, mégis életben van.
A rendező egyik korábbi alkotásából ismert hentes kiszabadul a börtönből. A férfit egy fiú meggyilkolásáért ítélték el, akiről azt gyanította, hogy molesztálja a fogyatékos lányát. A férfi új életet akar kezdeni, de ez nem könnyű, mert sehol se kap munkát. Lille egyik elővárosában lakik terhes élettársával és az anyjával. A nő megígéri, hogy segít neki új boltot nyitni, de a dolgok nem alakulnak jól. Az állandó viták és veszekedések hatására, a hentes elutazik Párizsba, hogy megtalálja a lányát, aki egy nevelőintézetben él. A sikertelen munkakeresés, az állandó megaláztatás és a kilátástalan helyzet végül tragédiához vezet.
A 23. században járunk. A U.S.S. Enterprise szövetségi űrhajó a rutin gyakorlómanővereit végzi, és úgy tűnik, James T. Kirk admirális beletörődött abba, hogy ez az ellenőrző körút talán pályájának utolsó küldetése lesz. De Khan visszatért. Genetikus szuperlényekből verbuvált száműzött csapata segítségével Khan - a 20. századi Föld briliáns renegátja - rajtaüt a Regula Egyes űrállomáson, ellopja a Genezis Project nevű, szigorúan titkos berendezést, magához ragadja egy másik szövetségi űrhajó irányítását, és most halálos csapdát készül állítani ősi ellenségének, Kirknek… mely az univerzális Armageddonnal fenyeget!
Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.
Michael Corleone egyre inkább úgy érzi, hogy családja tevékenységeit ideje lenne legalizálni. A régi típusú maffiának ugyanis mára már leáldozott. Ezért dönt úgy, hogy a szerencsejáték-iparból kiszállva inkább a tőzsde és a bankvilág irányába fordul. Így kerül kapcsolatba a Vatikán egyik bankjával is. S hamarosan olyan üzletet kötnek, ami végleg eldönti a Corleone család sorsát.
A történet XIX. századi Japánba vezet minket. Főhőse Zatoichi, látszatra csupán egy vak vándor, aki szerencsejátékból és masszírozásból él. De az álarc mögött valójában egy kardforgató mester rejtőzik, megáldva a lélegzetelállítóan pontos szúrások és a villámgyors kardrántás tehetségével. Zatoichi vándorlása során egy eldugott kis hegyi városkába ér, melyet Ginzo bandája tart hatalmában. A kegyetlen Ginzok mindenkit elpusztítanak, aki útjukban áll, különösen azóta, hogy felfogadták Hattorit, a félelmetes hírű ronint, aki beteg felesége megmentéséĂrt áll be védelmi pénzszedőnek a bandába. Zatoichi és fiatal barátja, Shinkichi egy játékbarlangban találkoznak két gésával. Okinu és testvére, Osei éppoly veszélyesek, mint amilyen gyönyörűek. A városba szüleik gyilkosai után jöttek, hogy bosszút álljanak rajtuk.
Lódzban vagyunk a századfordulón, a korai kapitalizmus kibontakozása idején. A textiliparáról híres városban, Karol Borowiecki , a nemesi származású lengyel fiatalember és két barátja, a német Maks Baum és a zsidó Moryc Welt elhatározzák, hogy önálló vállalkozásba fognak, textilgyárat alapítanak... A világhírű, Nobel-díjas Wladyslaw Reymont regényéből készült film sokrétű jelentéstartamából most csak egy gondolatot idéznénk az idős nemes, Borowiecki úr szavaival: "Ti persze mind csak nevettek a múlton, a tradíciót hullának nevezítek, a nemességet előítéletnek, az erényt babonának, eladtátok a lelketeket, eladtátok az aranyborjúnak... "
Mélyen felkavaró, kacskaringós történetvezetésű film egy nehéz sorsú, idõsödõ férfi és egy lányát fiatalon elvesztõ édesanya váratlan barátságának történetét beszéli el. A zárkózott, kissé merev Alex, nemrégiben szabadult a börtönbõl, de hogy miért kellett ülnie, arról nem szívesen beszél. Winnipeg felé vezetõ útján felvesz egy bohókás, kissé lökött és szószátyár kiscsajt, Vivienne-t , akirõl kiderül, hogy szépreményű írójelölt, és éppen a Felsõ-tó északi partjánál fekvõ szülõvároskájába, Wawába tart. A semmibõl hirtelen feltűnõ kamion beléjük ütközik. Vivienne azonnal meghal, Alex azonban egy karcolás nélkül megússza a balesetet. A lelkifurdalástól megtört férfi felkeresi Vivienne édesanyját, Lindát, egy aktívan élõ autista nõt. Linda szeret priccsszerű ágyán aludni, imád havat falatozni, rajong az árnyjátékért meg az olyan mesés és titokzatos szavakért, mint a szkrebli. Tulajdonképpen maga is gyermek. Alex rövidnek szánt bocsánatkérõ látogatása elhúzódó vendégeskedéssé válik.
