Az 1900-as évek elején minden az olajról szól az amerikai határvidéken. Amikor Daniel Plainview hírét veszi, hogy van egy kisváros nyugaton, amely szinte fürdik az olajban, felkerekedik és a fiával együtt útnak indul Kaliforniába. Számítását siker koronázza, megcsinálja a szerencséjét, gazdag emberré válik. Ám a kitermelt olaj mennyiségével egyenes arányban növekszik a konfliktusok száma. Az olajbányászat velejárója a korrupció, a csalás, a pénz, a gazdagság ígérete elvakítja az embereket, veszélybe kerülnek a hagyományos értékek.

A film 10-12 éves gyerekekről szól. Két falu nyunyói harcikáltak egymás ellen mindenféle eszközökkel, így például botokkal és kövekkel. Az ellenségeskedések egyik rendkívül bájos eleme az volt, hogy a fogságba esett nyunyókat megfosztották gombjaiktól és így kellett - a mellékesként kiosztott irdatlan nagy pofonok után - hazakullogniuk. Az ellenség táborában átélt megaláztatások azonban még csak bevezetői voltak a sokkal nagyobb és aggasztóbb megtorlásnak amelyek otthon érték a szerencsétlenül járt "katonákat". A gombok nélküli nadrágban és kabátkában hazatérő ifjak ugyanis kemény és kérlelhetetlen atyai pofonok és ökölcsapások elé néztek, hiszen abban az időben rendkívüli értékük és jelentőségük volt a gomboknak. Túl azon, hogy tetemes összeget képviseltek, egyben viselőik anyagi helyzetéről is árulkodtak, így a gombok igen fontos szerepet töltöttek be a két falu társadalmában.

Kao Vaj-tung azon kevesek közé tartozik, akiknek sikerült. Tisztes karriert futott be Amerikában, a lehetőségek hazájában, s már az állampolgárságot is megszerezte. Bankszámlája olyannyira meggyarapodott, hogy Manhattan egyik legmenőbb negyedében futja lakásra. Idősödő szülei odahaza Tajvanon boldogan élnének, míg meg nem halnak, ha fiukat boldog férjnek és családapának tudhatnák. Ám a házasságnak, amire a szülők oly forrón vágynak, komoly akadálya van: Vaj-tung Simont szereti. Egyetlen megoldás van: az aggódó rokonságnak prezentálni kell egy nőnemű menyasszonyt, s erre megvan az eszményi önkéntes jelölt Vej-vej, az illegálisan bevándorolt kínai festőművész leányzó személyében.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az új évezred egyik legjobb filmje volt a 2002-es Isten városa. A brazil utcák brutális hétköznapjai még számtalan hasonlóan ütős sztorival ellátták a készítőket, így nem csoda, hogy szinte rögtön készült a folytatás tévésorozat formájában. A City of Men (Az emberek városa) 4 évadot ért meg és egyik főszereplőjét, Douglas Silvát még Emmy-díjra is jelölték érte. Silva figurája áll a középpontjában a tévésorozatra ápülő új mozifilmnek is, ami szintén a City of Men címet viseli.

Miután apja nevében megválaszolta kisfia számtalan levelét, egy anya felbérel egy idegent, hogy játssza el a kisfiú apját a személyes találkozáskor.

A megmagyarázhatatlan gonoszság elõérzetérõl szól a mesterien adagolt történet. Henry elbűvölõ tizenkét éves kisfiú. Zárkózott és kényes titkaira, ám mindenki elfogadja ilyennek, mert jó gyereknek tartják. Amit egy felnõtt nem láthat, vagy nem akar látni, azt könnyen leleplezi egy korabéli játszótárs. Henry unokatestvére, a csupa szív és nyitott Mark hozzájuk költözik, miután édesanyja meghal. Mark megsejti a titkok mögött lappangó gonoszságot, miközben elvesztett édesanyja hiányát újdonsült pótmamája odaadó szeretettel enyhíti. A kettõs anyaszerepben tündöklõ asszony Markban tudat alatt egyik korán elhunyt gyermekét látja. Mark érzi a házon belüli feszültséget, de senki sem hisz neki.

Öccsének korai halálának évfordulóján Jack O'Brien, a modern világ rohanásába belefásult építész visszagondol sorsfordító gyermekkorára, azokra a texasi kisvárosban töltött évekre, mikor elveszítette ártatlanságát, angyali édesanyjához és szigorú édesapjához fűződő kapcsolata pedig örökre megváltozott. Az emlékek felidézése közben talán nem csupán a saját, de az egész emberiség helyét is megtalálja az univerzumban.

