A forradalmi történelmi dráma második része, amely az 1792. augusztus 10-től a rémuralom végéig, Robespierre kivégzésével történt eseményeket dolgozza fel.
Jean Valjean (Liam Neeson) közel húszévi kényszermunka után kiszabadul. Büntetését élelemlopásért kapta és megélhetéséért újra lopni kényszerül. Éjjelre befogadja egy püspök, akitől reggelre ellopja ezüst gyertyatartóit. Mikor Valjeant elfogják, a püspök nemhogy vádat nem emeltet ellene, hanem odaadja a szegény embernek az ezüsttárgyakat. A gesztus mély nyomot hagy benne. Letelepedik egy kisvárosban, ahol idővel az egyik legbefolyásosabb üzletember és polgármester válik belőle. Múltja mégis kísérti, mikor egy áthelyezett börtönőr lesz a rendőrkapitány, aki felismeri benne régi foglyát.
Jean Valjeant kenyérlopás vádjával többéves börtönbüntetésre ítélik. Csak a szabadságra tud gondolni, és végül meg is szökik. A férfi egy jóságos és bölcs papnál lel menedékre, azonban őt is meglopja, majd továbbáll. Amikor ismét elfogják, a pap elé, viszik, aki a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére tisztázza őt a vádak alól. Jean, a nagylelkű tett hatására megígéri, hogy megváltozik és segíteni fog másokon. Megismeri Fantine-t és úgy, dönt gondoskodni fog a nőről és a gyermekéről. Bűnös múltja azonban nem hagyja, hogy új életet kezdjen. A kegyetlen Javier felügyelő rátalál, és üldözőbe veszi.
A hírhedt pornográf írót, Sade márkit (Geoffrey Rush) a francia forradalom elején elmegyógyintézetbe zárják. A bolondok között jól érzi magát, ám új felügyelő érkezik. Coulmier abbé (Joaquin Phoenix) megpróbálja jó útra téríteni az élénk fantáziájú nemest, akinek hűséges rajongója, Madeleine (Kate Winslet) sorra kicsempészi Sade további lázító írásait. Az erkölcstelen művek híre eljut a császárig, aki a keménységéről híres Royer-Collard doktorra (Michael Caine) bízza a márki elhallgattatását. Az intézet falai között hamarosan elszabadul a pokol, Sade ugyanis minden büntetést kinevet, minden tiltásra fittyet hány. A két férfi összecsapása elkerülhetetlen.
Az erő, nemeslelkűség, szeretet és szépség legyőzik-e az emberi számítást, gonoszságot és kíméletlenséget? 1800-ban Franciaországban, Toulon kőbányájában nehéz bilincsbe verve dolgoznak a fegyencek, közöttük Jean Valjan. Roppant erejű, de meggyötört, keserű ember. Szabadulása után, egy tolvajlás közben életében először találkozik a jósággal, mely megváltoztatja addigi életét. Hamarosan tekintélyes vagyon birtokosa, a szegények és elesettek gyámolítója lesz. Mindaddig, amíg Javert felügyelő fel nem ismeri a polgármesterben az egykori fegyencet... Jean Gabin pályája csúcsán megkapta ezt a csak kevesek számára elérhető, rendkívüli szerepet.
A magyar producer (Korda Sándor) magyar szerzők (Orczy Emmuska, Bíró Lajos) által írt, magyar származású főszereplővel (Leslie Howard) készült filmje Angliában és Franciaországban játszódik. Főhőse egy angol arisztokrata, aki a forradalom idején titokban francia főurakat ment meg a guillotine-tól.
A Danton bukását monumentális freskóban ábrázoló politikai vitadráma 1794 tavaszán, a forradalmi terror erősödésének idején játszódik. Robespierre kezében összpontosul a jakobinus diktatúra legfőbb hatalma. Tevékenysége mind a balszárny, mind a Danton vezette jobboldal ellenállásába ütközik. Robespierre kérlelhetetlenül leszámol ellenfeleivel, letartóztatja és börtönbe veti Dantont is. Danton a tárgyaláson gyújtó hangú szónoklatot tart, melynek hatására kis híján lázadás tör ki. A pánikhangulatban Robespierre minden felelősséget magára vállal, és guillotine alá küldi nagy ellenfelét...
A magas társadalmi pozícióban lévő Sir Percy Blakeney egy tipikus piperkőc, körülvéve rajongó hölgyekkel és finom urakkal. Ellenben ő az álcázás mestere is, aki a híres-hírhedt Vörös Pimpernel-ként francia arisztokratákat ment meg a vérpadtól a nagy francia forradalom terrorja idején. Percy végül beleszeret egy francia színésznőbe, Marguerite-be, akit feleségül is vesz. Sir Percy tevékenységéről csak néhányan, köztük Armand Saint Just tud, még saját felesége sem sejt semmit. Ezért aztán akaratlanul elárulja, és úgy tűnik, mindennek vége, de a Pimpernel elfogására küldött fegyveresek valójában rokonszenveznek vele, és inkább vele együtt menekülnek el Franciaországból.
Marie Antoinette osztrák hercegnő, még szinte gyermek, amikor Franciaország és Ausztria uralkodóházai politikai érdekeinek megfelelően a fiatal francia király, XVI. Lajos felesége lesz. Hiába Versailles pompája, Marie Antoinette elszigetelten érzi magát a botrányokkal és intrikákkal teli udvari életben. Újabb csapás számára, amikor rájön, hogy a király megcsalja az egyik udvarhölggyel. A frusztrált királynő a gátlástalan kicsapongásba menekül, amivel kivívja a nemesség és a köznép haragját. Mindez megpecsételi sorsát.