Nem sokkal azután, hogy Batman segítségével Gotham City megszabadult a pszichopata Jokertől, újabb veszély fenyegeti a városkát. Egy korrupt üzletember a bosszúszomjas, torzszülött Pingvinnel karöltve arra készül, hogy átveszi az uralmat Gotham City felett úgy, hogy a Pingvint megválasztatják polgármesternek - és a cél érdekében semmilyen eszköztől nem riadnak vissza. Csak egyvalaki képes szembeszállni velük: Batman, a denevérember. Csakhogy megzavarja a képet a Macskanő megjelenése, akiről nehéz eldönteni, kinek az oldalán áll.
Gary Fleder Leszámolás Denverben című amerikai krimijének főszereplőjét, Jimmy-t nem véletlenül becézik "Szent"-nek, a derék férfiú - aki manökenként is megállná helyét - úgy dönt, hogy átmenetileg szünetelteti bűnügyi Kft.-jét, és más morbid foglalatosságba kezd: haldoklókról készít majd ezentúl videóüzenetet. A maffiafőnök azonban utoljára még rábeszéli egy kemény melóra, alaposan helyben kell hagynia valakit, aki a főnök fiának boldogságát dúlta szét. Csábító a beígért tíz lepedő, összeszedi hát újra a bandát, és a hecc kedvéért elvállalja a megbízatást. A feladat végrehajtása túlságosan jól sikerül, megölik szerencsétlen fickót, ráadásul váratlanul előbukkan az a nő is, aki miatt az egész akciót eltervezték. Mivel a megbízást nem teljesítették megfelelően, nekik is menekülniük kell.
Silvia Broome a szavak embere. Az afrikai születésű tolmácsnő az ENSZ-nek dolgozik, és véletlenül fültanúja lesz egy halálos beszélgetésnek: valakik merényletet terveznek egy afrikai államfő ellen, aki beszédet készül tartani az ENSZ gyűlésén. Silvia rájön, hogy ő maga is a merénylők célpontja lett, és kétségbeesetten próbálja megakadályozni az összeesküvést, de ez csak akkor sikerülhet, ha időben talál valakit, aki hisz is neki.
A Bostont megrázó hatalmas bombamerényletet követően a rendőrség újra szolgálatba szólítja egykori legjobb tűzszerészét, Jimmy Dove-ot. A rejtélyes támadó mestere a robbanószerek készítésének, ügyes, ravasz és kegyetlen. Hozzá hasonlóval csak egyetlenegyszer találkozott a tapasztalt rendőr: fiatalon, egy távoli országban tőle tanulta a pokolgépek készítését... Jimmy-nek így nemcsak egy veszélyes bűnözővel, hanem a múltjával is le kell számolnia, hiszen hatalmas a tét, ugyanis már a családja élete is veszélyben forog.
Amikor Walter Wade, az elkényeztetett egyetemista megöl egy fiatal fekete diákot, John Shaft hajtja végre a letartóztatást. Walter kicsúszik az igazságszolgáltatás kezei közül és meglép az országból, ám kétévnyi várakozás után, amint Walter titokban visszatér az államokba, Shaft ismét őrizetbe veszi. Walter tehetős apja azonban megint leteszi fiacskájáért az óvadékot, úgyhogy az - immár újra szabadlábon - csak az alkalmat lesi, hogy hullaházba küldje Shaftot. Ugyanerre az alkalomra vár Shaft két korrupt kollégája Jack Roselli és Jimmy Grovitch is, csakúgy, mint Poeples Hernandez, egy dominikai kábítószer-kereskedő kiskirály, aki azért esküdött bosszút Shaft ellen, mert az megszégyenítette őt a fennhatósága alatt álló körzetben. A nyomozó csak két legközelebbi barátjára támaszkodhat: Carmenre, aki szintén zsaru, és utcai ügyekben bennfentesnek számító bizalmasára Rasaanra.