A legtöbb család számára a költözés maga az újrakezdés. Ám Creedéknek ez lehet a kezdet vége. Egy olyan hely szomszédságába költöztek, melyet gyermekek építettek összetört álmokból. Ez az aprócska földdarab egy rejtélyes indián temetkezési helyet rejt, mely a feltámasztás erejével bír.

Scott Hastings, a táncbajnok élete legsorsdöntõbb lépésére szánja el magát, mikor szülei legnagyobb elképedésére és ellenzése ellenére a táncos-tanuló Frant választja meg új partnerének. Az, hogy választása a "csúnya kiskacsára" esett, a táncosok csillogó világában nem csupán furcsának, de egyenesen árulásnak számít. A páros hamarosan megtapasztalja, hogy a csoda akkor történik meg, amikor a legkevésbé számít rá az ember.

A zongorista Jeanne megtudja, hogy ugyanakkor és ugyanott született, ahol a híres zongoraművész, Andre Polonski fia. Megpróbál utánajárni a dolognak, miközben kíváncsiságtól vezérelve felkeresi Polonskit is. A férfi a második feleségével, Mikával él, aki egy svájci csokoládégyár tulajdonosa. Polonski fia nem örül annak, amikor apja felfogadja mellé Jeanne-t zongoratanárnak. Egyik nap a lány különös dologra figyel fel. A kiöntött csokoládéból mintát visz a törvényszéki laborban dolgozó barátjának, aki szerint az erős altatót tartalmaz.

Két fivér édesapjukkal együtt egy tomboló téli vihar fogságába kerül, csakhogy a fiúk alig ismerik őt, így csakhamar kételkedni kezdenek kiszámíthatatlan apjukban. Lehet, hogy az jelenti számukra a legnagyobb veszélyt, akinek az lenne a feladata, hogy védelmezze őket a vihartól?

Sydney, a fiatal hegedűművész egy gyerekkori tragédia folytán elveszítette a látását. A vak lány egy speciális szemműtétnek köszönhetõen esélyt kap arra, hogy újra lásson. A felépülésben orvosa és nõvére segíti, ám a kezdeti öröme hamar rettegésbe fordul. Szörnyű és ijesztõ látomások jelennek meg elõtte, és nem tudja eldönteni, hogy a képzelete játszik vele, vagy a valóságot látja. Az egyre erõszakosabb és félelmetesebb jelenések az õrület határára kergetik a lányt. Felmerül benne, hogy a donornak, akinek a látását köszönheti, köze lehet ehhez a tébolyhoz, és az orvosa segítségével nyomozásba kezdenek.

Gilles tehetséges futballista. A tizenkét éves, Brüsszel környékén élő fiú nagy álmot dédelget, szeretne bekerülni a belga nemzeti válogatottba, a legjobb tizenegy labdarúgó közé. Minden vágya, hogy egyszer magára húzhassa a legendás Vörös ördögök mezét. Az odáig vezető út azonban problémákkal és nehézségekkel teli. A film a Narancs mezben című holland alkotás belga változata.

Jenna idegileg instabil fiatal nő, aki egy gyönyörű kislánynak, Cody-nak ad életet. A kisbabáról azonban hamar kiderül, hogy beteg - autista. Jenna képtelen egyedül gondját viselni a kicsinek, ezért nővérét, a pszichiátriai ápolóként dolgozó Maggie-t kéri meg, segítsen neki. Maggie magához veszi a kislányt és sajátjaként neveli fel. Cody hat éves, amikor igazi édesanyja újra megjelenik - ezúttal azonban nem látogatóba jött és nem egyedül. Jenna új férjével érkezett, hogy magával vigye a kislányt. Maggie attól tart, rossz helyre került Cody, ezért a rendőrséghez fordul segítségért. Megdöbbenéssel hallja az egyik nyomozótól, hogy az elmúlt időszakban szokatlanul megszaporodtak a gyermekrablások, és ami még ennél is megmagyarázhatatlanabb: mindegyik elrabolt kisgyerek ugyanazon a napon született, mint a kis Cody...

Lehet, hogy nem létezik kóros telefonfüggőség nevű betegség, de a Mozell lányok miatt érdemes volna bevezetni. A hölgyek, a telefonálás összes lehetséges módozatát felvonultatják (vezetékes, drótnélküli, mobil, konferencia, társvonal, üzenetrögzítő), hogy a családi kötelékeket fenntartsák. Most éppen azért lógnak mindhárman a dróton, mert az apa (Walter Matthau) kezdi egyre jobban elveszíteni a kapcsolatot a valósággal. A lányok aggódnak érte, de a gyakorlatban csak Eve, a középső lány (Meg Ryan) áll mellette, s ő informálja testvéreit - természetesen telefonon - apjuk állapotáról.